Jókai Anna új kötetét mutatták be a Könyvhéten

A hétfőn elhunyt kétszeres Kossuth-díjas írónő utolsó kötetéről szólva hozzátette: Jókai Anna hitte, hogy a világ jobbításához először magunkat kell nemesebb, szeretetközpontú emberré nevelni. Sok íróval ellentétben ezért nem arról ír, hogyan kellett megharcolnia a világgal, hanem hogy miként küzdött meg önmagával.   

"Mesés, szürrealista és kacifántos útitörténet" - jellemezte a bemutatón Pósa Zoltán Lila tricikliturgia címmel megjelent új kötetét, amit a "tétnélküliség regényének" nevezett. Kiemelte: korábbi köteteiben a valóságot szublimálta mesévé, de új könyvének "minden betűje hazugság, fikció".   

Szintén a Széphalomnál jelent meg Kemsei István 40 év - 40 könyv című kritikai esszégyűjteménye, amely az elmúlt évtizedek irodalmi termésének keresztmetszetét nyújtja. A szerző kiemelte: mivel az irodalomtörténész munkájában a kritikákra támaszkodik, ezért a kritikus óhatatlanul irodalomtörténetet is ír.   

Az irodalmi piramis csúcsán állókról nem érdemes írni, mert róluk úgyis írnak. Írni a tisztes, értékes középmezőnyről kell, akiket e nélkül nagyon gyorsan elfelejt a köztudat - hangsúlyozta.   

Horváth (Eö) Tamásnak Akárcsak a történelem címmel jelent meg kötete a Könyvhétre. Elmondta: "szimbólumregénye" a történelem hajnalán játszódik, egy város megalapításakor. Hőse az alacsonyról induló városalapító, aki még megéli megapolisszá alakuló települése végső bukását.  

Fenyő Márta fizikussal, a polarizált fényterápia feltalálójával Fény címmel készült interjúkötet. A könyvbemutatón úgy fogalmazott: nagyon küzdelmes, de sikeres és boldog életet tudhat maga mögött, a kötet ennek a tanúságát adja az olvasóközönség számára.   

Legújabb verseskötetéről szólva Báger Gusztáv költő, közgazdász elmondta: Nézi, ahogy nézem című, négy ciklusba rendezett könyve arra keresi a választ, hogy teremthet-e igazi értéket a szellemi, etikai és erkölcsi dimenzióitól megfosztott élet.   

Mezey Katalin kiemelte még Miklóssy Endre tanulmány- és esszékötetét. A Vízöntő - vagy amit akartok című könyvben a szerző a 19. századig visszanyúlva mutatja fel az első világháború kirobbanásához vezető út "elhallgatott történelmi szálait".