Jókai 200: A fiú, aki mindent el akart mesélni - Kiss A. Kriszta komáromi könyvbemutatóján jártunk – KÉPEKKEL
A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület a Villa Camarum Polgári Társulással közösen, május 30-án a komáromi Zichy-pont Közösségi Központban tartotta meg a marosvásárhelyi származású, jelenleg az anyaországban élő irodalomtörténész, elsőkötetes író, a szegedi Jókai 200 kutatócsoport tagja A fiú, aki mindent el akart mesélni című, kisiskolásoknak szánt könyvének bemutatóját.

Az érdeklődőkkel megtelt helyszínen Keszegh Margit, a „Jókai Egyesület” elnöke köszöntötte a Komáromban korábban még sosem járt, ifjú alkotót, akiről elárulta, hogy pár napja a Fiatal Írók Szövetségének társelnöke. Hangsúlyozta: a Jókai – emlékévben különféle úton – módon idézik meg a nagy mesemondó alakját és életművét. Ez alkalommal a hallgatóságot A fiú, aki mindent el akart mesélni – Egy elveszett Jókai – önéletrajz című könyv segítségével közelítik Jókai Mór kalandokkal teli életéhez. Ugyanis Jókai Mór születésének bicentenáriuma alkalmából az idén 75 éves Móra Könyvkiadó egy különleges kiadvánnyal lepte meg az olvasókat: a Naphegy Kiadó életrajzi sorozatának 9. köteteként jelentette meg Kiss A. Kriszta Jókai Mór életéről szóló mesekönyvét.
Azt már a vendégtől tudtuk meg, hogy inkább kutatónak és szerkesztőnek tartja magát, mint írónak, hiszen korábban még egyetlen könyvet sem írt. Ezt az elsőt a Móra Könyvkiadó felkérésére tette ezért, mert annak illetékesei a történelmi hitelesség miatt nem szépírót, hanem inkább őt, a Jókai 200 kutatócsoport tagját bízták meg ezzel a feladattal.
– fejtette ki a szerző.
Hozzátette: Kakas Márton figurája a maga korában annyira népszerű volt, hogy mások még akkor is ezen a néven tettek közzé cikkeket és paródiákat, amikor Jókai már rég nem használta ezt az álnevet.
Az is elhangzott, hogy a most megjelent könyvvel az író és a kiadó szándéka is az volt, hogy szakítva a Jókairól kialakult sztereotípiákkal, leemelje szoborrá merevedett alakját a talapzatról, és közelebb hozza a gyerekekhez őt, mint embert. Aki ugyanúgy volt kisgyerek, mint az olvasói, ugyanúgy hibázott, és tett mások rosszallását kiváltó dolgokat, ugyanakkor tehetségének és szorgalmának köszönhetően lett korának talán legolvasottabb szerzője.
Majd Kriszta kiemelte az általa korábban nem ismert, ám a kiadó által a figyelmébe ajánlott Takács Viktória könyvben szereplő rajzait: „Ő az illusztrációival nagyon szépen elkapta a könyv hangulatát, állítólag a témában saját kutatásokat is végzett. Úgy vélem, hogy ez kedves könyv lett, melynek a stílusa jópofára sikeredett”. Egyúttal megköszönte a szakmai lektor, Hansági Ágnes, Jókai-kutató, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára szakmai segítségét. A jeles szakember az emlékév februári, komáromi nyitórendezvényén „Jókai missiójáról” tartott tartalmas előadást.
A szerzőről ma az is kiderült, hogy négyéves volt, amikor a családjával Marosvásárhelyről Baranya megyébe költözött. Az édesapja már ifjúkorában is nagyon szerette olvasgatni a Jókai-műveket, ő pedig elsőként, kamaszkorában Az arany embert olvasta tőle. Az évek során egyre jobban megkedvelte a munkásságát azért is, mert szerinte „kiemelendő a karakterábrázolása, lélektanilag nagy mélységekbe megy le…”.
Egyetemistaként már sokat foglalkozott Jókaival, majd Hansági Ágnes hatására szakdolgozatában előbb a Jókai - regények nőalakjaival, később az ő önéletírói műveivel foglalkozott, a jelenleg folyó doktori kutatásai során pedig Jókai kisprózájára fókuszál. Egyik kedvencének az Enyim, tied, övé című Jókai-regényt tartja, amit elolvasásra szeretettel ajánlott a közönségnek. Úgy véli, hogy Jókai életművének még sok kiaknázatlan területe van.
Tanulmányai mellett több éve részt vesz az irodalmi életben, újabban már a Fiatal Írók Szövetségének társelnökeként, valamint a PesText Fesztivál szervezőjeként. Mindemellett egy gyerekkönyvkiadóban dolgozik, ami inspiráló környezet a számára, mert saját bevallása szerint szeret bíbelődni a különféle szövegekkel…Egyelőre további saját kötetet nem tervez, de ha majd adódik egy újabb izgalmas téma, amit szeretne megfogalmazni, következhet a folytatás!
A szerző a helyszínen és a helyi Madách Könyvesboltban is megvásárolható könyve dedikálása előtt szívesen válaszolt az olvasói kérdésekre is. Sőt, azt is megígérte, hogy amikor majd az ideje engedi, szívesen tesz eleget Benedek László fotóművész és barlangkutató Gömörből Komáromba látogatott özvegye meghívásának, aki szívesen látná őt viszont rimaszombati és környékbeli író – olvasó találkozókon. Nos, a komáromi volt az ötödik könyvbemutatója, s remélhetőleg majd még többször visszatér a Felvidékre…