Húsz százalékkal kevesebbet alszunk, mint a negyvenes években
Aggasztó következményekkel járhat a modern kori társadalmi nyomás, ami egyre több munkát és egyre kevesebb alvást kényszerít az emberekre. Főként akkor, ha ezt a kényszert mesterséges körülményekkel párosítjuk, és úgy gondoljuk, hogy sikerült kibúvót találnunk szervezetünk alapvető igényei alól – olvasható a BBC írásában, melyet hanganyagként, stílusos módon altató zenei aláfestéssel is elkészítettek a hallgatóság számára.
A ’40-es években az emberek átlagosan 8 órát aludtak, de manapság ez lecsökkent 6,8 órára. Hét évtized alatt elértük azt, hogy az emberek átlagosan 20 százalékkal kevesebbet alszanak – mondta Matt Walker neurológus-pszichológus a BBC-nek. A professzor a kaliforniai Berkeley Egyetemen tanít, és állítása szerint az emberek fáradékonysága nem csupán az alváshiány miatt ért el a mostani kritikus szintre.
A felnőttek világa tele van alváscsökkentő termékekkel. A koffein ébren tart minket, az alkohol pár fajtája pedig elűzi a fáradtságot, de cserébe alvászavart okoz és megfoszt minket az álmainktól – magyarázta.
Becsapjuk a szervezetünket
Az alváshoz szükséges körülményeket már szintre tökélyre fejlesztettük: hipermatracokon pihenünk, füstmentes, télen fűtött, nyáron hűtött szobákban alszunk, de sokszor éppen ezek az ellenőrzött körülmények azok, amik megakadályozzák a természetes pihenést.
A professzor szerint az egyik legaggasztóbb szokás a otthoni légkondicionálás korlátlan, következetlen alkalmazása. Mikor lemegy a nap, a hőmérséklet is lecsökken, testünk pedig azt az üzenetet kapná a külvilágtól, hogy ideje lepihenni. Ám a mesterséges hőmérséklet teljesen összezavarja a szervezetünket, ami még akkor sem képes kikapcsolni, mikor már minden energiatartalékát felhasználta.
“Testünk elvárná ezt a gyönyörű, természetes hőingadozást. De mi ehelyett kiléptünk a természet körforgásából, ami normális esetben jelezné a szervezetünknek a pihenési időszak kezdetét” – magyarázta Walker.
Hormongátló fények és keveset alvó példaképek
A légkondi mellett a technológiai újítások is rengeteg kárt okoznak a szervezetünkben. Nem csupán a mesterséges fények ártanak, de az összes LED-es képernyő is, amik mind erős kék fényt bocsátanak ki. A kék fény felfüggeszti a melatonin nevű hormon éjjeli felszabadulását. Ez a hormon jelzi a szervezet számára azt, hogy mikor jött el az idő a pihenésre.
Azonban a technológia halogató viselkedéssel is párosul. Az ember elalvás előtt úgy érzi, hogy kötelessége minden felületen ellenőriznie, hogy érkezett-e számára valami érdekes információ, még elküld egy utolsó levelet, még egyszer átfutja a Facebook üzenőfalát.
Miután a fent említett körülményekkel szinte teljesen tönkretettünk a természetes, pihentető alvás bármilyen formáját, megjelenik a társadalmi kényszer, amire egy bizarr válaszlépés született: elkezdtük éltetni az 5-6 órát alvó embereket. Margaret Thatcher és Donald Trump is köztudottan beérte, beéri napi 5 óra alvással, ám ők nem az egészséges életmód legjobb példaképei – alvási viszonylatban.
Lehetnek kivételek, de 7 óránál többet kell aludni
De a kutatási eredmények egy merően más képet tárnak elénk. Mára körülbelül 10 ezer ilyen tanulmány született, melyekben részben azt is kutatták a szakemberek, hogy lehet-e napi 6 óra alvással létezni. A számokat természetesen kerekítették, így jött ki a 0 százalékos eredmény. Hiszen kivételes esetek mindig adódnak.
De Matt Walker meglátása szerint minden olyan személy, aki sok ideig hét óránál kevesebbet alszik, komoly egészségügyi következményekkel számolhat. A leggyilkosabb modern betegségek közül mindegyik az alváshiány számlájára is írhatók: ilyen az Alzheimer-kór, a rák, az elhízás, a cukorbetegség, a szorongás, a depresszió és az öngyilkosság is.
