Hozzánk beszél, rólunk szól
Szerb Antal Utas és holdvilág című ikonikus regénye eredeti megjelenésének éve 1937. Elmondhatjuk, hogy bár már nyolcvanöt éve hódít, napjainkban aktuálisabb, mint kezdetben. Pedig megjelenését követően nagyon népszerű volt, és óriási világsikert aratott. Több nyelvre lefordították, tartós ideig vezette a külföldi irodalmi sikerlistákat is. Ez a magát kereső ember önelemző regénye. Film, színdarab és hangjáték is készült belőle.
A négy részből álló regény főhőse Mihály, egy budapesti gyártulajdonos fia, aki nem képes szakítani kamaszkora meghatározó élményeivel. Már-már úgy tűnik, a házasság fogja kiemelni a múltba való kapaszkodásból, de nem így történik. Éppen olaszországi nászútján erősödik meg benne a tudat, hogy ifjúsága kísérő jelenségei továbbra is ott munkálkodnak benne, hogy még nem elég érett a házasságra, és a konformista polgári életet sem tudja elfogadni. Ez a felismerés indítja el a bonyodalmakat, táplálja Mihályban a kínzó nosztalgiát ifjúkora iránt, és kezdetét veszi a képzelet és a valóság közötti lebegés.
Azért az elég furcsa, hogy egy férfi éppen a nászúton tudatosítsa: még nem készült fel rá, hogy feladja ifjonti ideáljait. Úgy érzi, még nem kellett volna megházasodnia. Újraéled benne kamaszkori szerelme Éva iránt, s a marcangoló érzés szorításában nem képes kitartani fiatal felesége, Erzsi mellett.
De mit tehet az ember, ha Velencében a holdvilágnál a sikátorok közt kóborolva ilyen gondolatok törnek rá. Nem tehet róla, ha a misztikus borongás, a szűk utcák, a sötét kocsmák a kamaszkorában kísértő hallucinációkat idézik fel benne, s egyre inkább hatalmába keríti a vágy, hogy a rá váró elvárásoknak való megfelelés helyett vessen véget életének.
Amikor feleségével Rómába tartanak, az egyik állomáson leszáll a vonatról, hogy megigyék egy kávét. Nem veszi észre, hogy a római vonat elindult célja felé. Egy másik állt be helyére, s ő arra száll fel. A sors rendezte így, szó szerint Mihály kezére játszott. Most már nem kell tovább töprengenie házassága felbontásáról. Bebarangolja Olaszország néhány gyönyörű városát, s egyre inkább erősödik benne érzelmeinek helyes volta. De továbbra is dúl benne a hiányérzet, nem találja helyét a világban. Később Rómába utazik, azt remélve, ott választ kap a kérdésre: ki is ő tulajdonképpen.
Sok-sok kaland, de még több elmélkedés várja az olvasót, amíg megtudja, mi lesz Mihály házasságával, s főleg vele magával. Még ha sejtjük is a végkifejletet, az író kitűnő ábrázolása rendkívüli élményt biztosít műve elolvasásával. Mindamellett, hogy Mihály révén gyönyörű tájakat járunk be, részünk van a lélek mélységeinek feltárásában is.
A lázadás és a nosztalgia regényének tartják Szerb Antal művét. Népszerűsége évtizedek óta töretlen, sőt napjainkban Mihály életválsága az egész világ életválságát jelenti. Ezért mondanivalója a 21. század elején aktuálisabb, mint bármikor azelőtt.
Kérdésekkel, meg nem valósított tervekkel teli életünkben ott van az állandó útkeresés, a nosztalgia az elmúlt ifjúság után. Sikere leginkább abban rejlik, hogy az olvasó – mindegy, hol él a nagyvilágban, hogy nő-e vagy férfi, öreg vagy fiatal –, sok tekintetben magára ismer Mihályban, különösen abban a vágyában, hogy szabadulni szeretne a társadalmi normáktól és elvárásoktól, ezzel szemben a boldogságot keresi, szeretné „csak” járni a maga útját, néha gondtalanul, máskor izgalmakkal áthatva – ahogy kamaszkorában.
Szerb Antal Utas és holdvilág című regénye számos kiadást megért, legutóbb a Lazi Könyvkiadó jelentette meg 2022-ben.
