Hatvan éve nem tapasztalt aszály van a Csallóközben

A szárazság már a téli hónapokban elkezdődött, hiszen hó gyakorlatilag nem volt, ezért a szükséges nedvességet nem tudta magába szívni a termőföld. A hetek óta tartó szárazság miatt több gazda kiszántotta a gabonáját vagy a repcéjét, mert már biztosan látható volt, ez a termés nem érik be.

„Sok gazdálkodó, amikor leltározza a növényzetét, föltérképezi a helyzetet, hogy egy négyzetméteren mennyi egyed marad. Eldönti, hogy meghagyja-e azt a terményt vagy nem. Mivel tudja, hogy nem számíthat olyan bevételre, mint amilyen költségei vannak, akkor lehet, hogy olcsóbb, ha újra elveti a vetőmagot, minthogy meghagyja a gyenge növényzetet. Olyan eset is előfordult, amikor a gazdálkodó azt gondolta, legalább azt a zöldet fölhasználja az állatok részére, ha van állata” – magyarázta Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke. „Amit még meg lehet menteni, az talán egyedül a kukorica, esetleg a cukorrépa, valamint a takarmánynövény. Ezeket valami módon a gazdálkodóknak mindenképpen öntözni kell, mert nem fogják tudni biztosítani a zöldtakarmányt az állatok részére” – fűzte hozzá.

A Csallóközben is jelentős különbségek vannak az egyes vidékek között, Közép-Csallóközben az átlagos csapadék tavaly ebben az időszakban már több mint 300 milliméter volt, ebben az évben nem érte el a 150-et sem. A húsz évvel ezelőtt kiépített öntözőrendszereket jórészt a fémtolvajok leszerelték, ennek újraépítését csak támogatásból lesznek képesek finanszírozni a gazdák, ha a kormány ír ki ilyen pályázatot.

Kázmér Attila, az Egyházgellei Mezőgazdasági Szövetkezet agronómusa rámutatott, az idei évben nagy problémákat okoz a szárazság, s erre egyedüli megoldást az öntözés jelent. „A búzánál lassan már az aratáshoz közelítünk. A kukorica fele akkora, mint kellene lennie. Jelenleg a burgonyát öntözzük 17,7 hektáron, szolgáltatásban, mivel saját rendszerünk nincsen. Régen volt itt kiépítve rendszer, ami működött, de sajnos az tönkrement. Jó három napos eső, legalább 40-50 milliméternyi csapadék a kukoricákat és a napraforgókat rendbe hozná, a sűrűn vetettekre már azt mondom, hogy felesleges, ott már nagy javulás nem lesz. Esetleg még kevesebb szem fog besülni” – magyarázta a szakember. 

A Felső-Csallóközben a talaj minősége is rosszabb, és mivel a Kárpátok felfogják az esőt, így itt az éves csapadékmennyiség is jóval alacsonyabb, mint az Alsó-Csallóközben. Itt csak öntözéssel lehet jó termést elérni.

Németh György, a csenkei Agrolens Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a térségben január elseje óta 103 milliméter csapadék esett, ami az előző évekhez viszonyítva nagyon kevés. „A megszokott csapadék ilyenkor 200-230 milliméter, tehát a jelenlegi deficitünk olyan 100-120 milliméter, ami egy négyzetméterre átszámítva 120 liter vizet jelent” – pontosított.

Az öntözés nagyon költséges művelet, a csenkei cégnek ez napi 100 euróba kerül hektáronként, ezen kívül fizetik a karbantartás költségeit és a szivattyúállomás bérleti díját, ami 3 euróba kerül hektáronként. A múlt hónapban csak a felhasznált villanyért 16 ezer eurót fizettek ki.

„A napi kapacitásunk 35-40 hektár, 15 darab dobos öntözőnk van. Nagyon nagy költségtétel számunkra a villamos energia, amit az átemelő állomás elfogyaszt. Volt olyan nap, amikor teljes kapacitással mentünk, hogy a villanyköltségünk naponta 1200 euró volt. Itt nagyon kavicsos és laza, könnyű földek vannak, a vizet nagyon nehezen tartják meg, úgyhogy öntözés nélkül itt gazdálkodni jóformán nem lehet. Múlt héten kezdtük a kukoricákat öntözni, a repcénél olyan 40-50 centiméterrel alacsonyabb növényzeteket látunk, mint tavaly. A tavalyi hozamunk 37 mázsa volt hektáronként, az idén a számításaim szerint olyan 22-25 mázsás hozamról beszélhetünk. A búzáknál a sűrűség gyengébb, mit tavaly, a kalász hossza jóval kisebb, lesznek olyan parcelláink, ahol 3 tonna körüli hozam lesz” – fejtette ki Németh György.

Az államnak lennének eszközei a mezőgazdászok támogatására, például a villanyáramot kedvezménnyel adhatná, csökkenthetné az öntözésre felhasznált víz árát vagy támogathatná az öntözőrendszerek kiépítését, ha valóban fontosnak tartaná, hogy az ország növelje élelmiszeripari önellátóságát. Sajnos ennek jeleit a gazdák nem nagyon tapasztalják.