Gál Hedda harmadszor kapta meg a Jókai-díjat - KÉPEKKEL
A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület a Falvak Kultúrájáért Alapítvánnyal és a komáromi Egressy Béni Városi Művelődési Központtal közösen, Jókai Mór születésének 201. évfordulója és a magyar széppróza napja alkalmából, február 21-én az „Egressy” Kiss Péntek József Kamaratermében tartotta meg a hagyományos Jókai-díjátadó ünnepséget. Az idei legsikeresebb pályamű szerzője a zentai származású, 2004 óta Budapesten élő, háromkötetes irodalmár, Gál Hedda, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának könyvtárosa, aki énekesként rendszeresen fellép a saját zenés-irodalmi műsoraival.
Előbb Szénássy Tímea üdvözölte a vendégeket: többek között Nick Ferencet - a Falvak Kultúrájáért Alapítvány Kuratóriumának elnökét, Végh József író-zsűritagot, az Egyetemes Kultúra Lovagját, a Jókai Emlékbizottság elnökét, továbbá Keszegh Bélát, Komárom polgármesterét és Andruskó Imre Nyitra megyei és komáromi városi képviselőt.
Kifejtette: „A Jókai Mór születésének 201. évfordulójához kapcsolódó megemlékezés nem csupán egy kivételes író előtt tiszteleg, hanem annak a szellemi örökségnek is emléket állít, amely a magyar szó szépségét, a képzelet szabadságát és a nemzeti összetartozás erejét hordozza”.
Majd Keszegh Margit, a JKME elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: e komáromi ünnepség célja nemcsak az emlékezés, hanem Jókai szellemi örökségének továbbadása is: annak a hitnek a megerősítése, hogy az irodalom ma is összeköt generációkat, közösségeket és gondolkodásmódokat.
Hozzátette: e rendezvényen találkoznak a múlt értékei a jelen alkotóerejével, közösségi élménnyé formálva az emlékezést és az értékteremtést. Rámutatott: „A tavalyi bicentenáriumi év számos rendezvénye (előadások, kiállítások, konferenciák és színházi programok) új megvilágításba helyezte Jókai életművét, és maradandó emlékeket hagyott a város kulturális életében”.
Utána Nick Ferenc köszöntője következett, aki röviden bemutatta a Falvak Kultúrájáért Alapítvány tevékenységét, illetve irodalmi programját. Mint mondta: küldetésüknek tekintik a kulturálisan hátrányos helyzetű térségek közösségi és szellemi életének erősítését, amelyben az irodalmi programoknak kiemelt szerep jut.
A komáromi pályázat kapcsán pedig hitet tett amellett, hogy a beküldött nívós pályaművek fontos iránytűként szolgálnak az irodalmi túltermelődés világában, ahol az igényes olvasók értékekre, tartalmas művekre vágynak. „A pályázat nem pusztán versengés, hanem az alkotás örömét, a fejlődést és az összetartozás élményét is közvetíti.”
A jelenlevőkkel egy benne mély nyomot hagyott élményét is megosztotta: a komáromi Jókai-emlékév helyi református templomban megtartott nyitóünnepségén abban a megtiszteltetésben volt része, hogy az írófejedelmünk édesapja, Ásvai Jókay József hajdani helyén ülhetett. A rendezvényt Majer Jázmin, „selyés” tehetség azzal a Jókai szelleméhez című Borka Géza-verssel idézte fel, amelyet akkor is elmondott. Továbbá fellépett a helyi művészeti alapiskola két zenepedagógusa: Fekete Éva és Fekete Vince is, valamint levetítették Pézman Zoltán Jókai-emlékév Komáromban című kisfilmjét.
Azután Szénássy Tímea emlékeztetett, hogy az összmagyar irodalmi pályázat és díj kezdeményezője a 2005-ben elhunyt édesapja, dr. Szénássy Árpád helytörténész-író, a Magyar Kultúra Lovagja és Végh József, társalapítója pedig Nick Ferenc volt. A 2006-ban alapított díjat először 2007 februárjában kapta meg az adott évfolyam győztese. A tavalyi díjátadó ünnepségen tették közzé az újabb témát, ami a következő volt: Jókai Mór és a szabadságharc – naplói, művei és életrajzi visszaemlékezések alapján.
Azt pedig már Végh József értékelő beszédéből tudtuk meg, hogy a több országot képviselő zsűri (két felvidéki tagja Kustyán Ilona nyugalmazott gimnáziumi tanár és Mózes Endre, marianumi pedagógus volt) 2025-ben Magyarországról és a külhoni magyar térségekből összesen 7 pályaművet kapott és olvasott el, amelyek között a színdarabtól az értekezésig többféle műfaj szerepelt. Végül a Jókai-díjat a Rozabella jeligével ellátott értekezésnek ítélte oda, amely szerzője az előzőleg már két Jókai-díjat kiérdemelt Gál Hedda volt.
Megjegyezendő, hogy ugyanaz a személy leggyakrabban csak háromévente kaphatja meg a Jókai-díjat. „A pályázatok értékelése során a szakmai szempontok mellett az alkotói hitelesség is kiemelt figyelmet kapott... A jó íráshoz a szakmai tudás mellett szívre és lélekre is szükség van, amit a mesterséges intelligencia nem adhat meg...”
A díjazott Keszegh Margittól és Nick Ferenctől vehette át az arany díszoklevelet, valamint Jókai Mór kezének márványlapon elhelyezett gipszmásolatát, mely Donáth Gyula alkotása alapján készült és a szép virágcsokrot. További arany díszoklevelet a tavalyi Jókai-díjas Borka Zsuzsanna, Németh Nikoletta és Rácz Lajos, díszoklevelet pedig Szalay Nikoletta kapott. Pályaműveik bekerültek a Végh József által szerkesztett, idei antológiába.
Majd Keszegh Margit köszönetet mondott a zsűritagoknak, a szervezőtársainak, a szereplőknek és az alapos munkát végzett pályázóknak, s mindenkit arra kért, hogy Szénássy Árpádra is nagy tisztelettel emlékezzünk. Aztán meghirdette a Jókai-díj következő évfolyamának témáját, melynek címe: Miért érdemes ma Jókait olvasni?
Hozzátette: személyes hangvételű esszéket várnak arról, hogy a kötelező olvasmányon túl mit adhat Jókai Mór életműve és munkássága a mai fiataloknak. A legfeljebb 25 oldal terjedelmű munkákat 2027. október 31-ig várják, ugyanis ezentúl kétévente írnak ki új pályázatot, ekképp több időt hagyva a tollforgatóknak. A figyelmüket az alapító okiratba bekerülő további fontos változásra is felhívta: mindenkitől saját szellemi terméket kérnek, ezért a mesterséges intelligencia (AI) segítségével írott munkákat kizárják a versenyből.
Az ismét kimagasló teljesítményt nyújtott, régi-új Jókai-díjas érdeklődésem nyomán a Ma7-nek elárulta: „A három Jókai-díjam közül az elsőt szülővárosomnak, Zentának ajándékoztam, a másodikat megtartom magamnak, ezt a harmadikat pedig a Károli Gáspár Református Egyetemnek adom azért, hogy ezzel is írásra sarkalljam a fiatalokat".
Neki eddig három saját kötete jelent meg, melyek a következők: Ősanya (versek, novellák - 2016), Röpkekilenc (versek, kisprózák - 2019), Mazsolát elegyít (versek, kisprózák - 2025). A mostani pályaművét Rozabella jeligével látta el, Jókai Mór két feleségének, Laborfalvi Rózának és Nagy Bellának a nevéből kreálva. "Az biztos, hogy Jókai munkásságát ezentúl is népszerűsíteni fogom, de talán ezen a pályázaton már többször nem indulok, hagyom, hogy mások is bizonyíthassanak.”
Végül az őt Komáromba ismét szívesen elkísérő lányával és fiával is lencsevégre kaptam Heddát, aki megígérte: ha valamelyik saját zenés-irodalmi műsorával meghívják őt Komáromba, énekesként szívesen visszatér Jókai városába. Neki és a további sikeres pályázóknak olvasóink nevében is gratulálunk!
