Forradalom a könyvtárban
Családi könyvtárunk rendezése szülői látogatások alkalmával lassú tempóban ugyan, de évek óta zajlik, s ugyan az alagút vége még messze van, épp a menet közben a kezünk ügyébe akadó érdekesebbnél érdekesebb könyvek jelentik a fényt benne. Ennek okán aztán a rendszerezés is lassabb, s mivel ezek a könyvek – elmerülvén bennük – mécsesekként világítanak, már az alagút végi fény sem annyira fontos... Na jó, a fele munka már talán megvan, de több mint tízezer könyv rendszerezése egy könyvtáros számára sem egyszerű. S akinek néminemű könyvtára van otthon, az a téka bizonyára tartalmaz olyan kiadványt is, amely így, vagy úgy, de az 1848–49-es forradalomhoz kötődik, esetleg a fontosabb „szereplőit”, helyszíneit vonultatja fel, stb. Múltkor kapásból négy ilyen kiadványba „botlottam”, s mivel holnap itt van március idusa, így talán aktuális is lesz ez a téma.
Az egyik könyv a méltán népszerű Képes Történelem sorozat egyik darabja. Márkus István: Forradalom és szabadságharc 1848–49. Ez a kötet, feltehetően az akkor még létező közös könyvkiadási egyezmény keretében a pozsonyi Madách Könyvkiadóban is megjelent 1978-ban. Az elsősorban az ifjúságnak (de a felnőtt olvasó is örömmel lapozgathatja) megjelentetett színes történelmi tárgyú könyvek közérthetően, világos logikával tárják az érdeklődő olvasó elé a történelmi események, egyszerűnek tűnő történések menetét, következményeit, s a végkifejletét, lezárását (még akkor is, ha a történelem sosem „zárul le”), ami jelen esetben a könyv témájának és tárgyának a lezárását jelenti, ez pedig nem más, mint az aradi vértanúk halála. Ez a sorozat azért is közkedvelt, mert különlegesen gazdag a képi anyaga és mert
A szóban forgó könyv, akárcsak a többi is, vagy kétszáz rajzot, festményt, fényképet is tartalmaz, közel hozva az olvasóhoz az adott kor számos aspektusát, „díszletét”, fegyvereit, harcmodorát, de még a divatját és építészetét is. A szerző jegyzi meg:
A következő könyv, amely a kezem ügyébe került, egy érdekes kiadvány. Szerzője a hányatott sorsú Dienes András, aki több munkájában is foglalkozott Petőfivel. A legendák Petőfije című könyve érdekes gyűjteménye azoknak a történeteknek, legendáknak, amelyeket a szerző az ötvenes években még fel tudott gyűjteni, s amelyek még úgymond éltek a nép ajkán csaknem száz év távlatában is. A legtöbb történet arról szól, hol „látták” felbukkanni a költőt az országban. Mert állítólag mindig vándorolt, tollal, papírral és könyvvel a tarisznyájában. A nép Sándorja, aki ugye nem halhatott meg… A könyv 1957-ben látott napvilágot, tudtommal azóta nem jelent meg újra, de megnéztem, az internetes antikváriumokban itt-ott még kapható.
aki ugye itt-ott felbukkan, látják messziről, és azt gondolják, hogy Ő az, s még rá is szólnak: „Sándor, te!”.
A következő könyvet, Magyar Zoltán: Petőfi a Felvidéken című munkáját évekkel korábban a Lilium Aurum jelentette meg. A szerző Petőfi életének 1838–1848 között eltelt időszakát dolgozza fel, ennek az időszakasznak azokat a történéseit, amelyek a történeti Felvidékhez kapcsolódnak. Petőfi Úti jegyzeteiből tudhatjuk, hol, merre járt tájainkon is, Magyar Zoltán könyve erre a történeti tájegységre fókuszál. Érdekes olvasmány, nemcsak Petőfi-rajongóknak.
Az utolsó könyvet szívesen ajánlom az olvasók figyelmébe. Vastagsága és nagy formátuma ellenére szerényen húzódott meg a könyves szekrényben, ugyanis tekintélyes mérete miatt csak fekve fért el az egyik polcon, rajta számos, kisebb méretű könyvvel. Egy rendkívül impozáns kiadványról van szó, címe: 1848–1849 – A forradalom és szabadságharc képes története. Tíztagú szerzőgárda és a neves történész, Hermann Róbert szerkesztőként hozta „tető alá” a kiadványt, amely Petőfi Sándor 1848 című versével indítja a vaskos kötet „eligazító” szövegeit és dokumentumait. Ha a fentebb emlegetett könyvek egyike a legendákat és mítoszokat szedte csokorba, ez az impozáns munka a tények bőséges tárháza. A szerkesztő írja bevezetőjében:
A nagy ívű munkában jelentős szerepet kap a hadtörténet, hiszen a tárgyalt időszakban született meg „az első modern európai színvonalú” magyar hadsereg. A könyv napokra lebontva, mintegy kronológiai sorrendben mutatja be az eseményeket arra ügyelve, hogy egy nap csak egy esemény kerüljön a fókuszba, nyilván a sok szerteágazó történés taglalása megzavarná a befogadót, az olvasót. A példátlanul nagy ívű munka így is részletgazdag mind képanyagban mind dokumentumokban.
A könyv végén név-, helynév és részleges tárgymutató szerepel. Ennek felhasználásával jó néhány, csallóközi vonatkozású esemény leírását, jelzését is megtaláltam. Ezek közül végül álljon itt néhány idézet ebből a hatalmas, tartalmas, monumentális munkából, amelyet folyamatosan olvasni talán nem is lehet, inkább böngészni és elmerülni a tárgyalt időszak történelmében, történéseiben, szereplői sokaságában és a különleges dokumentumok megtekintésében.
olvassuk, majd egy egész fejezetet szentelnek a peredi csatának, 1849. június 20–21. – A Vág menti ellentámadás és a peredi csata címmel. A gyönyörű kiállítású könyvet szívből ajánlom mindenkinek, aki érdeklődik a téma iránt.
