Flották a könyvek tengerén
Nagyapám és apám révén házi könyvtárunk igen terjedelmes. A könyvvásárlás a férfiak dolga volt, a könyvek elhelyezésének egyre fájóbb problémáját a nőknek kellett megoldani. Apáméknál így van ez máig...
Családi visszaemlékezések alapján a férfiaknál fizetésnapon az első út a belvárosban lévő pozsonyi magyar könyvesboltba vezetett, hiszen oda mindig érkeztek új könyvek. Nemcsak vásárolni lehetett ott, de találkozóhely is volt, pl. Ozsvald Árpád hasonló könyvmoly volt, bár őt inkább talán az antikváriumok régi könyvei és a régiségboltok portékái (főleg az antik pénzérmék) vonzották, de azért ő is napi vendég volt a magyar könyvesboltban. Gyakran lehetett ott vásárolni sorozatokat is, amelyeknek az egyes darabjai a megjelenéstől függően lassan szállingóztak az olvasók felé, így az említett pozsonyi boltba is mindig rendeltek belőlük néhány példányt. Természetesen a vásárlásról nem volt szabad lemaradni. Mert a sorozat az szent, abból nem maradhat ki egy sem. Nagyapám az irodalmi sorozatokat preferálta, apám „mindenevő” volt. Azt is meg kell jegyezni, hogy abban az időben a könyvekhez aránylag olcsón hozzá lehetett jutni.
Kisgyerekkoromban, amikor még olvasni sem tudtam, igen szerettem a könyvsorozatokat, mert remekül lehetett velük játszani, pl. várat, hidat, utat, pályát „építeni” a kisautóknak, vagy bármi mást. Szerettem őket „csak” nézegetni is, a magam kitalálta sorrend szerint sorba állítani őket. Egy kisebb-nagyobb gyerek, fiatal számára kincset ért pl. a Fürkész Könyvek és a Búvár Zsebkönyvek sorozata, amelyet mára az idő vihara kicsit megtépázott, gyakran ragasztgatom is egyes darabjait.
Könyvtárunkban számos más sorozat is megtalálható, pl. az Így élt sorozat könyvei mindenkihez szólnak, akit érdekel a múltban tevékenykedő jeles, kivételes emberek élete. A sorozat a Móra Ferenc Könyvkiadó gondozásában jelent meg 1972 és 1994 között. De hozzá lehetett férni olyan sorozatokhoz is, amelyeket nem Magyarországon gondoztak. Ilyen a Kriterion Kiadó, Bukarest Téka sorozata, amely 1969 és 1989 között jelent meg, s olyan munkákat közöl, amelyeket nem mindennap talál meg az olvasó a könyvesboltok polcain. Pl. Apáczai Csere János Magyar logikácskája, vagy Kolumbusz hajónaplója, hogy csak kettőt ragadjak ki a sok közül. De folytathatnám a sort a Szemtől szemben sorozattal, vagy a Gondolat Zsebkönyvek sorozattal, nem beszélve a szép kiállítású, méltán népszerű, A4-es formátumú Képes történelem sorozatról. (Olykor előfordult, hogy a pártállami cenzúra is „belepiszkált” ezekbe a sorozatokba, de aki a sorok között is tudott olvasni, az a „megfertőzött” darabokból is ki tudta szűrni az értéket.) Nem is sorolom tovább, mert a sor szinte végtelennek tűnik.
De mióta is jelentet meg a magyar nyelvű könyvkiadás sorozatokat, kérdezhetnénk. Könyvsorozatok már a 19. század elejétől megjelentek, az első ilyen 1805 és 1808 között jelent meg és négy kötetből állt. Teológiai jellegű volt, Veszprémben adták ki Prédikátori Tárház címmel. Az időben ezt követő sorozat (1805–1806) egy szépirodalmi széria, Téli és Nyári Könyvtár volt a címe. Landerer Mihály adta ki és a 6 könyv Pozsonyban látott napvilágot. A század hetvenes éveiig leginkább egyházi, vallási témájú sorozatok kerültek kiadásra, de 1848-tól 1914-ig megjelentették a Magyar Népköltési Gyűjtemény 13 darabját, azonban volt irodalmi kitekintés is, hiszen 1843–1844 között jelent meg a Franczia Regénycsarnok 12 kötete Kolozsvárott, ugyanebben az időben a Kisfaludy Társaság jóvoltából Pesten a 23 kötetes Külföldi regénytár, amelyet néhány év múlva az Új Külföldi regénytár követett tíz kötettel. Az 1850-es években megjelennek a magyar remekírók és az ifjúsági irodalom is, mint műfaj. Később témaként megjelenik az orvoslás; A Magyar Nők Házi Könyvtára 3 kötetben, valamint sok-sok szépirodalom, és a Budapesten 1857 és 1917 között megjelent Magyar Történelmi Emlékek című magyar történelmi forráskiadvány-sorozat.
A kiadók, a megjelentetést vállalók tehát igyekeztek szélesíteni a palettát, s értéket teremtve gazdagítani a tudásra vágyó emberek könyvtárát. Gondolom, abban az időben nem mindenki engedhette meg magának a könyvvásárlás luxusát, de az olvasni vágyó ember mindig megtalálta a maga könyvét. S ha most, csak kíváncsiságból, és a bőség zavara miatt is, ugrunk majdnem száz évet az időben, mire bukkanunk? 1954-ben megjelent 15 kötetben a Népek meséi sorozat, a Görög és latin írók, képzőművészeti, irodalmi, nyelvészeti kötetek, az Élet és Tudomány kiskönyvtára, s a mindenki által ismert Olcsó Könyvtár sorozat, amelyet a Szépirodalmi Könyvkiadó jelentetett meg 1954 és 1991 között. S itt rögtön felmerül egy másik kérdés, vajon digitális világunkban milyen sors vár a könyvekre? Ha alapvető munkákat le is „hívhatunk”, mi lesz a többivel?
