Felcserélt otthonok - a jogfosztottság éveinek személyes történetei
A második világháborút követően Európa útjain száz- és százezrek vándoroltak otthonaikból elüldözöttek, elhurcoltak, kitaszítottak, otthonaikat keresők. A nagyhatalmi döntések, üldözések, illetve belső kényszer indította emberáradatban ott sodródtak 1945-1949 között a szlovákiai magyarok tízezrei is.
1945 januárjától a szovjetunióbeli kényszermunkára hurcoltak, 1945 májusától a Csehszlovákiából kitoloncoltak, 1946 őszétől a a csehországi kötelező közmunkákra irányítottak, a Csehszlovákiában élő németek százezreinek kitelepítése után a Csehországba deportáltak tízezrei, a szlovák-magyar lakosságcsere egyezmény következtében Magyarországra, az onnan Németországba kitelepített svábok, illetve Szlovákiába áttelepülő szlovákok helyére telepítettek tízezrei, vagy a csehországi deportálások elől Magyarországra menekülők. A szlovákiai magyarok elhagyott otthonaiba, a belső telepítések következtében Szlovákia más vidékeiről vagy a Magyarországról (Jugoszláviából, Kárpátaljáról, Romániából, stb.) áttelepülő szlovákok költöztek.
A kiállítás személyes történeteken keresztül azt tárja a látogatók elé, hogyan hatottak a politikai események az egyéni életutakra, és milyen új stratégiák mentén folytatták életüket az események által közvetlenül érintett emberek e törésvonal után. A kiállítás három különböző otthonként bemutatott egységen keresztül érzékelteti az események sodrásába került emberek élethelyzetét.
Korabeli dokumentumokkal, fényképfelvételekkel, az érintettekkel készített riportokon keresztül teszi érthetővé azt a második világháborút követő, sok tízezer embert sújtó időszakot, amikor a különböző népcsoportokat politikai erőszakkal kitelepítették otthonaikból. A kiállításon vetített filmekben, illetve a lezáró tablókon a látogatók megismerhetik az adott személy további sorsát is. A lapozókban családi iratokat, fotókat láthatnak, míg a térképen, nyomon követhetik egy-egy szereplő útját a régi otthonból az újba.
A kiállítás amellett, hogy személyes történetek során át reflektál egy vitatott időszak történéseire, a lakáskultúra, a viselet, a nyelv témakörein keresztül bemutatja az érintett népcsoportok közti lelki hasonlóságokat.
A kiállítás alapötlete Jarábik Gabriellától, a múzeum igazgatójától származik, mint ahogy a tárlat koncepcióját is ő dolgozta ki. Popély Árpád történész szakmai tanácsadóként dolgozott az előkészületek során. A forgatókönyvet Sipos Szilvia és Szabó Réka állították össze, s Szabó Réka a kiállítás arculatának is a felelőse.
A kiállítás 2018 decembere végéig tekinthető meg.
