Fekete István Múzeuma Dombóváron
Vuk, Bogáncs, Kele, Tüskevár, A koppányi aga testamentuma… Csak néhány cím Fekete István életművéből. A magyarok könyveinek hőseit többé-- kevésbé ismerik, ám a szerzőről vajmi keveset tudnak. A Dombóváron élő Bodó Imre agrármérnök, helytörténész évtizedek óta azon dolgozik, hogy ez megváltozzon, ezért családi háza udvarán Fekete István emlékmúzeumot hozott létre, a kertben pedig a szerző mellszobra, Farkas Pál szobrászművész alkotása áll. Vendégeit maga a házigazda kalauzolja, aki alapos ismertetőt nyújt a vadász-halász szerzőről, Fekete Istvánról.
Milyen közegből érkezett az irodalomba az író?
– kérdeztük a lelkes házigazdát, aki a sors fintorának köszönhetően soha sem találkozott Fekete Istvánnal.
A Somogy megyei Göllén látta meg a napvilágot 1900-ban, Fekete Árpád tanító, iskolamester és Sipos Anna első gyermekeként. Apja dombóvári születésű volt, én viszont göllei vagyok, és ha nem is találkoztam az íróval személyesen, azt a közeget, azokat az embereket, akik körülvették, ismertem és szerettem. Valamennyien derék, becsületes emberek voltak. A fiatal István az elemit helyben végezte, de polgári iskolába már Kaposvárott járt, ahová szülei is elköltöztek. 15 éves volt, amikor az egyik tanára észrevette, milyen jó tollú diák. Végül a felső kereskedelmi iskolában érettségizik. Felsőfokú tanulmányait pedig mezőgazdászként fejezte be. Gyermekkorának részleteiről a Ballagó idő című könyvében számol be.
Mikor alapított családot?
Tanulmányai befejezése után Bakócára került segédtiszti állásba, ott ismerte meg későbbi feleségét, Piller Editet. Első közös otthonukat Ajkán alakították ki, ahol 1930-ban született meg lányuk, Edit, 2 évvel később, fiuk, István. Lányukból apáca lett, s amint a rendet Magyarországon feloszlatták, azonnal Ausztriába emigrált. Ott egy leánygimnázium iskolaigazgatójává választották. 2013-ban hunyt el.
Azt szeretné, ha halála után szülei mellé helyeznék örök nyugalomra. Vele folyamatosan kapcsolatban állok.
Mikor jött létre az itt látható gyűjtemény?
A gyűjtemény 1995. június 24-én nyitotta meg kapuit, ebben az évben lett volna Fekete István 95 esztendős, illetve ekkor emlékeztünk halálának 25. évfordulójára is.
A Fekete István Kulturális Egyesület egy évvel később, 1996-ban alakult. Céljai közül kiemelném Fekete István kulturális hagyatékának megőrzését és közkinccsé tételét, az olvasóvá nevelés kiterjesztését a mai magyar irodalomra, a honismereti és a helytörténeti mozgalmak fellendítését. A gyűjtemény egy részét az író özvegyétől kaptam, de az ő halála után is kerültek hozzám különböző dokumentumok, fényképek, az író kézjegyével ellátott kötetek, lányuk és testvéreinek családi iratai. Ezeket az író fia, ifjabb Fekete István adományozta a múzeumnak. A gyűjteményem ugyancsak jelentős részét képezi egy nagy Fekete-rajongó, Csermely Ottóné hagyatéka is.
Azt olvastam valahol, hogy Jókai után Fekete István regényei jelentek meg legnagyobb példányszámban, sőt több nyelvre is lefordították alkotásait. Az irodalomtörténet részéről mégsem övezi emlékét rangjának megfelelő elismerés!
Az író számára az országos siker 1948-ban véget ért. 1940-től még a Kisfaludy Társaság tagjává és az ország 15 legjobb írójának egyikévé választották. Olyan barátokkal vadászott, mint Csathó Kálmán, gróf Széchenyi Zsigmond, Kittenberger Kálmán.
Ez tehát Fekete egyik legsikeresebb alkotása. Az író nyilvánosan vállalta istenhitét és konzervativizmusát is. Világos tehát, miért bántotta annyira a szemét a szocialista állam vezetésének. Kénytelen-kelletlen vált ifjúsági íróvá: ezt engedték meg számára. Könyvei a világháború után tiltólistára kerültek, de ezt sem érezte a rendszer elég büntetésnek. Az AVO emberei az Andrássy út 60. szám alatt úgy megverték, hogy sérüléseibe fél szemét és fél veséjét is elveszítette. A negyvenes évek végétől mintegy 8 éven át nem jelenhettek meg művei, csak az Új Ember közölte írásait. De igazán a rendszerváltozás után sem rehabilitálták.
A Vuk például török, kínai, japán nyelven is olvasható. A magyar erdész-vadász irodalomnak ő volt a legismertebb művelője. Munkásságának tehát nem az ifjúsági irodalom a legfontosabb eleme. 2021-ben Bertha Lívia rendezésében készült az íróról egy 80 perces dokumentumfilm.
2004-ben Fekete István hamvai a Farkasréti temetőből Göllére kerültek. Miért?
Az exhumálást és az újratemetést az író gyerekei kezdeményezték, és 2004-ben valósult meg. Gyermekei meggyőződéssel vallották: apjuk igazán jól csak Göllén érezte magát.
Az író földi maradványai mellé helyezték felesége urnáját is. A sírba került még az író 50, nemzeti szalaggal átkötött könyve, valamint Bogáncs kutya hamvai.
