És eljött az angyal

Csáky Pál új könyve akár meglepetésszámba is mehet. Politikáról, közéleti publicisztikáról egy szó sem található benne. A kötet letisztult szépprózát tartalmaz, öt elbeszélést, és egy kisregényt, amelyek együtt érdekes, olvasmányos ívet alkotnak. Mindegyik a szlovákiai magyar valóságból fakad, a Szlovákiában élő magyarok életével, örömeivel és gondjaival foglalkozik olvasmányos, könnyen befogadható stílusban – olvasható a könyv ajánlójában.

Csáky Pál legújabb könyvét – mint ahogy egy éve a Csend és lélek kötetet – ezúttal is Pomogáts Béla irodalomtörténész, a Magyar Írószövetség volt elnöke méltatta és mutatta be az olvasóknak. Az irodalomtörténész egy Székely János idézetet választott a könyv mottójául, mely szerint „Csak a tiszta ember szabad”. Tiszták pedig úgy leszünk, ha megtisztulunk, vagyis ha számot vetünk a múlttal, ha ismerjük az elődeinktől kapott szellemi örökségünket, közösségünk történelmét, azt a világot, amit örökül hagytak nekünk őseink. A számvetéskor azonban szembesülnünk kell az elkövetett hibákkal is, azokkal a döntésekkel, amikor megingott a lelkiismeretünk, amikor a hatalom csapdájába estünk. Az irodalom egyik feladata a közösségi lelkiismeret vizsgálata, s Pomogáts Béla szerint épp ez Csáky írásainak az egyik fő erénye, mert mer szembesülni és mer szembesíteni is az elkövetett hibákkal.  

Az írások száz évet ölelnek fel öt generáció életén bemutatva a kiegyezés reményteli éveit, majd a két háború megélt szörnyűségeit, s a háborút követő jogfosztottság korszaka után a lassú rendeződés, ugyanakkor már a kommunista hatalom béklyójába zárt közösségünk meghatározó sorsfordulóit egészen az 1989-es rendszerváltás élményéig. Egy történelmi tablót állít elénk az író, amely egyúttal önvizsgálati dokumentum is. Csáky Pál, mint ahogy azt publicisztikájában is megszoktuk már tőle, kritikai és önkritikai szempontból vizsgálja a történéseket, mert meggyőződése, az egyén felelősségének a pontos meghatározása és az elkövetett hibák néven nevezése segít feldolgozni a politikai és erkölcsi konfliktusokat.

Pomogáts Béla Csáky Pál legújabb művét az önelemzés és az önvizsgálat könyvének nevezte, amely amellett, hogy fontos írói gesztus, nemzeti feladat is. „Amikor morális válságban vagyunk, amikor a közösség identitásproblémákkal küzd, nem elég szociológiai és politikai elemzésekkel rámutatni a hibákra, azokat a széppróza eszközeivel is meg kell jeleníteni. A jövőt csak akkor tudjuk alakítani, ha a múlttal, annak tévútjaival tisztában vagyunk” - mondta az irodalomtörténész, aki szerint Csáky írásaival „nemzeti önvizsgálatot kezdeményez és végez el, és arra készteti az olvasót, hogy vizsgálja meg saját sorsát“.

Csáky Pál politikusi teendői mellett - jelenleg az MKP európai parlamenti képviselőjelöltje - egyik legtermékenyebb írónk is. Eddig 13 kötetet adott ki, 2010 óta négy könyve jelent meg. A Hullámvasút a publicisztika eszközeivel vetett számot az eltelt két évtizeddel, majd 2011-ben az Álom a szabadságról című könyv már a magyar nemzettudat kérdéseit boncolgatta, arra kereste a választ, hogy a külhoni magyar közösségek közül miért épp a felvidéki magyarság nemzettudata csökken a legerőteljesebben. A 2012-ben napvilágot látott Csend és lélek című írásfüzérben a publicisztika mellett már a széppróza is megjelent, ám ezekben az írásokban is a magyar sorskérdéseket vizsgálja a szerző.

Csáky Pál elmondta, a most megjelent kötethez komoly ösztönzést kapott az idén Kossuth-díjjal kitüntetett Boráros Imrétől, mert beszélgetéseik során sokszor megfogalmazódott, hogy írásaiban komoly dráma feszül, azokból tehát akár egy monodráma is születhetne. A terveket tett követte, s a pozsonyi, komáromi és lévai közönség már láthatta is a Hit és hűség című színpadi játékot Boráros Imre rendezésében és főszereplésével, amelynek alapjául a most megjelent kötet kisregénye szolgált.

De a szerzőt az ugyancsak ipolysági származású Ladislav Ballek, a néhány hete elhunyt szlovák író munkái is kiprovokálták, hisz Ballek több regényében arról írt, milyen nehezen illeszkedtek be a szlovákok a magyarok lakta vidéken. Ez késztette Csákyt, hogy megírja a történet másik oldalát, azt, hogy a magyarok milyen nehezen élték meg a változásokat, amikor magyar világuk hirtelen kényszerűen szlovákká változott. Írásaiban azt akarta tehát megmutatni, hogy a felvidéki magyarság identitástudatának alappilléreit mire építheti, melyek azok a gyökerek, amelyekből táplálkozhat ez a közösség. Remélhetően a közönségnek a folytatásra sem kell sokat várnia, hisz a mű már meg is született Ördögtánc címen, amit már el is küldött a Jókai Színháznak. Ez a történet az 1989 utáni eseményeket összegzi.  

Csáky Pál – saját bevallása szerint – azért írja könyveit, hogy egyrészt a magyar lét mellett elkötelezettek lelkét megerősítse, de írásaival szeretné a nemzeti lét iránt közömbösöket is megszólítani, s nekik is utat mutatni, elmondani, hogy rossz úton jár az, aki az önfeladás útját választja.

Csáky Pál írásai fontos lenyomatai közösségünk helyzetének és lelkiállapotának, kiindulópontjai lehetnek a közös gondolkodásnak. A nem eredmény nélküli harcba vetett hite, következetes ragaszkodása a magyar értékekhez fogódzót jelenthet a mai értékválságos időkben, és bátorítást, reményt adhat a még mindig félelmektől és szorongásoktól sem mentes közösségünk számára. Mert, ahogy az És eljött az angyal című regénye végén is írja: „…bár sok mindenről le kellett mondaniuk, a legfontosabbról, az egyetlenről: az álmaikról mégsem mondtak le. Az álmokról, amelyek egy értelmesebb jövő alapjai lehetnek.”