Értékes könyvek Pázmány Péter magánkönyvtárából
POZSONY, BUDAPEST. A budapesti Egyetemi Könyvtár tudományos főmunkatársa, Knapp Éva az általa kidolgozott tudományos módszerrel azonosította Pázmány Péter pozsonyi magánkönyvtárának az Egyetemi Könyvtárba került állományrészét.
A nagyszombati egyetemet (az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogelődjét) alapító Pázmány Péter pozsonyi magánkönyvtárának sorsa, melyet végrendeletileg a pozsonyi jezsuita kollégiumra hagyott, régóta foglalkoztatja a történeti kutatást. A kötetek egy része nagy valószínűséggel a pozsonyi Egyetemi Könyvtárban van, a gyűjtemény további részeiről azonban ez idáig kevés adattal rendelkeztünk.
Pázmány 1637. március 19-i halálának 375. évfordulóját ünnepelve a budapesti Egyetemi Könyvtár tudományos főmunkatársa, Knapp Éva az általa kidolgozott tudományos módszert érvényesítve az Egyetemi Könyvtár történeti állományában azonosította Pázmány Péter pozsonyi magánkönyvtárának ide került állományrészét. Ezek a kötetek nem azonosak a már korábban is ismert, Pázmány által dedikált vagy korrigált nyomtatványokkal, és nyilvánvalóan Pázmány egykori könyvtárából származnak.
A szenzációs szakmai, irodalom- és könyvtártörténeti tudományos eredmény bepillantást enged az 1607-től végleg Magyarországon, Pozsonyban, illetve Nagyszombatban élő és alkotó Pázmány Péter tudományos műhelyébe. „A magyar próza atyja” több mint tízezer oldalas életművének több szempontból is kulcsa az egykori magánkönyvtár anyaga, mivel az tudásának és tájékozottságának alapvető bázisa.
A kötetek között egyaránt találhatók Pázmány Péternek ajándékozott aranyozott díszkötéses munkák, így például a még grazi oktatói évei alatt megismert II. Ferdinánd német-római császár, magyar király ajándéka bíborosi kinevezése alkalmából; utolsó nagy műve, a prédikációk sajtó alá rendezése során használt tekintélyes forrásanyag könyvtárában is jelenlevő kötetei, illetve az esztergomi érsekként politikai szerepet is betöltő Pázmány olvasmányaiként szolgáló, gyakran saját kezű használói bejegyzésekkel ellátott történeti, politikai, orvosi tárgyú nyomtatványok.
A kötetek most először, a Kulturális Örökség napja alkalmából tekinthetők meg nyilvánosan, szeptember 15-én 11.30, 12.30, 13.30 és 14.30 órakor, Knapp Éva szakszerű vezetésével – olvasható az ELTE Egyetemi Könyvtárának honlapján.
A kiállított kötetek jelentőségéről és néhány kiemelkedő jelentőségű kötetről bővebben olvashatnak a Knapp Éva irodalomtörténész által összeállított háttéranyagban.
Pázmány 1637. március 19-i halálának 375. évfordulóját ünnepelve a budapesti Egyetemi Könyvtár tudományos főmunkatársa, Knapp Éva az általa kidolgozott tudományos módszert érvényesítve az Egyetemi Könyvtár történeti állományában azonosította Pázmány Péter pozsonyi magánkönyvtárának ide került állományrészét. Ezek a kötetek nem azonosak a már korábban is ismert, Pázmány által dedikált vagy korrigált nyomtatványokkal, és nyilvánvalóan Pázmány egykori könyvtárából származnak.
A szenzációs szakmai, irodalom- és könyvtártörténeti tudományos eredmény bepillantást enged az 1607-től végleg Magyarországon, Pozsonyban, illetve Nagyszombatban élő és alkotó Pázmány Péter tudományos műhelyébe. „A magyar próza atyja” több mint tízezer oldalas életművének több szempontból is kulcsa az egykori magánkönyvtár anyaga, mivel az tudásának és tájékozottságának alapvető bázisa.
A kötetek között egyaránt találhatók Pázmány Péternek ajándékozott aranyozott díszkötéses munkák, így például a még grazi oktatói évei alatt megismert II. Ferdinánd német-római császár, magyar király ajándéka bíborosi kinevezése alkalmából; utolsó nagy műve, a prédikációk sajtó alá rendezése során használt tekintélyes forrásanyag könyvtárában is jelenlevő kötetei, illetve az esztergomi érsekként politikai szerepet is betöltő Pázmány olvasmányaiként szolgáló, gyakran saját kezű használói bejegyzésekkel ellátott történeti, politikai, orvosi tárgyú nyomtatványok.
A kötetek most először, a Kulturális Örökség napja alkalmából tekinthetők meg nyilvánosan, szeptember 15-én 11.30, 12.30, 13.30 és 14.30 órakor, Knapp Éva szakszerű vezetésével – olvasható az ELTE Egyetemi Könyvtárának honlapján.
A kiállított kötetek jelentőségéről és néhány kiemelkedő jelentőségű kötetről bővebben olvashatnak a Knapp Éva irodalomtörténész által összeállított háttéranyagban.
Forrás
Magyar Kurír
