Értékeink

Ez alkalomból jelent meg Csáky Pál összeállításában az Értékeink címet viselő kötet, amely az elmúlt 70 év vállalásairól, a második világháború utáni újjáépítkezési és közösségfenntartó folyamatról szól, a folyamat belső rejtelmeire, törvényszerűségeire, illetve a közösségi önszerveződés szükségességére fókuszálva elsősorban a figyelmet.

Amint azt a kötet összeállítója az előszóban írja, azon kívül, hogy a könyv egyfajta főhajtás is kíván lenni a jövőre 70 éves születésnapját ünneplő Csemadok előtt, nem titkolt célja volt a megjelentetésével az is, hogy ily módon is hangsúlyozza az egyéni és a közösségi vállalás szükségességét, amely az egyetlen garanciát jelenti a megmaradásunkra és a fejlődésünkre.

A kötet két részre tagolódik, az elsőben, amely elemzéseket áttekintéseket tartalmaz, olvashatják például Popély Árpád történész tárgyszerű elemzését főleg az 1968-as időszakról is, a második részben pedig csemadokosok személyes jellegű visszaemlékezései találhatók, amelyek hitelesítik a szervezet tevékenységét és küzdelmét a megmaradásért.

A Pro Futuro Hungarica polgári társulás kiadásában napvilágot látott Értékeink c. könyv ősbemutatójára Léván került sor, tartalmas kulturális műsor kíséretében, amelyben Újváry László rendezésében a lévai Juhász Gyula Irodalmi Színpad előadásában magyar költők versei hangzottak el, illetve a Garam Menti Néptánc Együttes és az Aprógarammenti előadásában Halász Gyula koreográfiáit láthatta a közönség.

A könyvbemutatót vezető Csáky Pál elmondta, hogy a Csemadokot a második világháború utáni történetünkben külön kiemelet fejezet illeti meg, s igaz ugyan, hogy lényegében moszkvai sugallatra, a kommunista párt döntése alapján, elsősorban a párt ideológiájának a terjesztésére hozták létre 1949-ben, a lényeg mégiscsak az, hogy volt és van egy szervezetünk, amely széles körű fórumot biztosított  a szlovákiai magyar társadalmi-kulturális tevékenység számára, s magyarok tízezrei ebben a fórumban látták és látják ma is  azt a szellemi-érzelmi otthont, mely ennek a közösségnek a túlélését nagyban támogatta és támogatja jelenleg is. Mint mondta, a lévai helyszín kiválasztása részéről a kötet ősbemutatójának megtartására szándékos volt. „Van ennek a kérdésnek érzelmi része is, én a lévai kötődésemet mindig is vállaltam, és nagyon sokat köszönhetek a lévai Csemadoknak, hiszen tulajdonképpen itt kezdődött az én közösségi életem is” – fogalmazott Csáky. Mint mondta, a kötet nem azt a célt szolgálja, hogy felvonultasson mindenkit, akik az elmúlt évtizedekben szerepet vállalt közösségünk életében, mert az lehetetlen lenne, azt viszont sajnálja, hogy többen a felkért emlékezők közül nem készültek el időben a munkájukkal, így sajnos, kimaradtak a kötetből, amit talán egy bővített kiadás orvosolni tud.

A könyv lévai bemutatóján Csáky Pál beszélgetőpartnerei a könyvben szereplő szerzők közül Görföl Jenő, a Csemadok országos titkára, Dunajszky Géza, a Csemadok művészeti osztályának egykori vezetője és Török Alfréd, a lévai alapszervezet elnöke voltak, akik a beszélgetés során elmondták, hogy tulajdonképpen már kisgyerek- vagy diákkorukban kapcsolatba kerültek a Csemadokkal, és a csemadokos életükkel kapcsolatos több emlékezetes – néha vidám – történetet is elmeséltek a közönségnek. Görföl Jenő szerint ezekből a történetekből könyvet is szeretne megjelentetni a Csemadok az évforduló kapcsán, hiszen ezek is részét képezik a szövetség teljes történetének.

Török Alfréd szerint mindennek az alapja a jó közösség, ami Léván szerencsére mindig megvolt. „Mi mindig igyekeztünk az értékeink mentén maradni, amelyek fontosak voltak a számunkra, a nyelvünk, a kultúránk, a hagyományaink és a nemzetrészünk” – mondta.

Dunajszky Géza szerint ma is ott működik jól a Csemadok, ahol a nagymama kézen fogja az unokákat, szól a lányának, és együtt mennek a különböző rendezvényekre meg a próbákra is. „Pici gyerekkortól kezdődően be kell tehát oltani ezzel a szenvedéllyel a gyerekeket, mert azok többnyire szeretnek szerepelni. S ha ezt megszokják, és otthonosan érzik magukat a színpadon meg a közösségben, akkor elkezdenek – ahogy én is elkezdtem annak idején – közösségben gondolkodni” – mondta.

Görföl Jenő szerint pedig jó lenne, ha tudatosítanánk, hogy az, amit az elődjeink kitaláltak Csemadok néven, az nem mindennapi dolog, hiszen a Kárpát-medencében nincs nagyobb civil szervezet a miénknél, kiépített, működő hálózattal. „Szeretnék viszont mindenkit emlékeztetni arra, hogy az, ami ezt a szervezetet naggyá tette, azok az emberi kapcsolatok, az élő kapcsolat, amit nem helyettesíthet semmi, és ebből tud tovább építkezni a szervezet” – fogalmazott.

A jelen kötet első részét képezi belső megtartó pilléreink felmutatásának, a tervek szerint a második kötet jövőre jelenik majd meg, amelyben történészek, irodalmárok, politikusok, kultúrtörténészek segítségével próbálnak meg visszaemlékezni az elmúlt százéves időszakra a szerkesztők. „Nemcsak okulásul, s nem is csupán tiszteletünk jeléül tesszük mindezt: energiát is szeretnénk meríteni ezekből a történésekből a jövő küzdelmei számára. Mert napi vállalás és a napi küzdelmek megvívása nélkül ez soha nem ment, és a jövőben sem fog” – fogalmazott Csáky.