Elhunyt Tóth Elemér költő, szerkesztő, újságíró

hirek.sk 2018. február 16., 14:41
POZSONY. Életének 78. évében, 2018. február 15-én, Pozsonyban elhunyt Tóth Elemér költő, szerkesztő, újságíró.

Tóth Elemér Tompa Mihály falujából, Hanváról érkezett Pozsonyba, hogy újságíróként a magyar közélet részese legyen. A költő, a szépíró azonban korán kibukik belőle. Első versei az Új Ifjúságban, további versei, elbeszélései, meséi, cikkei, tudósításai, riportjai, színi- és irodalmi kritikái a Hétben, Irodalmi Szemlében, Szabad Földművesben, Kis Építőben, Dolgozó Nőben, Nőben, Vasárnapi Új Szóban, Tábortűzben jelentek meg, ahol szerkesztőként, riporterként később főszerkesztőként is dolgozott.

Első versét még az Új Ifjúság közölte 1959-ben, s ahogy értő kritikusa, Duba Gyula mondja róla, „Tóth Elemér versei a mi valóságunkból születtek, anyaguk az egykori gyerekkorának falu-valóságára emlékező költő létszemlélete. Ezért érzelemteliek, kerülik a tárgyias közönyösséget, igazságaik hangulatukban élnek. Nyelvi fogantatásúak, a gondolatokat képekben fejezik ki és igazságkeresésük szenvedélyes. Néha érzelmileg túlcsordulók, máskor szinte átkozódók… Témái a természetes időszaki szépségek, tavasz, nyár, ősz és tél érzéki szépségei, a szerelemnek a korral változó s lényegében, mélységében mégis örök bensőségessége, a kisebbségi sors hullámai és történelmi emlékei, folyamatos sérülékenysége, politikusainak ballépései vagy érzéketlensége, egyszóval mindennapjaink sajátosságai és sebei.”

Első verseskötetét A halak a mélyben úsznak címmel 1965-ben adják ki, ezt követi a Ketten, Kérgek, Csillagrózsa, Sárga, mint a Nap, Csillagménes, Tegnapelőtt, kiskedden, az Õszi kert, a Mese az aranykalapácsról, a Hol laknak a sünik?, a Pitypang, a Tölgyek, A bátor nyúl, a Magányom erdejében vagy a 2013-ban napvilágot látott Örökös szerelem gyűjteményes kötete, amelyben ars poeticája megvallásához Márait hívja segítségül: „Azzal kezdődik, hogy nagyot írni. Később szépet akarsz írni. Még később hatalmasat, erkölcsöset, arányosat. Aztán eljön a sztrájk ideje, s a pillanat, mikor már csak igazat akarsz írni. S észreveszed, hogy az igazság nagy is, szép is, hatalmas, erkölcsös és arányos is. Ilyen egyszerű? Ilyen rettenetes egyszerű!”

Forrás: szmit.sk
0 HOZZÁSZÓLÁS