2020. január 23., 12:11

Elhunyt Révész Bertalan irodalomtörténész

Pályakezdő újságíróként egy zoboralji Csemadok-rendezvényen találkoztam vele először valamikor az 1970-es évek második felében. Akkor már a nyitrai tanárképzőfőiskola oktatója volt, a leendő pedagógusoknak a reformkori magyar irodalom történetét adta elő, miközben a Csemadok Nyitrai járási bizottságának elnökeként is tevékenykedett, így én ebben a közéleti szerepkörében ismerhettem meg, tanári munkájáról csupán mások beszámolóiból tudtam képet alkotni magamnak.

Révész Bertalan
Révész Bertalan (1935-2020)
Fotó: Archívum

A felvidéki magyar lapokban különböző évfordulók kapcsán publikált megemlékezéseket, az irodalomtörténész tanulmányaival azonban csak a szakfolyóiratokban találkozhatott az ember, esetleg azokban a kötetekben, amelyeket a reform kori magyar irodalom egyik jelesének, Czuczor Gergelynek szentelt.

Sajnos az egész Czuczor-i életművet nem dolgozta fel, csak a pályakezdés és az 1848/49-es magyar forradalmat megelőző korszakát vette górcső alá. Feltehetően pedagógusi munkája és közéleti szerepvállalása mellett a kutatásra már kevesebb ideje maradt.

Az 1950-es években indult felvidéki magyar értelmiségiek kitérőkkel és megpróbáltatásokkal teli pályáján haladt ő is. 1935. május 14-én a ma már alig 100 lakost számláló Iskén született. A pozsonyi pedagógiai iskolában kezdte középfokú tanulmányait, majd amikor Rozsnyón is megnyílt a hasonló intézmény ő átjelentkezett oda és 1956-ban érettségizett. Úgy képzelte, hogy alsótagozatosokat fog tanítani, aztán tanári bíztatásra visszatért Pozsonyba, a Pozsonyi Pedagógiai Főiskolára, ahol 1960-ban tanári oklevelet szerzett.

Miután az általános iskolai magyar tanárképzést áthelyezték Nyitrára, Révész is ott telepedett le és négy évtizeden át a jövő pedagógusnemzedékeinek felkészítésén munkálkodott előbb adjunktusi, majd docensi minőségben. Időnként (1974–1980, 1985–1989 és 1992–1994 között) a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének vezetői tisztét is betöltötte. 2004-ben vonult nyugalomba. A Csemadok aktív tagjaként, kultúraszervezőként sok helyen megfordult a Felvidéken és az 1970-es évek második felétől bekapcsolódott abba a féllegális tevékenységbe is, amelynek célja a magyar iskolákat ellehetetleníteni igyekvő hatalmi szándékok leleplezése és kisiklatása volt.

A Zoboralján nem csak a küldetését találta meg. Szabad idejében nyitragerencséri kertjét és szőlejét művelte. Sajnos már hosszabb ideje súlyos betegségben szenvedett, amely egyre szűkebb élettérbe kényszerítette. A teremtő most magához szólította. Temetése 2020. január 25-én 11 órakor kezdődik a nyitrai krematóriumban. Nyugodjék békében.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.