2022. január 24., 12:37

Elhunyt Kabdebó Lóránt irodalomtörténész, egyetemi tanár

A Magyar Írószövetség jelentette be, hogy 2022. január 24-én elhunyt Kabdebó Lóránt  (1936–2022) irodalomtörténész, egyetemi tanár.

Kiemelkedő irodalomtudós volt
Kabdebó Lóránt (1936-2022)
Fotó: Sáfár Pál festménye

Kabdebó Lóránt 1936. augusztus 9-én született Budapesten. Már fiatalon kitűnt szorgalma, tudományos érdeklődése, iskolás korában számos tanulmányi versenyt megnyert.

Tanulmányait az ELTE BTK magyar–történelem szakán folytatta, ezt követően, 1958 és 1970 között Miskolcon dolgozott mint középiskolai tanár. 1962 és 1984 között a Napjaink folyóirat rovatvezetője, illetve főszerkesztő-helyettese, közben 1962-ben megszerezte az egyetemi doktori fokozatot, 1969-ben pedig az irodalomtudomány kandidátusa lett.

1970-től a Petőfi Irodalmi Múzeum főmunkatársa, ahol 1972-től 1989-ig osztályvezetőként dolgozott, majd 1989–1991-ben tudományos tanácsadó lett. 1990-ben szerezte meg az irodalomtudomány doktora (DSc) címet.

1989 és 1993 között a JPTE Irodalomtörténeti Tanszékének tanszékvezetője volt, 1991-től egyetemi tanár, ezt követően, 1993 és 1997 között a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetét igazgatta, majd az egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja lett. 1990-től 1991-ig a Magyar Irodalomtudományi Társaság főtitkára volt. 1993 és 1998 között az Irodalomtörténet főszerkesztője; 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia Szabó Magda-szakértője, 1999-től Szabó Lőrinc-szakértője. Megalapította az Irodalomtudomány című folyóiratot és a Szabó Lőrinc-füzetek című sorozatot. 2005-ig az Irodalomtudományi Doktori Iskola vezetője volt; 2006-tól a Miskolci Egyetem professor emeritusa.

Sokoldalú munkásságában kiemelkedő fontossággal bírt Szabó Lőrinc életművének aprólékos feldolgozása. Több évtizedes munka eredménye háromkötetes Szabó Lőrinc-monográfiája (Szabó Lőrinc lázadó évtizede, 1970; Útkeresés és különbéke, 1974; Az összegezés ideje, 1980) és a Vers és valóság című visszaemlékező kötet (1990).

Főbb művei: Dayka Gábor költői pályája (1968); Versek között (1980); Szabó Lőrinc hévízi versfüzete (1980, második kiadás 1997); Szabó Lőrinc (1985); Lakatos István (1986); Az Újhold költői (1988); „A magyar költészet az én nyelvemen beszél.” A kései Nyugat-líra összegződése Szabó Lőrinc költészetében (1992, második kiadás 1996); Jánosy István (1994); Szabó Lőrinc költészete (2001); Az egymást átjáró hangnemek polifóniája. A cselekvés és önfelépítés korrekciós narrációja Kodolányi János Vízöntő című regényében (Tiszatáj 2001/1). Interjúkötetek: A háborúnak vége lett (1983); A műhely titkai (1984); Sorsfordító pillanatok (1994); Elveszett otthonok (2003). Életmű-interjúk: Szentkuthy Miklóssal: Frivolitások és hitvallások (1988); Határ Győzővel: Életút I–III. (1993–95); Színpompás ostrom. Kabdebó Lóránt életműinterjúja Orbán Ottóval (2016). Főbb Szabó Lőrinc-dokumentumok: Naplók, levelek, cikkek (1974); Érlelő diákévek (1979); Harminchat év I–II. (1989–93); Bírákhoz és barátokhoz (1990); Vers és valóság I–II. (1990); Szabó Lőrinc összes versei I–III. (1998).; Szabó Lőrinc: Vallomások. Naplók, beszélgetések, levelek (2008).

Díjai, kitüntetései: Miskolc Város Irodalmi Díja (1969); A Mikes Kelemen Kör Díja (1983); Miskolc Városért Emlékplakett (1986); Szabó Lőrinc-díj (1989); A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1990); Herman Ottó-díj (1998); A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1998); Signum Aureum Universitatis (Miskolci Egyetem) kitüntetés; Jubileumi egyetemi emlékérem kitüntetés (1999);

Bölcsészettudományi Karért: Kari kitüntetés (2001); Toldy Ferenc-díj (2007); József Attila-díj (2012); Miskolc díszpolgára (2021); A Magyar Érdemrend középkeresztje (2021).

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.