Elhunyt H. R. Giger, az Alien megalkotója
A Graubündenből származó 74 esztendős művész, aki a hatvanas évek óta lakott Zürichben, családja tájékoztatása szerint egy esés következtében került kórházba, ahol kedden belehalt sérüléseibe. Hans Rudolf (Ruedi) Giger A nyolcadik utas: a Halál című, Ridley Scott rendezésében készült sci-fi látványvilágának megteremtésével vált világhírűvé.
A produkció vizuális effektusaiért 1980-ban az Oscar-díjat is elnyerte, és óriási hatással volt generációja művészeire. Félelmetes, gyilkos földönkívüli lényei kiállításokon is bemutatkoztak. Ismert munkái közé tartozik Alejandro Jodorowsky Dűne című tervezett, de soha le nem forgatott produkciójának képi világa is. A filmhez összesen háromezer rajzból álló képes forgatókönyv készült, amelyből könyvet szerkesztettek. A művész számos más film látványvilágának megteremtésében is közreműködött, egyebek mellett A végső megoldás: Halál és Roger Donaldson A lény című produkcióján is dolgozott.
Giger eredetileg építészetet és ipari formatervezést tanult Zürichben, de már tanulmányai közben megjelentek első rajzai underground művészeti újságokban. Belsőépítészként és bútortervezőként is befutott, emellett 1966-tól szobrait, valamint festményeit rendszeresen kiállításokon mutatta be. Már a hetvenes évektől érdekelni kezdte a film, és ő tervezte az Emerson, Lake and Palmer Brain Salad Surgery című progresszívrock-albumának erotikus töltete miatt vitákat kavart borítóját is.
Egyes források szerint rossz alvó volt, rémálmok kínozták, és éppen ezért egy rajztömböt tartott az ágya mellett, hogy amikor felriad, lerajzolhassa álmait. A fáma szerint így született meg a félelmetes földönkívüli lény alakja is, amely az Alien-filmekben vált világhírűvé. A repüléstől is félt, ezért Ridley Scott rendező maga utazott hozzá Svájcba, hogy megbeszélje vele A nyolcadik utas: a Halál látványvilágát.
A svájci Gruyéres-ben 1998-ban nyílt meg múzeuma, amelyben festményei, szobrai, bútorai, filmtervei, munkássága legteljesebb gyűjteménye kapott helyet. Az utóbbi években Európa több nagyvárosában, köztük Párizsban, Prágában, Bécsben rendeztek műveiből retrospektív tárlatot.
