Egyelőre nem temetik el újra Pablo Neruda maradványait
SANTIAGO DE CHILE. Az eredeti tervekkel szemben mégsem temetik el újra Pablo Neruda maradványait, amelyeket annak a gyanúnak az igazolására vagy megdöntésére hantoltak ki 2013-ban, miszerint a Nobel-díjas költőt megmérgezték.
Az évek óta húzódó ügy legújabb fordulatát jelentő döntést egy chilei fellebbviteli bíróság hozta meg hétfőn. Az 1973-ban, röviddel az Augusto Pinochet vezette katonai államcsínyt követően elhunyt Nerudát egykori lakhelyén, Isla Negrában temették volna újra április 27-én. Családtagok és mások viszont azt kérték a bíróságtól, akadályozza meg a szertartást, hogy további vizsgálatokat lehessen végezni Neruda maradványain halála körülményeinek tisztázása céljából.
A 2013-ban végzett vizsgálatok során nem találták jelét annak, hogy a Nobel-díjas szerzőt megmérgezték a kórházban, ahol rákbetegsége miatt kezelték. A chilei kormány január 21-én újranyitotta az ügyet, új vizsgálatokat rendelt el, méreg nyomai helyett azt kutatták, hogy szervetlen anyagok vagy nehézfémek okozhatták-e közvetetten a költő halálát. További vizsgálatokat kezdeményeztek egy svájci laboratóriumban is. Egy bíró azonban februárban elrendelte a vizsgálat végleges lezárását és azt, hogy temessék el a költőt. Ezt a döntést bírálta most felül a fellebbviteli bíróság.
A mérgezéselmélet hívei arra hivatkoznak, hogy 1973. szeptember 22-én, egy nappal halála előtt a baloldali kötődésű Nerudának felajánlották hogy szabadon távozhat Chiléből Mexikóba, ahonnan azonban komoly politikai fenyegetést jelenthetett volna a santiagói junta számára. A költő elhalasztotta távozását.
Arra is hivatkoznak, hogy ugyanabban a santiagói kórházban, ahol Nerudát kezelték, halt meg a rezsim egy másik politikai ellenzéke, Eduardo Frei Montalva volt államfő 1982-ben az után, hogy bírálta a katonai diktatúrát. Frei halálát kezdetben műtét közbeni szeptikus sokk fellépésével magyarázták, ám egy 2006-os vizsgálat megállapította, hogy mustárgázzal és talliummal megölték őt.
A 2013-ban végzett vizsgálatok során nem találták jelét annak, hogy a Nobel-díjas szerzőt megmérgezték a kórházban, ahol rákbetegsége miatt kezelték. A chilei kormány január 21-én újranyitotta az ügyet, új vizsgálatokat rendelt el, méreg nyomai helyett azt kutatták, hogy szervetlen anyagok vagy nehézfémek okozhatták-e közvetetten a költő halálát. További vizsgálatokat kezdeményeztek egy svájci laboratóriumban is. Egy bíró azonban februárban elrendelte a vizsgálat végleges lezárását és azt, hogy temessék el a költőt. Ezt a döntést bírálta most felül a fellebbviteli bíróság.
A mérgezéselmélet hívei arra hivatkoznak, hogy 1973. szeptember 22-én, egy nappal halála előtt a baloldali kötődésű Nerudának felajánlották hogy szabadon távozhat Chiléből Mexikóba, ahonnan azonban komoly politikai fenyegetést jelenthetett volna a santiagói junta számára. A költő elhalasztotta távozását.
Arra is hivatkoznak, hogy ugyanabban a santiagói kórházban, ahol Nerudát kezelték, halt meg a rezsim egy másik politikai ellenzéke, Eduardo Frei Montalva volt államfő 1982-ben az után, hogy bírálta a katonai diktatúrát. Frei halálát kezdetben műtét közbeni szeptikus sokk fellépésével magyarázták, ám egy 2006-os vizsgálat megállapította, hogy mustárgázzal és talliummal megölték őt.
Forrás
MTI
