Egy régi könyvről: Szól a rigó kiskorában
Magyarországi „mintára” és saját kútfőből merítkezve egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert a Ringató foglalkozások és az olyan babaklubok, ahol nemcsak kötetlen játék zajlik.
Persze időnként „nagyban” is megszervezik a Ringatót, például Dunaszerdahelyen, ahol általában sokan jönnek össze, és akkor bárkit szívesen látnak: apukákat, testvéreket és a nagyszülőket is.
A Ringató egyik legfontosabb célja a magyar kultúra közvetítése a legkisebbek számára, sok-sok zenével és mondókával. A babaklubok elsődleges célja pedig az, hogy az anyukák és a babák, kisebb gyerekek időnként nagyobb közösségben legyenek, ismerkedjenek, kialakuljanak a szociális reflexeik. A kismamák számára ilyenkor lehetőség nyílik a beszélgetésre. Körbejárják a gyermeknevelés mikéntjét, a felmerülő problémákat is megvitatják, meg persze sok minden mást.
Mindezt csak azért írtam le bevezetőként, hogy egy számomra kedves könyvre hívjam fel a figyelmet, amely illeszkedik azoknak a kiadványoknak a sorába, amelyeknek anyagát a fent említett foglalkozások alkalmával használni lehet. Még akkor is, ha régen jelent meg, még az „antivilágban”, 1978-ban a Madách Könyv- és Lapkiadó gondozásában. A kötetet Zalabai Zsigmond szerkesztésében jelent meg Kopócs Tibor illusztrációival. Címe: Szól a rigó kiskorában – Népi mondókák, gyermekjátékok. Valamikor, réges-régen, amikor még létezett a magyarországi és a szlovákiai közös könyvkiadási program, és számos könyvet átvett a magyar fél, viszonylag nagy példányszámban jelentek meg könyvek, gyermekeknek szánt kiadványok is.
S most kicsit bővebben a könyvről, amely Gágyor József néprajzi gyűjtését tartalmazza a Galántai járásból. A szerző, a gyermekek kora szerint több csoportra bontotta a könyv anyagát. A baba világa csoportban tapsoltatók, tenyeresdik, ujjasdik, csipkedők, lovagoltatók stb. szerepelnek. Például: Csicsíja, babuska, / Nincs itthon az anyuska, / Elment a városba, / Hoz neked cucukát, / Ingecskédre gombocskát.
Az udvar világa a nagyobbacskáknak szól, bemutatva a hajdanvolt háztáji udvar életét, az állatokat. Ide sorolta a pulyka- és bikabosszantókat, a macska-, egér-, tehénmondókákat. A természet világa naphívogatókat, esőkérőket, csigacsalogatókat, katicabogár-röppentőket stb. fog egybe. A gyermekek világa már a korban nagyobbakhoz szól, van a csokorban tréfás névnaptár, vannak mulattató mondókák, felelgetők, kiolvasók, tanító rigmusok stb. A kiadvány kottát is tartalmaz. A kötet anyagát 9 éves korig ajánlják.
Emlékszem, hároméves voltam, amikor nekem a nagyszüleim olvastak belőle. A könyvre a múltkor akadtam rá; látni, sokat forgatták. Kopócs Tibor illusztrációja a könyv borítóján ennyi év távlatából ma is ismerősen köszön vissza. Belelapozva egy régi, kedves, vidám világ tárul elém. Vajon így lesz-e ezzel a mai gyerek is? Majdnem ötven év múlva mi jelenti majd neki azt az ismerős kisgyermek világot, amit megtapasztalt? Milyen impulzusok, emlékek nyomán éled fel benne a legrégebbi emlékek varázslatos világa, nagyapa, mama, apu és anyu arcával? Így, együtt és hiánytalanul. Ki tudja?
Egér, egér, kis egér, / Van-e fogad, hófehér?/ Adok neked csontfogat, / Adjál nekem vasfogat.
