2018. június 15., 10:49

Egy nemzedék, túl a hatvanötön - Jubilánsait köszöntötte a SZMÍT

A Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT) az utóbbi években dicséretre méltó hagyományt teremtett azzal, hogy június derekán egy kis ünnepség keretében felköszönti azokat a tagjait, akik az adott esztendőben életük egy jeles évfordulójához érkeztek. Igaz, van egy kis korlátozó tényező is: az illető nem lehet „ifjabb” 65 évesnél.

molnar-i-kiss-grendel.jpg
Médialapozó
Fotó: Lacza Tihamér

Az idén, június 14-ére, csütörtökre egy focicsapatra való jubilánst sikerült összehívnia a SZMÍT vezérkarának. A felköszöntöttek az írásbeliség legkülönbözőbb területein szorgoskodnak, de legalább annyira sokféle volt a civil foglalkozásuk, kezdve a szerkesztőségi munkával, folytatva a rádiózással és a tudományos munkával, bezárva a tanítással.

A közönség
Fotó:  Lacza Tihamér
A közönség

A méltatásnak ez a formája persze nem mentes a szubjektív szempontoktól, hiszen a köszöntők megírására jobbára a jubilánsok barátait vagy azokat kérik fel, akik közelebbről is jól ismerik nemcsak az életművet, hanem magát az embert is. Sajnos különböző okok miatt többen nem tudtak eljönni a pozsonyi Magyar Intézetben megrendezett eseményre, de mindenkit köszöntöttek és méltattak.

A hatvanötösök: (Barak László költő, szerkesztő; Strieženec Sándor zenetanár, jazz-zenész és író; Kövesdi Károly költő, szerkesztő), 

a hetvenesek (Grendel Lajos író, egyetemi tanár; Bodnár Gyula publicista, szerkesztő; Lacza Tihamér művelődéstörténész, közíró, szerkesztő),

a nyolcvanasok (Cselényi László költő; Csicsay Alajos tanár, író; F. Kováts Piroska szerkesztő, műfordító)

egyfajta triádot alkottak, őket egészítette ki a

75 éves Fülöp Antal író és a 90 éves Zeman László egyetemi oktató, irodalom- és nyelvtudós.

Bodnár Gyula és felesége, Marica
Fotó:  Lacza Tihamér
Bodnár Gyula és felesége, Marica

A köszöntők nyomán érdekes és változatos pályaképek bontakoztak ki és ezeket hallgatva döbbent rá az ember, hogy vannak köztük olyanok, akik csendben teszik a dolgukat, nem törődve a munkájukat kísérő közönnyel. Természetesen a most 70 éves Grendel Lajos Kossuth-díjas íróról mindenki hallott, de hogy megírta a XX. századi magyar irodalom történetét és ebben még Tormay Cecilnek és Wass Albertnek is talált helyet, jóllehet őket korábban mellőzték, arról jóval kevesebben tudnak. Grendelt sokan a liberális értelmiségiek között tartják számon, ezt a tettét viszont nem képesek megemészteni.

Lelkes Vince és Vida Gergely
Fotó:  Lacza Tihamér
Lelkes Vince és Vida Gergely

Vagy itt van Barak László, aki a minap Madách-díjat kapott legújabb verskötetéért. Az ő publicisztikája két, szinte kibékíthetetlen táborra osztja az olvasókat. De az írók társaságába belefér a jazzdobos Strieženec Sándor is, aki jazztörténetet írt és újabban felfedezte magában a prózaírót, de ugyanúgy az elismert pedagógus, iskolatörténetek, tanárportrék és ismeretterjesztő könyvek szerzője, Csicsay Alajos, valamint a műfordító F. Kováts Piroska, szlovák és cseh írók remek tolmácsolója.

A „hetvenkedő” Bodnár Gyula sok lapot szerkesztett életében, a nagymegyeri városi tévében kiváló műsorokat és beszélgetéseket készített, de közíróként sem lustálkodott és már egy polcnyi könyvet írt. Kövesdi Károlyt se hagyjuk ki a felsorolásból, elvégre költőként, gyermekkönyvek szerzőjeként és újabban a Magyar7 c. hetilap vezető szerkesztőjeként is „aktív üzemmódban” sürög-forog.

Grendel Lajos és F. Kováts Piroska
Fotó:  Lacza Tihamér
Grendel Lajos és F. Kováts Piroska

Zeman László tanár úr visszavonult szeretett szülővárosába, Sároseperjesre, innen csak ritkán mozdul ki, de tanítványai, fiatalabb kortársai szívesen emlegetik őt mind a mai napig. Cselényi László, a mindig egyéni utakon járó, új költői formákat kereső és ezért nagyon magányos lírikus is kerüli a zsibongást és a hangos társaságot, miközben örül minden róla szóló írásnak és kritikának is, mert azt vallja: mindegy miként szólnak az emberről, csak beszéljenek róla. Most csupa jó hangzott el életművéről.

Fülöp Antal vitathatatlanul tehetséges prózaíró, de pályáját csúcsok és hosszú kihagyások jellemzik. Újabban a drámával is kísérletet tett, de ahogy nem akad társulat a legtöbb ilyen próbálkozás színre vitelére, úgy egyre nehezebb kiadót is találni az újabb művek megjelentetésére. Erről Lacza Tihamér is sokat tudna mesélni, akinek több elkészült kézirata vár megjelenésre, és félig elkészült monográfiák is lapulnak a számítógépe memóriájában.

Dunajszky Géza és Horváth Géza
Fotó:  Lacza Tihamér
Dunajszky Géza és Horváth Géza

A méltatók gárdája is igen változatos volt:

Szászi Zoltán, Z. Németh István és Vida Gergely költő, Fibi Sándor nyugalmazott iskolaigazgató, dr. Kiss László orvostörténész, Dunajszky Géza író és publicista, Lelkes Vince szerkesztő és Vilcsek Béla irodalomtörténész.

Az eseményen a Pátria Rádió ifjú munkatársa, Récsei Noémi is közreműködött, a virágokat és az emléklapokat pedig Nagy Erika a SZMÍT titkára és Hodossy Gyula, a SZMÍT elnöke adta át.

molnar-i-kiss-grendel.jpg
+6 kép a galériában
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.