Egy hadifogoly naplója

2021. április 16., 14:11
Virsinszky Tamás

Több mint száz év után került kiadásra Haynik Géza első világháborús naplója, amely évtizedekig a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum levéltárában lapult.

A magyarul és a szlovák fordításával párhuzamosan megjelent kétnyelvű kötetet Kerényi Éva, a múzeum történésze állította össze.

A szlovák nyelvű fordításon Babróczky Ilona fordító és Kerepesi Igor, a rimaszombati múzeum munkatársa dolgozott, míg a szakmai együttműködés Bartók Bélának, az egri Eszterházy Károly Egyetem docensének köszönhető.

Kerényi Éva portálunknak elmondta, hogy 2014-től kezdődően,

az első világháború százéves évfordulója kapcsán nagyon sok világháborús napló került elő

mind magyarországi, mind szlovákiai levéltárak, múzeumok, magángyűjtemények fiókjaiból. Ezek legtöbbje mind ez idáig feledésbe merült, vagy nyilvánosságra eleddig nem lettek hozva.

A kerek évforduló kapcsán számos intézmény anyagtoborzásba kezdett, magánszemélyek segítségét kérte I. vh-s emléktárgyak és iratok felkutatásában, ajándékozásában. A Gömör-Kishonti Múzeum falain belül is ekkor, 2014-ben, került elő "véletlenül" a múzeum addig még feldolgozatlan levéltári anyagában a Haynik-napló I. kötete. Két évvel később, ahogy ezen ismeretlen anyagokat folyamatosan dolgozták fel az intézmény munkatársai, bukkant elő a második, majd a harmadik napló is. Mint azt Kerényi elárulta innentől fogva már nem is volt kérdés, hogy egyszer ez kiadásra kerül, csak a módját kellett megtalálni. A kötet megjelentetése végül a Kisebbségi Kulturális Alap anyagi támogatásának köszönhetően vált lehetővé.

Három különböző napló egyben

A lábjegyzetekkel és magyarázatokkal ellátott, korabeli fényképekkel tarkított napló három részből áll. Az első, egy 145 oldalas szürke füzetecske, amely gondosan megszerkesztett. A legelső bejegyzés dátuma 1916. szeptember 10-e, ettől kezdve három hónap történéseiről ad számot a jegyzetfüzet, amelynek köszönhetően kirajzolódnak Haynik Géza orosz hadifogságban eltöltött mindennapjai. 

A második napló csupán 33 oldalnyi, s ez tulajdonképpen az evangélikus Haynik vallásos gondolatainak gyűjteménye. A magát álnéven Csősz Gézának nevező szerző a hadifogságban tartott istentisztelet rendjét is feljegyzi. A szülőföld iránti honvágy és az Istenhez való ragaszkodás pedig a legtöbb bejegyzésében megjelenik.

A harmadik napló az 1917-es év eseményeit összegzi 127 oldalon. Ebben Haynik az aktuális bel- és külpolitikai helyzetre fókuszál, melyben szerepet kap elsősorban az orosz gazdasági helyzet és a forradalom, a bolsevik hatalomátvétel, a diplomáciai kapcsolatok és az Antant békefeltételei, a nyugati front, az olasz hadszíntér eseményei és nem utolsó sorban a magyarországi helyzet, ami egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a táborban rendszeresen hozzájutott a napi sajtóhoz.

Haynik Géza 1885-ben született Losoncon, majd később Rimaszombatban élt és tevékenykedett. Tanulmányait Nyíregyházán és Debrecenben. Az 1910-es évek elején a Rimaszombatban megjelenő megyei társadalmi lap, a Gömör-Kishont szerkesztője lett. Az I. világháború idején a besztercebányai székhelyű Magyar Királyi 16. honvédgyalogezred kötelékébe rukkolt be, melyben több mint négy éven át teljesített frontszolgálatot. Haynik hivatását a fronton is előszeretettel űzte, saját készítésű fotóival dokumentálta a galíciai hadszíntér mindennapjait. A Gömör-Kishont c. lap munkatársaként folyamatosan tudósított a harctéri eseményekről, majd 1916-os orosz hadifogságba kerülését követően Nyizsnij-Novgorodból. A breszt-litovszki békekötés után Moszkvába került, ahonnan hadirokkantként kicserélték, majd a zsolnai tartalékkórházba szállították. A hadifogolytáborban írt feljegyzései amellett, hogy hiteles kordokumentumként és forrásként szolgálnak az I. világháborúról, egy korabeli magyar katona mindennapi életébe, gondolatvilágába és jövőbeli terveibe is betekintést engednek. Hazatérése után Rimaszombatban telepedett le, s publikált a Gömör, a Rimavölgye és a Prágai Magyar Hírlap c. lapokban is. A helyi evangélikus egyházközségben és a kisebbségi magyar közösségi életben is aktív tevékenységet folytatott. 1925-ben a Magyar Nemzeti Párt rimaszombati titkárának választották meg, később a prágai kormányban részt vevő Csehszlovák Szociáldemokrata Párt magyar tagja lett. A két világháború közötti években a Gömör–Kishonti Múzeum felügyelőjeként dolgozott. Nagy valószínűséggel ennek köszönhetően maradt fenn háborús naplója az utókornak. A második világháborúban Haynik tartalékos főhadnagyként szolgált a szécsényi magy. kir. 61. honvéd bevetési központnál, majd a háborút követően a család, vagy annak egy része valószínűleg Magyarországra költözött.
Az első világháborúnak már nem élnek a túlélői, szemtanúi. Ezek a memoárok, feljegyzések, naplók és képeslapok az egyedüli kapocs számunkra, történészek számára, hogy kapcsolatba lépjünk "velük", az iratok szerzőivel, s az írásokat olvasva éljük át gondolatban az általuk átélt megpróbáltatásokat”

– mutat rá Kerényi Éva, hozzátéve, hogy egy történész számára pont ezen naplók, levelek, feljegyzések a legértékesebb források, mivel csak egyetlen darab létezik belőle a világon. Haynik Géza hadifogoly-naplója egész Gömör számára óriási eszmei értékkel bír, hiszen általa megelevenedik az orosz hadifogolytábor rideg hétköznapja, a bizonytalan és kiábrándító hadifogság, ugyanakkor a haza, Rimaszombat, utáni sóvárgás. A napló maga egy tükörkép is, Haynik Géza zilált lelkiállapotának tükörképe – fejti ki a kötet összeállítója.

A kötet 500-as példányszámban jelent meg és a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeumban kapható.

Kövesse facebook oldalunkat is!