2022. március 24., 17:32

Egy elfelejtett író…

Március 23-án Királyhelmecen, a Bodrogközi Magyar Közösség Házban járt Gróh Gáspár budapesti irodalomtörténész, kritikus, esszé- és közíró, szerkesztő, a Magyar Szemle főszerkesztő-helyettese, a Köztársasági Elnöki Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Igazgatóságának vezetője, hogy egy előadás keretén belül  bemutassa közönségének a végtelenül ellentmondásos személyiségnek számító Szabó Dezső életútját, hatását és örökségét. Gróhnak, aki monográfiát is írt Kivezetés a szépirodalomból címmel Szabóról, fő kutatási területe a történelem és az irodalom kapcsolatának vizsgálata.  

Gróh Gáspár előadása Királyhelmecen
Fotó: Horváth Károly
Balogh Mónika, Papp Ferdinánd, Dégner Lilla és az előadó

A Kolozsvárott született  Szabó Dezső életműve hihetetlenül összetett, s bár mára az elfeledett alkotók sorát gyarapítja, vitathatatlan, hogy a két háború közötti magyar irodalomnak ő volt az egyik nagy hatású képviselője, akinek  nézetei a mai közgondolkodás részét is képezik.

Gróh Gáspár előadása Királyhelmecen
Fotó:  ma7
Szabó Dezső

Az előadó megfogalmazásában: Szabó zseni volt gondolkodóként, ugyanakkor végtelenül negatív személyiség emberként. Csak távolról lehetett rajongani érte, közelről  lehetetlen volt őt szeretni. Élvezte, ha a botrányok középpontjában állhatott. Amennyiben képes lett volna fegyelmezni önmagát, a legnagyobbak közé tartozhatott volna.

Életművét minden, és mindennek az ellentéte is jellemezte.  Az irodalom szeretetét alighanem otthonról hozta, hiszen édesanyja rajongott a szépirodalomért,

saját  valós világát is már-már az olvasott világgal helyettesítette. Sőt a körülötte élő embereket  –jellemük alapján—egy-egy irodalmi hős nevén emlegette.

A család 10. gyermekeként született Dezső a Kolozsvári Református Kollégiumban provinciális, ugyanakkor hazafias nevelésben részesült. Amikor pedig , tehetségének köszönhetően, bekerült  a báró Eötvös József Kollégiumba, az szellemi fejlődésében  jelentett óriási előrelépést. Ott találkozott többek között  Kodály Zoltánnal  és Horváth Jánossal, a későbbi  irodalomtörténésszel.

Szabó ebben a kollégiumban kezdett elmélyülni a finn-ugor nyelvészetben, és ha tovább folytatta volna  tanulmányait, egyetemi tanár lehetett volna belőle.

Közben egy rövidebb időt Párizsban is eltölthetett, ahol érdekes társadalmi megfigyelésekre tett szert. Hazatérve a nemzet megváltójának készült ,miközben  gyakorló tanárként dolgozott. Meglehetősen sok helyütt oktatott, és szinte mindenhonnan botrányos körülmények között kellett távozott. Közben

a tanárok mozgalmának  élharcosává vált, és nyílt levelet intézett Tisza Istvánhoz, amelyben annak politikáját bírálta.

Ekkor figyelt fel rá a Nyugat, annak egy időre rendszeres szerzője is lett. Nem íróként, hanem közéleti személyként lett érdekes a folyóirat  számára. Elsősorban tanulmányokat várta tőle. 1914-ben, a világháború kirobbanása idején Szabó Dezső  -Ady mellett - azonnal pacifizmusával tűnik ki.

Gróh Gáspár előadása Királyhelmecen
Fotó:  Ma7

Gróh részletesen beszélt az 1918-ban megjelent  Az elsodort falu című regényről is, amelyet  Szabó Dezső mindig is legfőbb munkájának tekintett.

A magyar társadalom egészéről kívánt benne képet adni. Egyszerre törekedett arra, hogy egy  ala­pos szociológiai elemzés mellett bemutassa a magyar társadalom  fejlődését kijelölő eszméit is. 

Olyan összegző alkotás ez, amely számot vet a kiegyezés utáni korszak történelmi tapasztalataival, bemutatja a háborúba taszított magyarság szenvedéseit, és előkészíti azt a „magyar forradalmat”, amelyre Szabó Dezső oly nagyon, ám hiába, vágyakozott.

A két világháború közötti évtizedek idején először  a zsidóságtól, majd  a hódító germán fajtól féltette nemzetét.

Egyébként nem volt olyan világnézet vagy csoport, amellyel Szabó ne lett volna élete során kritikus. Egyetlen  csoportot nem bírált soha: a hétköznapi magyar embereket. A parasztságban látta azt az erőt és tisztaságot, amelyből az új magyar középosztály kinevelhető.

Gróh Gáspár előadása Királyhelmecen
Fotó:  Horváth Károly
Dégner Lilla és Gróh Gáspár

Az előadás során nemcsak az 1945 januárjában , 65 évesen meghalt Szabó Dezső alakját és gondolkodásmódját ismerhette meg a közönség, hanem írásaiból is izelítőt kapott  Balogh Mónika, Dégner Lilla és Papp Ferdinánd közreműködésével.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.