2024. május 28., 20:59

Csillagoknak teremtője

Mint múltunk összetört üvegcserepeit, szedik össze a mindenkori helytörténészek, néprajzi gyűjtők vagy akár lelkes amatőrök azokat az emlékeket (mindennemű vonatkozásban), létünk mozaikdarabjait, amelyek, „összeillesztve”, egyfajta képet alkotnak arról, hogyan is volt hajdanán, honnan jöttünk, meddig ér el az egyszeri ember emlékezete, merre tartunk, s nem utolsósorban hogyan, és mennyire változott meg mára az a világ, amelybe elődeink beleszülettek.

csillagoknak-teremtoje-fejlec
Galéria
+4 kép a galériában
Ág Tibor: Csillagoknak teremtője (fejléc)
Fotó: Lacza Gergely

A Gyurcsó István Alapítvány Könyvek sorozatban elsősorban olyan kiadványok jelentek meg, amelyek a néphagyomány témaköréből merítenek, de más jellegű, tartalmú könyvek is napvilágot láttak, önmegismerésünk lehetőségeit tágítva általuk. Korábban már egy szösszenetben írtam röviden Ág Tibor könyvéről, amely a Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 62. kiadványaként jelent meg a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet (Dunaszerdahely) gondozásában Cserepek címmel, s amely a már idős ember kaleidoszkóp-szerű visszaemlékezéseit fogja egybe. Szintén ő jegyzi a sorozat 44. darabjaként napvilágot látott Csillagoknak teremtője – Mátyusföldi népdalok című, 2009-ben megjelent kötetet. A könyv bevezetőjében Kodály Zoltán elképzelését ismerteti, hogyan is lehetne vagy kellene népzenei hagyományunkat továbbéltetni. Nyilván ez a téma, Kodály elképzelése Ág Tibort is folyamatosan foglalkoztatta.

A terjedelmes, mintegy 330 oldalas könyv elején a Mátyusföldről ír a szerző, s megjegyzi, voltaképpen mind földrajzi vonatkozásban, mind a történeti vagy tájegységi tagolódás szempontjából nehéz körülhatárolni e területet, és sokan sokféleképpen „jelölik” ki ennek a „határait”.
A népzenekutatás területén nem annyira a tájegység az elsődleges, hanem a dallam. (…) Népdalkincsünk rendszerezése során többféle rendszerezési elv alakult”,

írja, s megjegyzi, hogy a kiadvány elsősorban az énekelt, tehát vokális népzenei hagyományt prezentálja, s azt is kifejti, miért.

Ág Tibor
Ág Tibor népzenekutató
Fotó:  Archívum

A fentebb említett másik könyv, a Cserepek a személyes életéhez kapcsolódó számos történetet tartalmaz a gyermek- és ifjúkoráról, s a Csemadokban töltött évekről, a Népesről, az Ifjú Szívekről, az egyes népzenei mozgalmak elindításáról, a gyűjtések viszontagságos útjairól, nem beszélve a szegényes műszaki lehetőségekről, feltételekről. A Csillagoknak teremtője című könyv más, szakmai munkájába illeszkedő, mégis van benne néhány mondat, megjegyzés, amely a munkáját érintően is személyes jellegű. Példának okáért az, hogy nagy vágya, hogy hivatásszerűen csak a gyűjtésnek éljen, nem teljesülhetett.

A könyv kissé zavarba ejti a laikus olvasót, mert helyenként kimondottan szakmai, más vonatkozásban pedig a nagyközönség számára készült, mintha csak azt mondaná, itt van ez a hatalmas anyag, a tiétek, visszaadom nektek, tanuljatok belőle, használjátok szeretettel.

Egy helyütt Liszt Ferenctől is idéz. 1838-ban kelt levelében ezt írta:

Szándékom volt, hogy nekivágok Magyarország legpusztább vidékeinek, egyedül, gyalogszerrel, utizsákkal a hátamon. Semmi sem lett belőle.”

Ág Tibor könyvében számba veszi azokat az embereket, akiknek ez végül sikerült; Kodállyal kezdi:

Ami Liszt Ferencnél csak szándék maradt, azt Kodály Zoltán 67 évvel később megvalósította.1905-ben indult el Galántáról első népdalgyűjtő útjára, gyalogosan, utizsákkal a hátán. A mátyusföldi népdalgyűjtésének élményeiről 1905. augusztus 13-án kelt levelében a következőképpen nyilatkozik: »Én úgy iszom és kurjongatok, mint a falusi legények: van is eddig dalom már 100-on felül«”.
csillagoknak-teremtoje-kotta
Ág Tibor: Csillagoknak teremtője - kotta
Fotó:  Lacza Gergely

A szerző a következő fejezetben aztán részletesen is kitér Kodály 1905-ös első népdalgyűjtő útjára, megtudhatjuk, hol merre járt, milyen falvakat látogatott meg, kikkel találkozott stb. A továbbiakban kiderül a könyvből, a múltban milyen lehetőségei voltak a hivatásszerű gyűjtésnek, tehát szervezetileg támogatták-e ezt a munkát, az egyes kutatók erőfeszítését, hogy mentsék azt, ami még menthető. E vonatkozásban milyenek voltak a lehetőségek, feltételek és mi mindent sikerült gyűjteni a két világháború között és más történelmi időszakokban, például 1938 és 1845 között. Kitér Pongrácz Zoltán, Manga János, Molnárné Csízy Jolán, dr. Bakos József és mások munkájára, valamint a függelékben közli egy kérdőíves kutatás fennmaradt dokumentumait. Manga Jánosról írja:

Első népdalpublikációja 1935-ben jelent meg, Nótafa címen.”

A hatvan népdalt tartalmazó kiadványra Ág Tibornak sikerült rábukkannia:

Ozsvald Árpád hagyatékában találtam rá a Nótafa egy példányára, amelyben Manga János dedikációja is megtalálható. A dedikációban megnevezett Antal Sándor 1921-től Csehszlovákiában élt, mint a nemzeti kisebbségek szószólója, a pozsonyi Népújság szerkesztője volt (1923 –38).”

Manga, a kiadvány előszavában „a szlovenszkói magyar tanítóságnak” ajánlotta a gyűjteményt.

A Csillagoknak teremtője című könyv 211 dallamot tartalmaz, a gyűjtő és adatközlő, valamint a helység nevének feltüntetésével.

De mi szerint is csoportosította a könyvben az anyagot Ág Tibor?

Itt nem a dallam, hanem a szöveg tartalma a kiinduló pont”,

írja. S hogy kiknek ajánlja elsősorban?

1996-ban a Csemadok területi választmánya folytatni kívánta a Tavaszi szél vizet áraszt… népdaléneklési vetélkedőt Bíborpiros szép rózsa címen. A területi és országos rendezvényeket hallgatva az a véleményem, hogy a népdalkörök műsorválasztását még tovább lehetne bővíteni az eddig nem publikált dallamanyaggal. Ezzel a kiadvánnyal is ezt szeretnénk megvalósítani.”
csillagoknak-teremtoje-fuggelek
Ág Tibor: Csillagoknak teremtője - függelék
Fotó:  Lacza Gergely

Úgy hiszem, a Csillagoknak teremtője című könyv eljutott a címzettekhez, és azt gondolom, van miből válogatni. Koncsol László írta Ág Tiborról:

A múlt század ötvenes éveinek elejétől több mint tizenhatezer (16 000!) szlovákiai magyar népdalt gyűjtött, gyűjtetett össze, ez pedig kivételesen nagy, mondhatnánk, egyedülálló emberi teljesítmény.”

Végül hadd álljon itt egy idézet a könyvben közreadott középkori balladák egyikének a szövegéből. A balladát Ág Tibor Jókán jegyezte le 1971-ben, Hakszer Mihályné Andrási Matild, 1913-ban született helybéli lakostól:

Aranyos Mariska / Mi annak az oka, / Hogy a szoknyád eleje / Olyan nagyon kurta? // Szabó is jól szabta, / Varró is jól varrta, / Verje meg az Isten, / Aki elrontotta.
csillagoknak-teremtoje
Galéria
+4 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.