„Jókai Anna szellemi öröksége tovább él közöttünk”

Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író, a nemzet művésze hosszan tartó betegség után hétfőn hunyt el életének 85. évében. Az Emmi közleménye szerint Jókai Anna búcsúztatásának időpontjáról később adnak tájékoztatást.   

A méltatás szerint "amikor nemzetünk szellemi építményének egyik élő oszlopa meginog, összeomlik, akkor az itt maradtaknak haladéktalanul össze kell szedniük erejüket, hogy az élőkre rótt feladatokat teljesítsék. Jókai Anna életét és művét, "spirituális realizmusát" megismertetni a világ azon részével, mely még nem ismeri - elsődleges feladatunk".   

Az Emmi méltatása felidézi, hogy Jókai Anna megírta a határon kívül rekedt magyar nő történetét. Megírta a bonyolult világban nehezen eligazodó, a szeretni és magyarnak lenni akaró asszony életét. Jókai Anna - csakúgy, mint a magyarsághoz szóló szereplői - a 20. század küzdő, megalkuvást nem tűrő, a magyar sorsot büszkén viselő asszonya volt, a polgári világ fő- és mellékszereplője egyaránt.

"Jókai Anna halálával a magyar irodalom, a polgári-keresztény gondolat pótolhatatlan veszteséget szenvedett. Amikor elveszítette a szeretteit, meg tudott békülni a veszteséggel. Most rajtunk, magyarokon a sor" - olvasható az Emmi közleményében.

Erdő Péter: szellemi öröksége tovább él

Jókai Anna szellemi öröksége tovább él közöttünk - írta a hétfőn elhunyt íróra emlékezve Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek. "Megrendülten értesültem Jókai Anna haláláról. Írói nagyságára, emberi kedvességére mindig nagy tisztelettel tekintettem" - írta Erdő Péter, aki szívből osztozik az elhuny szeretteinek gyászában. Jókai Anna "emlékét szeretettel őrzöm. Szellemi öröksége tovább él közöttünk" - olvasható a méltatásban.

Mezey Katalin: Az utolsó kiadványát még kézbe foghatta

Jókai Anna nagy életművet hagyott maga után, utolsó kötetében, Átvilágítás című önéletrajzi regényében életmérleget készített – mondta el Mezey Katalin költő, író, műfordító. ”1994 óta lehettem a kiadója, azóta két sorozatban jelentettük meg életműkiadásait. Nemcsak szerkesztettem, íróként is sokat köszönhetek neki, segítette a munkámat, sokat jelentett számomra” – emlékezett elhunyt pályatársára Mezey Katalin.  Mezey Katalin, a Széphalom Könyvműhely alapítója és vezetője elmondta, hogy kapcsolatuk Jókai Annával “megtisztelően baráti volt”.

“Jókai Anna nagy életművet hagyott maga után, életműve utolsó darabja, az Átvilágítás című önéletrajzi regénye az Ünnepi Könyvhéten jelenik meg. A kötészet előtt álló kiadványt még a kezébe vehette, szerdán alkalmam volt személyesen átadni neki, láthatta, milyen lesz. A kötet életmérleg, ugyanakkor egy térbeli, izgalmas regény is, amely Jókai Anna születésekor, az 1930-as években indul” – mondta el Mezey Katalin.

Kiemelte: az írónő “csodálatosan empatikus, érzékeny és intelligens, távlatokban gondolkodó ember volt, aki tisztában volt állapota komolyságával négy hónapja tartó betegsége idején”.  Mezey Katalin hozzátette: Jókai Anna “sokat szenvedett, de tiszteletre méltóan küzdött a betegségével. Nagyon fog hiányozni a magyar irodalomból”.

Jankovics Marcell: Jókai Anna mindenkinek a barátja volt

Jókai Anna nagyon fontos ember volt, aki különleges státust szerzett magának a közéletben – mondta el a hétfőn elhunyt íróról Jankovics Marcell Kossuth-díjas rajzfilmrendező, a nemzet művésze. ”Jókai Anna nagyon fontos ember volt, aki úgy volt közéleti, hogy nem támadták se jobb-, se baloldalról, olyanként tekintettek rá, aki segít.

Különleges volt az ő státusa: mind a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, mind a Magyar Művészeti Akadémia tagjaként meg tudta teremteni azt a hangot, azt a szerepet, hogy nem ellenségévé, hanem barátjává vált mindkét oldalnak” – mondta el Jankovics Marcell. Kiemelte: ismerte és szerette az írónő köteteit, mégis élőben szerette őt a legjobban hallgatni.

Imre László Széchenyihez hasonlította a szerzőt

Jókai Anna kiváló írói adottságokkal rendelkező, igazmondó szerző volt, aki minden pillanatban a legértékesebb nemzeti feladatokat látta maga előtt – hangsúlyozta Imre László Széchenyi-díjas irodalomtörténész, kritikus Jókai Annára emlékezve.

“Mindenkit megdöbbent Jókai Anna halálhíre, főleg azokat, akik kezdettől, a 70-es évek elejétől vagy még korábbról kísérték hosszú pályáját” – mondta el Imre László, aki először 1972-ben írt Jókai Annáról, 2016-ban pedig monográfiát is megjelentetett róla.

“Nagyon sok minden élt át. Az 50-es években nem tudott fellépni a prózájával az akkori világ miatt, megkésett pályakezdéssel indult, de mindig kimondta a legfontosabb erkölcsi, közéleti kérdéseket” – fogalmazott. Hozzáfűzte: Jókai Anna szavára, ítéleteire, furcsa, néha kissé rezignált, szinte kiábrándult igazságaira mindig nagy szükség volt.

Az irodalomtörténész kiemelte: Jókai Anna “nem a Nemzeti Vágtában, és nem a sámándobokban” látta a nemzeti dolgok lényegét, hanem – hasonlóan Széchenyi Istvánhoz – hitte, a magyarságnak szellemileg, erkölcsileg kell emelkednie ahhoz, hogy végre megtalálja a helyét.

Imre László szerint Jókai Anna “spirituális realizmusának” rendkívül mély, több száz éves gyökerei vannak. Mint fogalmazott, bár nincsenek egyértelmű követői a fiatalok között, mindazok, akik a későbbi generációk tagjai közül érdeklődnek aziránt, hogy miként lehet a legapróbb emberi mozzanatoktól a legáltalánosabb transzcendens gondolatokig emelkedni, egy kicsit Jókai Anna nyomát is követik.

Szentmártoni János: az egyik legnagyobb írónkat veszítettük el

A Magyar Írószövetség elnöke szerint "az egyik legnagyobb írónkat veszítettük el" Jókai Anna, a nemzet művésze hétfői halálával.

Szentmártoni János úgy fogalmazott, a Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas Jókai Anna emberként is nagy veszteség, hiszen lelki támaszt nyújtott nemcsak az olvasóknak, hanem a szakmabelieknek is. Regényíróként mindig meg tudott újulni. "Spirituális realizmusával" a hétköznapok élettörténeteiből, az elesettek "sorsképleteiből" örök tanulságokat osztott meg olvasóival.   

Jókai Anna műveivel és egész lényével azt sugározta az embereknek, hogy bármennyi szenvedésen és keserű kudarcon mennek is keresztül, emelkedjenek felül rajtuk. Kaput nyitott előttük, hogy higgyenek valami abszolút értékben - hangsúlyozta a Magyar Írószövetség elnöke. Szentmártoni János szerint Jókai Anna alkotásaiból azok az olvasói is erőt meríthettek, akik nem jártak templomba.   

Jókai Annának a napokban megjelenő önéletrajzi memoárja megkoronázza jelentős életművét - idézte azok véleményét, akik olvasták a kéziratot. Megjegyezte: úgy tudja, az írónő a kórházi ágyán még kezébe vehette az elkészült könyvet. Az írószövetségi elnök úgy fogalmazott, Jókai Anna "nagyon erős lélek volt", és "rá vall", hogy éppen pünkösdhétfőre "időzítette" elmenetelét.