Az Irodalmi magazin és Ady a Művészetek Völgyében

Július 21. napjának középpontjába az éppen száz esztendeje elhunyt Ady Endre életművét és munkásságát állították. A délután folyamán Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek mutatták be Ady és a nők című versszínházi műsorukat a legnagyobb szimbolista költőnk műveit felhasználva.

Előadásuk után Molnár Krisztina irodalomtörténész vette át a szót, hogy bemutassa a 2013-ban Oláh Lajos alapította Irodalmi magazin című, negyedévente megjelenő folyóiratot és annak legújabb, Várad, Holnap, Ady című számát.

– fogalmazta meg Molnár Krisztina, az Irodalmi magazin főmunkatársa, aki azért is tartja nagyon fontosnak és küldetésszerűnek a folyóirat alapítási szándékát, mert elmondása szerint a kilencvenes évektől kettévált az irodalom élete.

Magazinunk küldetése pontosan az arany középút megtalálása; érdekes és színes, de szigorúan szakmai tisztasággal írt publikációinkkal a lehető legszélesebb közönséget szeretnénk megszólítani, s persze az is célunk, hogy a lap vizuális megjelenítése is olvasóbarát legyen.”

Az Irodalmi magazin évente három szerzőcentrikus, valamint egy tematikus számmal hódol az irodalomnak; fő műfaja az interjú. Folyamatban van egy olyan szám összeállítása is, amiben az irodalmi tehetséggondozás közösségi, szervezeti kereteinek ismertetése, az iskola és az irodalom párhuzamainak kiemelése, az íróiskolák és az iskolai témát feldolgozó művek bemutatása mellett szó lesz olyan írókról is, akik pedagógusként a katedrán is megfordultak.

Szintén izgalmasnak ígérkezik az irodalom és a lélektan kapcsolatát boncolgató szám is, amiben sok egyéb mellett az írók és költők pszichés állapotáról szóló elgondolásokat tartalmazó elemzések szerepelnek majd.

A lapban olvashatnak a századforduló Nagyváradjáról és annak kulturális sokszínűségéről, hiszen – mint azt Molnár Krisztina is elmondta –

Várad jelensége nélkül Ady sem értelmezhető.

Valami egészen új kezdődik vele, bár A Holnap című irodalmi antológia minden szerzője, tehát Babits Mihály, Juhász Gyula, és a kevésbé ismertek, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Miklós Jutka szintén ugyanazokat a témákat, sőt ugyanazokat a stílusjegyeket pendíti meg, mint Ady Endre.

Izgalmas és némileg újszerű felvetéseket tartalmaz a Thimár Attila tollából származó tanulmány is, amiben a szerző hangsúlyozza, hogy Ady szerelmes versei egy egészen új típusú szerelmes versek,

ugyanis szerelmeiről keveset tudunk meg, magáról a szerelem élményéről viszont annál többet.

Thimár szerint az Ady-féle szerelmes versek jelentős része tulajdonképpen én-vers a szerelem médiumán keresztül.

Miután Molnár Krisztina felvázolta a sámánként és egyfajta korabeli showmanként is működő Ady felé vezető utat, egy kellemes délutáni irodalmi beszélgetés alakult ki, mely során a közönség hozzászólásaival kiegészítve szóltak Ady – spirituális, elrendelt és valamiféle sámánisztikus erőt birtokló, saját maga számára is meghatározó – költői szerepéről, továbbá röviden elemezték az „Ős napkelet hercegére”, a dekadens Adyra ható francia szimbolisták tevékenységét.

A Magyar Írószövetség által birtokba vett Malom Műhelyben összegyűlt irodalomkedvelők megismerkedhettek Németh László gondolataival is, melyek Ady Endre sámánságát és „showmanségét” zsenijével kötötték össze:

Molnár Krisztina szerint valóban volt egy showman-jelleg is Adyban; szépen hozta azt a költői szerepet, ami a bohémsággal, a felfokozott élettel, a zabolátlansággal és a nyughatatlansággal kapcsolatos.

Az Adyval kapcsolatos előadások sora a fesztivál hatodik napján, július 24-én folytatódik;

Szabad-e írni a Kárpátok alatt – Ady Endre mégis új és mégis magyar?

címmel ekkor ad elő Bednanics Gábor irodalomtörténész.