2019. november 21., 10:02

Az első magyarul írt vers megtalálója

A legtöbb magyar ember az iskolában bizonyára hallott az első magyar nyelvemlékekről: a Tihanyi apátság alapítóleveléről, a Halotti beszédről, az Ómagyar Mária-siralomról. Ezek a 11., 12. és 13. században keletkezett szövegek napjainkban már nehezen olvashatók, és a bennük található kifejezések és szófordulatok is magyarázatra szorulnak.

+5 kép a galériában

Persze nemcsak a szövegek mozgatják meg a fantáziánkat, ezeknek a dokumentumoknak a története és az utazásuk is izgalmas térben és időben.

Az Ómagyar Mária-siralom egy latinul íródott költemény magyar fordítása. Mai ismereteink szerint egy 12. században Párizsban élt Gotfrid nevű szerzetes állította össze, és ezt fordította le valaki magyar nyelvre (az eredetit eléggé szabadon kezelve) száz évvel később Észak-Itáliában. Abba a kódexbe jegyezték be, amelyet prédikáció közben használtak, és az üresen maradt lapokat is fel akarták használni.

{P2}

Nemcsak a vers keletkezése érdekes, hanem az évszázadokkal későbbi felbukkanása is. 1910-ben egy müncheni antikvárius vásárolta meg Olaszországban. A Leuveni Katolikus Egyetem, mintegy kárpótlásul az I. világháborúban elpusztult könyveiért, megkapta a bajor állami könyvtárban őrzött kódexet is, amelyben ez a nyelvemlékünk volt. Ezt megelőzően, 1922-ben Franz Babinger müncheni szlavista és turkológus felismerte, hogy a helyenként nagyon elmosódott bejegyzés nyelve magyar. Ezen a nyomon elindulva, kinagyított fotokópiák segítségével

a berlini Collegium Hungaricum igazgatója, Gragger Róbert fejtette meg a Magyar Nemzeti Múzeum főkönyvtárosa, Jakubovich Emil közreműködésével.

Gragger Róbertről el kell mondani, hogy Aranyosmaróton született 1887. november 5-én. Elemi iskoláit Körmöcbányán és Nyitrán végezte, és a nyitrai piarista gimnáziumban érettségizett 1905-ben. A budapesti tudományegyetemen magyar–német–francia szakos tanári oklevelet, majd bölcsészdoktori diplomát szerzett. Közben Párizsban és Münchenben is diákoskodott. Egy budapesti felső reáliskola tanáraként kezdte a pályáját, majd leendő némettanárokat oktatott, a világháború alatt pedig a berlini egyetemen megszervezte a magyar tanszéket, amelynek a vezetője volt 1916 és 1919 között. Mellesleg ez volt az első, Magyarország területén kívül indított magyar nyelv és irodalom tanszék, amelynek indulásakor 70 hallgatója volt, de a következő években már 200-nál is többen tanultak ott.

{P3}

Gragger nemcsak az irodalmat, hanem a művelődéstörténetet is szerette volna megismertetni a diákokkal, sőt a finnugor kérdéskör egészének bemutatását tűzte ki célul. Az ő nyelvi leleménye a hungarológia kifejezés. Később a Collegium Hungaricum is az ő kezdeményezésére jött létre. Tudósként a német és a francia irodalomnak a 18. századi magyar irodalomra és drámára gyakorolt hatását vizsgálta. Sokat fáradozott azért, hogy a német olvasók jobban megismerjék a magyar irodalmat. A berlini Collegium Hungaricum könyvtárát tudatosan gyarapította a Magyarországgal foglalkozó munkákkal, sőt a saját könyvtárát is odaajándékozta az intézménynek.

{P4}

Az Ómagyar Mária-siralom felfedezéséről, „megfejtéséről” 1923-ban nagy feltűnést keltő cikkben számolt be a magyarországi olvasóknak.

Sajnos fiatalon, néhány nappal a 39. születésnapja után, 1926. november 10-én hunyt el Berlinben, ahol a sírja is található. A Leuveni kódex további kalandos sorsáról most csak a helyszűke miatt nem írok, de 1982-ben az Országos Széchényi Könyvtár megszerezte, miután a Leuveni Katolikus Egyetemnek cserébe felkínált 12 ősnyomtatványt és további flamand vonatkozású kéziratokat és kiadványokat.

{P5}

Megjelent a Magyar7 2019/46. számában.

+5 kép a galériában

Megosztás

Címkék

Az első magyarul írt vers megtalálója

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre