Az elrabolt emberöltő - Könyv a Kádár-korszak kirakatperéről
BUDAPEST. Csaknem negyedszázaddal 1990-es első megjelenése után újra kiadták Az elrabolt emberöltő című szociografikus riportkönyvet. Gazsó L. Ferenc és Zelei Miklós bővített kötete a Kádár-korszak egy koncepciós kirakatperét és annak következményeit mutatja be.
"Vajon mi lehet, ami az egészben a mai napig időtálló? Az, ami az emberi gonoszsághoz, aljassághoz, intrikához köthető. A rendszerváltás óta felnőtt egy új generáció, és nekik is tudni kell, hogy a Kádár-korszakban a 'fortélyos félelem' igazgatott" - fogalmazott Gazsó L. Ferenc a budapesti könyvbemutatón.
Úgy vélte, többet kellene beszélni arról, hogy a még az elmúlt rendszerben szocializálódott emberek a zsigereikben érzik a gulyáskommunizmust. Elmondta, hogy Az elveszett emberöltő műfaját tekintve vegyes, eklektikus mű, van benne tényirodalom, interjú, riportelem is.
A l'Harmattan Kiadó által gondozott kötet a máig tisztázatlan motivációjú, de a pártállami vezetés jóváhagyásával zajlott 1965-ös Onódy-per előzményeit, történéseit, hatásait mutatja be, tönkrement egzisztenciákat, és azt is, miként száműzték a pályáról kitalált vádakkal Bara Margitot, a kor ünnepelt színésznőjét.
Zelei Miklós kiemelte, hogy a könyv új kiadásához Pethő Sándor írt előszót, amelyben a rendszerváltozást elemzi. Hozzátette: bekerült a kötetbe egy miniesszéje, egy alapos magyarázó jegyzet, valamint két interjú is, az egyik Mérő László gazdaságpszichológussal, a másik Kahler Frigyes jogtörténésszel.
"A szocialista állam vezetői a szocialista erkölccsel ellentétes tevékenységre biztattak embereket, ennek ők voltak a haszonélvezői, majd amikor egy purifikációs mozgalom alakult ki a rendszerben, nyilván káderpolitikai harcok következtében, akkor ezeket az embereket lemészárolták, ha nem is fizikai értelemben" - foglalta össze a pert Filep Tamás Gusztáv, a könyv szerkesztője.
A per Onódy Lajos, az Éttermi és Büfé Vállalat igazgatója, valamint tizenegy társa ellen folyt a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények miatt. Az addig a rendszer kegyeltjének számító, a vendéglátóiparban komoly érdekeltségeket kiépítő Onódyt tivornyák és orgiák megrendezésével hozták összefüggésbe, sikkasztás, csalás és hűtlen kezelés miatt több év börtönre ítélték. A perben nem volt érintett, a pletykák és egy kialakuló sajtókampány (amely szerint ő is részese volt ezeknek a eseményeknek) következtében ellehetetlenült a kor ünnepelt színésznője és szexszimbóluma, Bara Margit további pályája.
Zelei Miklós felidézte, hogy 1990-ben a Legfelsőbb Bíróság irattárában már lehetőségük volt dokumentumokhoz hozzájutni. Ezek között voltak például az Onódy-perben szintén több év börtönre ítélt Timár György ügyvéd aktái is. Gazsó L. Ferenc arról beszélt, hogy a perben érintett családok közreműködésével tudtak betekinteni a per szigorúan titkos, dupla nullás minősítésű anyagaiba. Elmondta, hogy bár érintettségére ma sincs egyértelmű bizonyíték, a történtek hátterében Biszku Béla állt.
"Az 1956-os forradalom leverése utáni évtizedekben kifinomult csapdákat állítottak az embereknek, ennek része volt a kádári kompromisszum is a hetvenes években: aki nem ellenünk, az velünk van. Ebbe sokan bele is léptek, amit később talán megbántak" - szögezte le Kahler Frigyes. Mint megjegyezte, a neoliberális elképzelés nem fogja megjavítani a világot, "nekünk a szabadság valami egészen mást jelent, azt, amit Széchenyinek és Deák Ferencnek".
A könyvbemutatót színházi akció zárta. A Zelei Bori író által készített jelenetet, amelyben Bara Margit beszélt Biszku Béla fotójához, F. Nagy Eszter előadóművész olvasta fel.
Gazsó L. Ferenc 1976 óta újságíró, jelenleg a Magyar Távirati Iroda Zrt. vezérigazgatója. Számos kötetet publikált, többet Zelei Miklós költővel, íróval, újságíróval közösen.
Úgy vélte, többet kellene beszélni arról, hogy a még az elmúlt rendszerben szocializálódott emberek a zsigereikben érzik a gulyáskommunizmust. Elmondta, hogy Az elveszett emberöltő műfaját tekintve vegyes, eklektikus mű, van benne tényirodalom, interjú, riportelem is.
A l'Harmattan Kiadó által gondozott kötet a máig tisztázatlan motivációjú, de a pártállami vezetés jóváhagyásával zajlott 1965-ös Onódy-per előzményeit, történéseit, hatásait mutatja be, tönkrement egzisztenciákat, és azt is, miként száműzték a pályáról kitalált vádakkal Bara Margitot, a kor ünnepelt színésznőjét.
Zelei Miklós kiemelte, hogy a könyv új kiadásához Pethő Sándor írt előszót, amelyben a rendszerváltozást elemzi. Hozzátette: bekerült a kötetbe egy miniesszéje, egy alapos magyarázó jegyzet, valamint két interjú is, az egyik Mérő László gazdaságpszichológussal, a másik Kahler Frigyes jogtörténésszel.
"A szocialista állam vezetői a szocialista erkölccsel ellentétes tevékenységre biztattak embereket, ennek ők voltak a haszonélvezői, majd amikor egy purifikációs mozgalom alakult ki a rendszerben, nyilván káderpolitikai harcok következtében, akkor ezeket az embereket lemészárolták, ha nem is fizikai értelemben" - foglalta össze a pert Filep Tamás Gusztáv, a könyv szerkesztője.
A per Onódy Lajos, az Éttermi és Büfé Vállalat igazgatója, valamint tizenegy társa ellen folyt a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények miatt. Az addig a rendszer kegyeltjének számító, a vendéglátóiparban komoly érdekeltségeket kiépítő Onódyt tivornyák és orgiák megrendezésével hozták összefüggésbe, sikkasztás, csalás és hűtlen kezelés miatt több év börtönre ítélték. A perben nem volt érintett, a pletykák és egy kialakuló sajtókampány (amely szerint ő is részese volt ezeknek a eseményeknek) következtében ellehetetlenült a kor ünnepelt színésznője és szexszimbóluma, Bara Margit további pályája.
Zelei Miklós felidézte, hogy 1990-ben a Legfelsőbb Bíróság irattárában már lehetőségük volt dokumentumokhoz hozzájutni. Ezek között voltak például az Onódy-perben szintén több év börtönre ítélt Timár György ügyvéd aktái is. Gazsó L. Ferenc arról beszélt, hogy a perben érintett családok közreműködésével tudtak betekinteni a per szigorúan titkos, dupla nullás minősítésű anyagaiba. Elmondta, hogy bár érintettségére ma sincs egyértelmű bizonyíték, a történtek hátterében Biszku Béla állt.
"Az 1956-os forradalom leverése utáni évtizedekben kifinomult csapdákat állítottak az embereknek, ennek része volt a kádári kompromisszum is a hetvenes években: aki nem ellenünk, az velünk van. Ebbe sokan bele is léptek, amit később talán megbántak" - szögezte le Kahler Frigyes. Mint megjegyezte, a neoliberális elképzelés nem fogja megjavítani a világot, "nekünk a szabadság valami egészen mást jelent, azt, amit Széchenyinek és Deák Ferencnek".
A könyvbemutatót színházi akció zárta. A Zelei Bori író által készített jelenetet, amelyben Bara Margit beszélt Biszku Béla fotójához, F. Nagy Eszter előadóművész olvasta fel.
Gazsó L. Ferenc 1976 óta újságíró, jelenleg a Magyar Távirati Iroda Zrt. vezérigazgatója. Számos kötetet publikált, többet Zelei Miklós költővel, íróval, újságíróval közösen.
Forrás
MTI
