2022. október 6., 16:45

Annie Ernaux francia író kapja az irodalmi Nobel-díjat

Annie Ernaux francia írónak ítélte a 2022-es irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

irodalmi Nobel-díj Annie Ernaux
Fotó: TASR/AP
Archív felvétel

Annie Ernaux állhatatosan és különböző nézőpontokból vizsgálja a nemek, nyelvek és társadalmi osztályok szempontjából erős egyenlőtlenségek jellemezte életet

- hangsúlyozta a szerzőt bemutatva Anders Olsson, a Nobel-bizottság elnöke.

Az 1940-es születésű író 10 millió svéd koronával gazdagodik. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

Az irodalmi Nobel-díjat 1901 óta 115. alkalommal ítélték oda,

a kitüntetést hét alkalommal - 1914-ben, 1918-ban, 1935-ben, valamint 1940-1943 között - nem osztották ki, a 2018-as díj odaítélését pedig az akadémiát megrázó botrány miatt 2019-re halasztották. A kitüntetettek száma 119, mivel négy alkalommal (1904-ben a francia Frédéric Mistral és a spanyol José Echegaray, 1917-ben a dán Henrik Pontoppidan és Karl Gjellerup, 1966-ban az izraeli Smuél Joszéf Agnon és a német Nelly Sachs, 1974-ben a svéd Harry Martinson és Eyvind Johnson) megosztva részesültek az elismerésben.

Az irodalmi Nobel-díjat általában az életműért ítélik oda, de a Svéd Akadémia kilenc alkalommal ki is emelte a kitüntetett egy alkotását: Theodor Mommsen A rómaiak története (1902), Carl Spitteler Olimpiai tavasz (1919), Knut Hamsun Az anyaföld áldása (1920), Wladyslaw Reymont Parasztok (1924), Thomas Mann A Buddenbrook ház (1929), John Galsworthy A Forsyte Saga (1932), Roger Martin Du Gard A Thibault család (1937), Ernest Hemingway Az öreg halász és a tenger (1954), valamint Mihail Solohov Csendes Don (1965) című művét.

A legfiatalabban, 41 évesen az angol Rudyard Kipling (1907), a legidősebben, 88 évesen a brit Doris Lessing (2007) kapta meg a díjat.

A kitüntetettek közül mindössze kilencen vannak, akiket 50 éves koruknál fiatalabban ismert el a Svéd Akadémia. A legidősebb élő kitüntetett az 1931-ben született Alice Munro kanadai írónő, aki 2013-ban kapta meg a díjat, és ő az egyetlen díjazott, aki csak novellát írt.

A díjazottak 25 különböző nyelven alkottak, a legtöbben angolul. A díjazottak között mindössze 17 nő van, az első 1909-ben a svéd Selma Lagerlöf volt, a legutóbbi pedig a most kitüntetett francia Annie Ernaux.

A kitüntetést ketten nem vették át. Az orosz Borisz Paszternak 1958-ban elfogadta, de aztán a szovjet hatóságok nyomására, szándéka ellenére vissza kellett utasítsa a díjat. 1964-ben a francia Jean-Paul Sartre nem vette át a kitüntetést, mert minden hivatalos elismerést elutasított. Halála után egy író kapta meg a díjat, 1931-ben a svéd Erik Axel Karlfeldt. (A Nobel-díj 1974 óta már nem adható posztumusz.)

A díjazottak sorában a legmeglepőbb Sir Winston Churchill brit miniszterelnök neve, akit 1953-ban Nobel-békedíjra is jelöltek, de végül az irodalmi Nobel-díjat nyerte el. Nagy meglepetést váltott ki, és nagy vitákat is kavart Bob Dylan amerikai énekes-dalszerző 2016-os irodalmi Nobel-díja is.

Az eddigi egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas a 2016-ban elhunyt Kertész Imre, aki 2002-ben részesült a kitüntetésben,

az indoklás szerint írói munkásságával „az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”.

Az elmúlt tíz év irodalmi Nobel-díjasai:

2012 - A kínai Mo Jen, aki az indoklás szerint egy sajátos műfaj, a „hallucinatorikus realizmus” révén ötvözi a meséket, a történelmet és a jelent, és egy olyan világot teremtett fantázia és valóság, a történelmi és társadalmi síkok keverékéből, amely komplexitásában Márquez és Faulkner munkáira emlékeztet.

2013 - A kanadai Alice Munro, aki az indoklás szerint „a kortárs novella mestere”.

2014 - A francia Patrick Modiano „az emlékezés művészetéért, amellyel megidézte a legfelfoghatatlanabb emberi sorsokat és feltárta a náci megszállás mindennapjait”.

2015 - A fehérorosz Szvetlana Alekszijevics „polifonikus írásaiért, amelyek a szenvedésnek és a bátorságnak állítanak emléket korunkban”.

2016 - Az amerikai Bob Dylan költő, dalszerző, énekes, aki „új költői kifejezésekkel gazdagította az amerikai dalkincset”.

2017 - Az angol Kazuo Ishiguro „nagy érzelmi erejű regényeiért, amelyekben feltárta a világgal való kapcsolatunk illuzórikus érzése alatt tátongó szakadékot”.

2018 - A lengyel Olga Tokarczuk „narratív képzeletétéért, amely mindent felölelő szenvedéllyel ábrázolja a határok átlépését mint életformát”.

2019 - Az osztrák Peter Handke „nagyhatású munkásságáért, amely nyelvi leleményességgel tárta fel az emberi lét perifériáját és sajátosságát”.

2020 - Az amerikai Louise Glück „összetéveszthetetlen költői hangjáért, amely zord szépségével egyetemessé teszi az egyéni létezést”.

2021 - A tanzániai születésű, Nagy-Britanniában élő Abdulrazak Gurnah, aki „megalkuvást nem ismerő és együttérző módon tárta fel a gyarmati rendszer hatásait és a menekültsorsot a kultúrák és kontinensek közötti szakadékban”.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.