Aki ismerte az orvosságot a török áfium ellen: 400 éve született Zrínyi Miklós
Nem véletlenül nyilvánította az Országgyűlés 2020-at Zrínyi-emlékévvé, 400 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot Zrínyi György és Széchy Magdolna fiaként a későbbi költő és hadvezér, Zrínyi Miklós. Születésének pontos időpontja vitatott: az újabb kutatások szerint nem május 1-én, hanem 3-án látta meg a napvilágot Csáktornyán.
Sajnos, már 6 éves korára árvaságra jutott, így II. Ferdinánd gondoskodott jezsuista neveltetéséről. Az ifjú Zrínyi roppant műveltségre tett szert, hiszen 6 nyelven beszélt. Családi hagyományként hozta magával a magyar, a horvát és az olasz ismeretét, közben tanulmányai során kitűnően megtanult latinul, sőt németül és törökül is értett. Európai szintű könyvtárra tett szert.
Elsősorban politikusnak, katonának tartotta magát, miközben a magyar barokk irodalom legfényesebb csillagává vált.
Birtoka védelmében állandó harcokat folytatott a törökökkel, miközben azt is megtapasztalhatta, hogy a Habsburgok nem támogatják a török elleni támadó háborút. Foglalkoztatta egy független nemzeti párt és egy Habsburgoktól független, magyar nemzeti királyság gondolata is, ám céljának a török kiűzéset tartotta.
Sikereinek teljében azonban a főparancsnoki posztról leváltották. A Habsburg uralommal elégedetlenek ekkor már benne és Péter öccsében látták támaszukat. Miklós pedig új terveket szőtt a magyar államiság újraépítéséről. A megvalósításra azonban nem maradt ideje, hiszen
1664. november 18-án Csáktornya mellett egy főúri vadászaton egy vadkan a lábán és a fején megsebesítette.
A fejsérülés bizonyult a súlyosabbnak, az állat agyara hátul a nyakcsigolyánál hatolt be, és elöl a toroknál jött ki, a vérzést pedig nem sikerült elállítani.
Sokan nem tudták elfogadni a baleset hírét, összeesküvésről, balesetről beszéltek, hiszen Bécsnek jól jött a magyar főúr halála.
Ami Zrínyi irodalmi műveit illeti, kezdetben verseket írt, majd fő művén, a Szigeti veszedelem c. eposzán dolgozott, amelyben a dédapjának állított örök emléket. Műve 1651-ben jelent meg először Bécsben. Írt továbbá hadtudományi munkákat is, ezek közül Az török áfium ellen való orvosság (1661) című a legismertebb, melyben Machiavelli hadi tanait alkalmazta a magyar viszonyokra. Ebben az alkotásában foglalkozik többek között az állandó magyar hadsereg felállításának, a haza felszabadításának és a régi magyar hírnév helyreállításának gondolatával.
