A zentai-budapesti Gál Hedda vehette át az idei Jókai-díjat

hirek.sk 2016. február 20., 19:34
KOMÁROM. A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület a budapesti Falvak Kultúrájáért Alapítvánnyal, illetve a Jókai Emlékbizottsággal közösen szombaton 10. alkalommal, a „nagy mesemondó“ születésének 191. évfordulójára is emlékezve adta át a Jókai-díjat irodalmi pályázata győztesének a komáromi Kultúrpalota dísztermében. Az arany díszoklevelet és Jókai Mór kezének márványlapon elhelyezett gipszmásolatát a zentai származású, tizenkét éve Budapesten élő Gál Hedda énekes-író-költő kapta.

A  Szózat elhangzása után Keszegh Margit egyesületi elnök üdvözölte a vendégeket, köztük Nick Ferencet - a Falvak Kultúrájáért Alapítvány (FKA) Kuratóriumának elnökét és a Magyar Kultúra Lovagrendjének alapítóját, Tárkányi Imrét – a Jókai Emlékbizottság elnökét, Stubendek Lászlót – Komárom polgármesterét és helyettesét, Keszegh Bélát, továbbá Hamrák Zsófia dél-komáromi önkormányzati képviselőt, Jókai Tibort – a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnökét, valamint a jelenlevő megyei és városi képviselőket, illetve a helyi oktatási és kulturális intézmények, civil szervezetek képviselőit. Köszönetet mondott Csütörtöky József komáromi múzeumigazgatónak azért, hogy a díjátadó ünnepség megtartásához immár tíz éve rendelkezésükre bocsátja a Kultúrpalota patinás dísztermét. Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország pozsonyi nagykövetasszonya egyéb teendői miatt nem tudott eleget tenni a jubileumi rendezvényre szóló meghívásnak.

Keszegh Margit Jókai Mór írói nagyságának méltatása után arról is beszámolt: a Jókai-díj 2006-ban a budapesti Végh József és a 2005-ben elhunyt Szénássy Árpád mérnök, komáromi helytörténész (a Magyar Kultúra két Lovagja) ötletéből született. Időközben határokon átívelő pályázatként vált ismertté, és a díjnak eddig felvidéki, magyarországi, szlovéniai és erdélyi pályázók örülhettek. A díjalapítás egyik fontos küldetése, hogy emléket állítson a legnagyobb magyar írónak, Komárom jeles szülöttének, és tovább éltesse szellemiségét.

A szombati ünnepségen Nick Ferenc bemutatta a 20 évvel ezelőtt létrehozott, s azóta is sokrétű tevékenységet folytató alapítványukat. A többi között ecsetelte, hogy Magyarország peremvidékén életminőség-fejlesztő programot valósítanak meg, amely során meghatározó szerep jut a kultúrának és a művelődésnek. Azt is elmondta, hogy míg a magyar kultúra napja alkalmából rendezett idei gálaműsoruk díszvendége Kárpátalja volt, jövőre a romániai Partium, aztkövetően pedig valószínűleg az itteni Gömörvidék mutatkozhat majd be az ünnepségükön. Egyúttal felhívta az illetékesek figyelmét arra, hogy a továbbiakban is várják a Magyar Kultúra Lovagja megtisztelő címmel kapcsolatos jelöléseiket.

A tavalyi díjátadó rendezvényen hirdették meg a „Jókai-emlékhelyek és kialakításuk történeti háttere" című pályázatot, amelyre vélhetően a fajsúlyos téma miatt csupán 3 jeligével ellátott pályamű érkezett. A hazai és külföldi magyar szakemberekből álló zsűri hagyományosan a magyar kultúra napján, Budapesten döntött a végeredményről.

A nemzetközi bíráló bizottság nevében Tarics Péter publicista-író értékelte a pályaműveket. Leszögezte: ez alkalommal kevés, de színvonalas pályaművet kellett értékelniük, amelyekkel kapcsolatban egyhangú döntést hoztak. Az értékelési szempontokról elmondta, figyelembe vették a pályaművek tartalmát, eredetiségét, hitelességét, az alkotók saját kutatásainak és élményeinek leírását, az innovatív szándékot, a stilisztikát, a címadást, a különféle formai kritériumok betartását és a mellékelt illusztrációs, illetve képanyag minőségét. Majd egyenként értékelte a beküldött munkákat. A díjnyertes pályaműről elmondta, hogy szerzője összesen 12 magyarországi és külföldi Jókai-emlékhelyet mutatott be nagyon pontosan, precíz történeti háttérrel és gazdag képanyaggal kiegészítve mondanivalóját. A mű nyelvezetét és stilisztikáját kifogástalannak nevezte. Végül kifejezte reményét, hogy a jövőben majd több érdeklődő – köztük jópár egyetemista is – benevez írásaival.    

A rendezvény fénypontjaként Keszegh Margit felkérte Nick Ferencet az oklevelek és a Jókai-díj átadására. A zsűri ez alkalommal legkiválóbbnak a zentai származású, Budapesten élő Gál Hedda művét tartotta. A Jókai-díj legújabb tulajdonosa a hagyományokhoz híven ezúttal is arany díszoklevelet és egy márványalapra helyezett Jókai-kézmásolatot (Donáth Gyula szobrászművész alkotásában) kapott. További arany díszoklevéllel jutalmazták a tavalyi győztes, Böjthe Pál – kolozsvári állatorvos és a balatonendrédi Szabó Katalin munkáját is.

Az ünnepség további részében Végh József foglalta össze a Jókai-díj tízéves történetét, miközben hangsúlyozta: „ az ötletgazda Szénássy Árpád korai távozásával mindmáig fájó, tátongó űrt hagyott maga után“. Úgy véli, hogy „Jókai munkássága kifogyhatatlan példatár a tollforgatók számára“. Végül reményét fejezte ki, hogy tíz év múlva majd hasonló szép eredményekről számolhat be a tovább élő Jókai-díj kapcsán.

Keszegh Margit bejelentette, hogy megjelentették a tavalyi pályázatuk (A kiegyezés és a századforduló kora Jókai írásaiban) győztes alkotásait tartalmazó antológiát, amely első példányát Szénássy Árpád özvegyének és lányának nyújtotta át. Majd meghirdette a pályázat következő évfolyamát, amely témája „A Jókai-regényekből készített filmek elemzése és összehasonlítása az eredeti regénnyel". Várják tehát az e témakörben íródó újabb, jeligés tanulmányokat. Azt is hangsúlyozta, hogy 2015-öt Jókai Emlékévnek nyilvánították, s a világhálón közzétett felhívásuk nyomán, hogy mások másutt is különféle rendezvényekkel emlékezzenek meg az évfordulóról, a tusnádfürdői Jókai Mór Alapiskolában is több rendezvényt tartottak. Az intézményt képviselő pedagógusoknak a díjkiosztás után személyesen fejezte ki elismerését.

Végül a jelenlevők a Gaudium vegyeskarnak és hangszeres együttesnek, valamint a a helyi Művészeti Alapiskola növendékeinek nívós zenés-irodalmi műsorát élvezhették, amelyet Farkas Adrianna gimnáziumi tanár, Stirber Lajos karnagy – a Magyar Kultúra Lovagja, Farkas Adrianna gimnáziumi tanár és Nagy Ferenc versmondó állított össze. A jelenlevők a Himnusz közös eléneklése után megkoszorúzták a Jókai-szobrot.

A győztes Gál Hedda portálunknak elárulta, hogy 38 éves, két gyermek édesanyja. Zentán született, majd 26 évesen szerelme után költözött Budapestre, ahol azóta is él. „Főként kortárs költők megzenésített verseit és jazzdalokat éneklek. Az idei Ünnepi Könyvhétre Õsanya címmel jelenik majd meg az első verses- és novelláskötetem egy CD-melléklettel együtt. Nagy szerelmem Jókai Mór, akinek a műveit olvasgatva rájöttem: lelkivilága nagyon közelálló az enyémhez, valószínűleg nekem is az ő korában kellett volna élnem. A Jókai-pályázatra immár harmadszor neveztem be. Az előző években dísz-, majd aranyoklevelet kaptam, és műveim bekerültek a kapcsolódó antológiákba. Ez a téma számomra is nagy kihívást jelentett, és meglepődtem győzelmemen. A pályamunka minden percét nagyon élveztem. Személyesen látogattam el a magyarországi és a külföldi Jókai-emlékhelyekre, illetve emléktáblákhoz. A díjjal járó Jókai-kézmásolatot a zentai múzeumnak kívánom ajándékozni. Mivel a ma kihirdetett pályázati témát újabb nagy kihívásnak tartom, elképzelhető, hogy majd újabb pályaművet írok. Időközben pedig az Ella Fitzgerald-emlékműsoromra készülök, mivel az amerikai jazzkirálynő születésének jövőre, halálának pedig idén ünnepeljük az évfordulóját. Talán ezt a műsoromat is sikerül majd bemutatnom a Felvidéken“ – mondta portálunknak az immáron Jókai-díjas Gál Hedda.

0 HOZZÁSZÓLÁS