A végek dicsérete – izgalmas időutazás a 16. századbeli Komáromba
A hajdani történések iránt érdeklődő, tősgyökeres komáromi lokálpatriótaként mindig nagy érdeklődéssel lapozgatom a Duna két partján fekvő városunk múltját idéző könyveket. A komáromi múzeumi tevékenységet támogató Pro Museum Társulás könyvsorozat keretében nemrég jelent meg Bagi Zoltán Péter A végek dicsérete – Komárom a Fuggerzeitungokban I. (1568. május 6 – 1594. október 3.) című műve azért keltette fel az érdeklődésemet, mert korabeli források segítségével betekintést nyújt a híres város történetének eddig kevésbé kutatott korszakába, a török elleni küzdelmek által meghatározott 16. századba.
A Duna Menti Múzeum történésze, Galo Vilmos által szerkesztett, javarészt felvidéki szerzők által írt könyvsorozat e nyolcadik kötetének szerzője Bagi Zoltán Péter történész 2018 óta Győr Megyei Jogú Város levéltárának munkatársa, 2022-tól pedig az intézmény vezetője. Fő kutatási területe a 16. és 17. század története. Emellett a Szegedi Tudományegyetem Történelem Tanszékén és Történelemtudományi Doktori Iskolájában óraadó tanárként tevékenykedik. A végek dicsérete... című könyve előszavában így fogalmazott: „Az olvasó által kézbe vett könyv azt a célt tűzte ki feladatául, hogy egy sorozat első részeként az ún. Fuggerzeitungok – mint a korszak egyik legfontosabb forrása – segítségével bepillantást engedjen Komárom 1568 és 1594 közötti mindennapjaiba...“.
A mintegy kétszáz oldalas kötet statisztikai összegezéséből kiderül, hogy a Fuggerzeitungok 19 kötetében a jelzett időszakban Komáromra vonatkozó vagy az onnan keltezett híreket összesen 141 német, 2 olasz és 1 latin nyelvű levélben, illetve levélrészletben találták meg. Azokat 17 különböző helyen, többnyire Bécsben és Prágában keltezték. Philipp Eduard és Octavius Secundus Fugger azonban Európa más, a kor politikai és gazdasági folyamatait meghatározó városaiból, így Rómából, Velencéből, Antwepenből, Párizsból, Varsóból, Grazból és Konstantinápolyból is kapott, a többi között komáromi vonatkozású híreket.
„A kor embere is tudta, hogy a hír hatalom, és hogy hozzájárul a megfelelő döntések – legyenek azok hadászatiak, pénzügyiek vagy gazdaságiak – meghozatalához. Tisztában voltak ezzel a Fugger család tagjai is. Üzleti ügyeik és puszta érdeklődésük miatt hivatásos levélírók, valamint faktoiraik segítségével igyekeztek tájékozódni az Európát érintő ügyekről Isztambultól Londonig. Ebben a „hírfolyamban“ kiemelt szerepet játszottak a Magyar Királyságból, közöttük a Komáromból érkeztett hírek...“ – olvasható a kiadvány hátlapján.
A komáromi hírözön részben annak a ténynek is köszönhető, hogy 1584 decemberétől majdnem öt évig Pálffy Miklós (1552 – 1600) töltötte be a komáromi Obrist (korabeli főkapitány) hivatalát, aki a házassága révén közeli kapcsolatba került a Fuggerekkel. A 16. századi magyar történelem egyik legvitézebb alakja 1583-ban vezette oltárhoz Maria Magdalena Fuggert (1566 – 1586). Az ifjú ara pedig nem csupán a Magyar Királyságba követte férjét, hanem a veszélytelen helynek akkoriban csöppet sem tartott Komáromba is. Ahogy a mai kutatók, úgy a kortársak is ezen leveleket tartották a leghitelesebb, legautentikusabb és legértékesebb hírforrásoknak.
E könyvből egyebek mellett megtudhatjuk, hogy Pálffy Miklós miként lett komáromi Obrist, valamint azt, hogy Komárom város a 16. században hogyan töltötte be egyfajta hírközpont, a Bécs és az Oszmán Birodalom között áramló hírek csomópontjának szerepét. Továbbá azt is, hogy akkoriban milyen volt a mindennapi élet a végvidékeken és Komáromban, miként folytak a csaták, portyák, várfoglalások, párbajok, hírszerzések, diplomáciai tárgyalások, fogoly- és zsákmányszerzések, s milyen sors várt az árulókra... Azt lapozgatva arról is értesülhetünk, hogy a tizenöt éves háború elején mi volt a Habsburg Birodalom stratégiai elképzelése a Magyar Királyság visszafoglalására.
Az új kötetet, amely felelős szerkesztője Csuthy András történész, „beszédes“ borítótervét Bölcskei Zoltán készítette, a székesfehérvári Alto Nyomda Kft. nyomta, megjelenését pedig a Kisebbségi Kulturális Alap, illetve a kézirat elkészítését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. Az abban található régies kifejezések értelmezését glosszárium segíti, további az olvasó eligazodását megkönnyítő személy- és helynévmutatót, valamint a saját jegyzeteléshez szükséges üres oldalakat is tartalmaz. Megvásárolható a komáromi Madách és a Diderot könyvesboltban, illetve kedvezményesen a Duna Menti Múzeum Zichy-palotabeli részlegén.
