A mese „valósága”
Bizonyára sok családi és más könyvtár tulajdonosa, rendszerezője, „rendcsinálója”, böngészője (stb.) fejében megfordult már az a lehetetlen gondolat, hogy milyen jó lenne, ha minden könyvnek egyforma lenne a mérete, kivéve a vastagságát, így nem okozna gondot a témák, szerzők szerinti besorolás, megjelenítés, elhelyezés a polcokon, amelyeknek a mérete általában meghatározott. Álom, álom, édes álom... Így hát marad a tematikus vagy az ábécé alapú elrendezés. De amíg nem érkezik egy nyugodtabb pillanat, amikor lehetőség nyílik a rendszerezésre, addig a nagy sietségben egymás mellé kerülnek a hasonló méretű kiadványok, függetlenül azok jellegétől és témájától. Ilyen „alkalmi szomszédokat” választottam (szét) most, és bár mindenben gyökeresen különböznek egymástól, a Csallóköz mint tájegység mégiscsak összeköti őket.
Az első kiadvány voltaképpen nem egy könyv, hanem egy hasznos, 64 oldalas, igényes kivitelezésű füzet. Címe: Tőkési-ág Kistérség. Megjelent 2006-ban a Tőkési-ág Kistérség Társulás jóvoltából. A szép kiállítású, színes kiadvány (amely nyilván azzal a szándékkal készült, hogy megismertesse Csallóköz gyöngyszemét az érdeklődőkkel, s ide csalogassa a potenciális látogatókat) sok fényképet és számos tudnivalót rejteget a kistérség településeiről, s természetesen a Tőkési-ágról. A Bevezetőben a következőket olvashatjuk:
A kiadvány a kistérség természeti, kulturális, történelmi értékeit, látnivalóit mutatja be, mint amilyen a tőkési vízimalom. Nem mellesleg a táj, a vízi utak, a helyi hagyományok és a kirándulási lehetőségek népszerűsítése is a cél. Emellett, a Tőkési-ágon kívül, külön is kitér a kistérség egyes településeire (Kisudvarnok, Nagyudvarnok, Dunatőkés, Pozsonyeperjes, Felsővámos, Vásárút, Nyárasd, Csallóközkürt). Térképet is tartalmaz, s nemcsak hasznos információkkal szolgál, de röviden bemutatja az egyes települések történetét is. Például Nyárasdról sokan talán nem is tudják, hogy
A szomszédos Vásárút későbbi évszázadairól megtudjuk, hogy
Természetesen a többi község múltjáról is, igen tömören, számos érdekesség megtudható. Azonban a fókuszban mégiscsak a Tőkési-ág áll, amely természetvédelmi terület a Csallóköz szívében, és 306 hektáron terül el. Ha csak a madárvilágát említjük,
Húsz évvel ezelőtt jelent meg a szóban forgó kiadvány, s azóta más hasonló is napvilágot látott, azonban a régiót nem nagyon ismerő embernek mind a kiadvány képi megjelenítése, mind a benne fellelhető tömör eligazító szöveg, ennyi idő távlatából is nagyjából aktuálisnak tekinthető.
A másik kötet szépirodalmi jellegű, s a csallóközi Miklós Dénes jegyzi, Címe: Csallóközi történetek, mesék, versek. Megjelent a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet gondozásában, a Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 81. darabjaként 2025-ben, azaz pár hónapja. Nagy Attila helytörténész Ajánlójában többek között a következőket írja:
És még sorolhatnánk...
A takaros könyv alig száz oldalán régi-új csodás történetek elevenednek meg, s velük a Csallóköz régmúltja a maga természeti szépségeivel és szóban „átörökített” mesés világával.
A szerző, Miklós Dénes Brünnben diplomát szerzett kertészmérnök, akit, immár idősen is, gyermekkora csodás élményvilága foglalkoztatja. A hely, a szűkebb szülőföld szeretete, az ide kötődő emberek, élmények, a régi öregek tisztelete, indította el benne azt, hogy „újraértelmezve” papírra vesse mindazt, ami a gyerekkorában hallott mesékből megmaradt benne, s fogva tartotta. Talán ez a szeretet a szülőföld iránt indította el hajdanán a kertészmérnöki pályán is, amely révén több önálló könyvet megjelentetett a kertészet témakörében. A Csallóközi történetek azonban mást kínál: elmerülni a régenvolt időben, megismerkedni a mesék hőseivel és más szereplőivel, amelyek egy sajátos világba röpítenek a mese szárnyán. A kötet történeteket és meséket fog egybe, végül minden hónapra egy verset kínál. A könyv végén pedig Nagy Iván etnológus, Ravasz József költő, Takács Tímea pedagógus és Somogyi Szilárd újságíró méltatják s egyben ajánlják is a könyvet. A történetek, mesék címe is felkelti az olvasó érdeklődését: Tatár hadak a Csallóközben; A csallóközi halász csinos lánya; A hősökké vált csallóközi orvvadászok; A dunai hajóvontatók két szomorú napja; Az igazságos hársfa; A szabadságfa; Kukkónia legszebb versei stb. Ez utóbbi is egy különös történet, amely egy grófról szól. Csodálatos verseket írt a feleségéhez, aki, gyermekét várva, hirtelen meghalt. A gróf többet nem írt verset, és sokan azt gondolták, a megírtakat bánatában megsemmisítette. Mígnem, sok idő után újra megérintette a szerelem érzése és újból magára talált.
A gróf esküvőjükre 77 rokon családot hívott meg, s mindegyiket egy, a verseit tartalmazó gyönyörű kötettel ajándékozta meg.
olvashatjuk, miközben a szerző arra sarkallja az olvasót, döntse el maga, „igaz-e” a történet. Ha ő maga is akarja, igaznak hiszi.
S hogy Miklós Dénest mi ösztönözte a könyv megírására? Erre is választ kapunk az Üdvözlet az Olvasónak! vallomásban, amelyben megírja hogy:
Számos történetet hallott így Miklós Dénes a dunai hajóvontatókról, az aranymosásról, vadászatokról és Tündér Ilonáról.
írja Miklós Dénes, aki mesét „mond”, s mégis a valóságról ír. De kell a mese... Mert a mese fogódzója nélkül a valóság sűrű bozótosában, lápos világában bizony olykor eltévedhetünk.
