A magyar széppróza napjának megünneplésére készülnek Komáromban
A tervezett esemény egyik kezdeményezője Gál Sándor, József Attila-díjas felvidéki író-költő-publicista, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, szervezője és támogatója pedig a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület, valamint a Duna Menti Múzeum, Észak- és Dél-Komárom önkormányzata, továbbá a Pozsonyi Magyar Intézet, Magyarország szlovákiai nagykövetsége, a Magyar Írószövetség és az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A széppróza napjáról sajtóértekezleten tájékoztattak február 7-én a múzeumi könyvtárban.
Ideje felhívni a figyelmet a magyar széppróza gazdag kincsestárára is
Csütörtöki József, a Duna Menti Múzeum igazgatója leszögezte: a magyar széppróza napjának megünneplése rendkívüli jelentőségű rendezvényként íródik majd be Komárom, a felvidéki és az összmagyarság kultúrtörténetébe. Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója úgy fogalmazott, kettős szerepben érkezett a dunaparti városba, ahol az éppen betegeskedő Szentmártoni János irodalmárt, a Magyar Írószövetség elnökét is helyettesíti. Köszönetét fejezte ki a városnak és a múzeumnak azért, hogy otthont ad az új rendezvénynek. Egyúttal megtiszteltetésnek nevezte azt, hogy a Magyar Írószövetség 2017. november 13-ai választmányi döntése alapján az általa irányított intézetet bízta meg a magyar széppróza napja alkalmából Kárpát-medence-szerte megvalósítandó ünnepségsorozat nyitányának a társrendezésével.
„1964 óta minden évben József Attila költő születésnapján, április 11-én ünnepeljük meg a magyar költészet napját, 1984 óta pedig minden évben Az ember tragédiája című Madách-dráma ősbemutatójának napján, szeptember 21-én tartjuk a magyar dráma napját. Ideje hát felhívni a figyelmet a magyar széppróza gazdag kincsestárára is...“ – fogalmazott Molnár Imre. Hozzáfűzte: február 22-ig több mint félszáz kárpát-medencei településen, azok között a Felvidéken Pozsonyban és Dunaszerdahelyen is több mint 40 kulturális intézmény különféle rendezvényekkel csatlakozik az ünnepségsorozathoz.
A felvidéki magyarság kulturális metropolisza a nyitány legméltóbb helyszínének bizonyul
„Örömünk és büszkeségünk, hogy annak éppen egy felvidéki író-költő, Gál Sándor az egyik kezdeményezője, aki személyesen is jelen lesz február 18-ián, vasárnap a komáromi nyitórendezvényen. Több mint 50 évvel ezelőtt ő kezdeményezte a Jókai Napok megrendezését a Csemadok égisze alatt, amely fesztivál az eltelt időszakban nagy mértékben járult hozzá a felvidéki magyar szellemi élet megerősödéséhez. Mivel Komárom a felvidéki magyarság kulturális metropolisza kontinuitív hagyományokkal rendelkezik a Jókai-kultusz őrzése és ápolása terén, a nyitány legméltóbb helyszínének bizonyul. E rendezvényünkkel a könyv és az olvasás fontosságára is fel szeretnénk hívni a figyelmet“ – fejtette ki.
A Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója a továbbiakban a szervezésből oroszlánrészt vállaló Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület két világháború közti társadalmi-kulturális tevékenységét és Jókai Mór (1825.II.18 – 1904.5.5.) páratan életművét méltatta, kiemelve annak a magyar azonosságtudat elmélyítésére gyakorolt hatásait. „Jókai Mór műveit sok nyelvre lefordították, s azokat világszerte nagy elismeréssel fogadták. Világviszonylatban még ma is az egyik legolvasottabb írónak számít – olyan egyetemes alkotó, mint a magyar lírában Arany János volt, aki szintén irányadó pont minden magyar tollforgató számára.
Február 18-án az eredeti Jókai-kéziratokon kívül egy féltve őrzött ereklyét is kiállítanak
A továbbiakban Csütörtöki József a magyar széppóza napján 14-től hozzávetőleg 20 óráig zajló műsorfüzér részleteit ismertette. Egyértelmű dolognak nevezte, hogy a rendezvény a Zichy-palotabeli részlegükön található Jókai-emlékkiállítás és a múzeum tulajdonában levő Jókai-ereklyék (pl.: Jókai íróasztala, hordozható tolltartója, festménye stb.) bemutatásával kezdődjön. Nem titkolt szándékuk az emlékkiállítás ily´módon is történő népszerűsítése, a felvidéki látogatókon kívül a túlparti érdeklődők számának növelése is. Az igazgató elárulta: a jeles alkalom tiszteletére külön vitrinben állítják ki az eredeti Jókai-kéziratokat, és csak e napon lesz látható egy közeli Jókai-rokon féltve őrzött ereklyéje is...
Az emlékműsor folytatásaként Porpáczy Zoltán Napi Jókai című grafikai kiállítása február végéig lesz megtekinthető a múzeum Nádor utcai főépületében. A Jókai-regények alapján készített, idézeteket is tartalmazó 50 plakátterv az író gazdag nyelvezetére is felhívja az utókor figyelmét. Alkotójuk személyesen teszi tiszteletét az ünnepségen. További jeles közéleti személyiségekkel, köztük Észak- és Dél-Komárom polgármesterével együtt 15 órakor főhajtással adózhatunk majd az írófejedelem emlékének a Jókai-szobornál, ahol Balogh Zoltán, az Emberi Erőforrrások Minisztériumának minisztere mond ünnepi beszédet. Háromnegyed négykor a múzeum dísztermében Stubendek Lászlónak, Komárom polgármesterének és Csender Levente József Attila-díjas írónak, a Magyar Írószövetség elnökségi tagjának köszöntője hangzik majd el, azt követően pedig Szajbély Mihály, a Szegedi Tudományegyetem tanára Jókai helye korának kulturális térképén címmel tart előadást.
Az ünnepnap alkalmából megkondulnak a komáromi harangok
A sajtótájékozatón dr. Keszegh Margit, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke egyesületük 1911-ben kezdődő történetét ismertette, amiről korábban már beszámoltunk olvasóinknak. Hangsúlyozta: folytatják elődeik önként vállalt küldetését, amely részeként 2007 óta minden évben meghirdetik a Jókai-díjjal kapcsolatos pályázatukat. Díjátadó ünnepségükre a magyar széppróza napján kerül sor. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az idei 9 pályázó közül 3 tollforgató pályaművét a helytelen témaválasztás miatt ki kellett zárni a versenyből, a megmaradt 6 pályázó között pedig egyetlen felvidéki tollforgató sincs. Azt is elárulta: szeretnének kiadni egy olyan antológiát, amelyben csak a Jókai-díjas pályaművek kapnának helyet.
A továbbiakban tudatta, hogy az eredeti Jókai-ereklyék sora újabb értékes dokumentummal bővült: Steffek Nóra mérnök, egyesületük elnökségi tagja ugyanis megtalálta azt az 1925-ős eredeti dokumentumot, amely egyebek mellett a komáromi Jókai-centenáriumi ünnepség részleteit illetően is útmutatással szolgál. Az ünnepség szervezői a helyi lakosokat arra kérték, hogy a jeles nap alkalmából gyertyákkal világítsák ki ablakaikat, ami a magyar széppróza napján is követendő példa lehet, hiszen „Komárom adta Jókait az egész művelt világnak“. Keszeghné elárulta: akárcsak a 2015-ös jubileumi ünnepségük alkalmából, ez alkalommal is a harangok megkondítására kérik meg az egyházi méltóságokat.
Aznap 18 órakor kezdődik az ünnepi gálaműsor, amely keretében először Gál Sándor József Attila-díjas irodalmár ünnepi gondolatai hangzanak el. Azután Szörényi László irodalomtörténész, az MTA Irodalomtudományi Intézetének nyugalmazott igazgatója Jókai is egyike vagyonos atyáinknak című irodalmi kalauzát hallgathatják meg az érdeklődők. A gálaműsorban észak- és dél-komáromi szereplők is közreműködnek, demonstrálva a város együvétartozását és a magyar kultúra oszthatatlanságát.
„Jókai Mór kulturális öröksége sem osztható – az az összmagyarság aranyfedezetének részét képezi“ – szögezte le végül Molnár Imre. Az est során fellép a Jókai Színház két színművésze, Tóth Tibor és Szabó Viktor, valamint Korpás Éva Fonogram-díjas népdalénekes, a Concordia Vegyeskar Stubendek István vezényletével és a túlparti Komáromi Kamarazenekari Egyesület Medveczky Szabolcs karnagy vezényletével.
