A magyar széppróza napján Rőszerné Fodor Ágnes kapta a Jókai-díjat
Harangzúgással kezdődött az újkeletű kulturális esemény
A komáromi református templom Jókairól korábban elnevezett harangjának zúgásával vette kezdetét a jeles esemény, majd Boráros Imre Kossuth-díjas színművész Juhász Gyula Ének Jókairól című versét mondta el a „nagy mesemondó“ Kultúrpalota előtti szobránál. Azután dr. Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója üdvözölte a Magyar Írószövetség döntését, hogy a magyar költészet és a magyar dráma napjának megünneplése mellett ez évtől a magyar széppróza napjáról is minden évben megemlékeztünk. Leszögezte: a magyar széppróza napja rendkívüli jelentőségű rendezvényként íródik majd be Komárom, a felvidéki és az összmagyarság kultúrtörténetébe. Köszönetét fejezte ki a városnak és a múzeumnak azért, hogy otthont adott a Kárpát-medence-szerte megvalósítandó ünnepségsorozat nyitányának. Hangsúlyozta: Jókai Mór művei nagy mértékben járultak hozzá történelmi önismeretünk és magyarságtudatunk elmélyítéséhez.
Jókai örökre felrajzolta Komáromot a magyar irodalom térképére
Majd Csender Levente, József Attila-díjas író, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja ünnepi gondolatai hangzottak el. Hangsúlyozta: Jókai Mór örökre felrajzolta Komáromot a magyar irodalom térképére. Ezért méltán megérdemli, hogy a magyar széppróza napját az ő születésnapján tartsuk, s február 22-ig több mint félszáz kárpát-medencei településen, azok között a Felvidéken Pozsonyban és Dunaszerdahelyen is több mint 40 kulturális intézmény több száz különféle rendezvénnyel csatlakozott az idei ünnepségsorozathoz. Eközben azon aggodalmának adott hangot, hogy egyes pedagógusok Jókai műveit ki szeretnék vetetni a magyar irodalmi tananyagból, mivel szerintük azok szövege a jelenkori diákok számára nehezen értelmezhető, regényalakjai pedig inkább sablonosak, mint realisták...
Életművében testet ölt az európai keresztény kultúra megannyi eszménye is
Az eredeti tervtől eltérően Balogh Zoltán, az Emberi Erőforrrások Minisztériumának minisztere halaszthatatlan egyéb elfoglaltságai miatt mégsem lehetett jelen a Jókai-szobor előtti főhajtáson. E célra készített ünnepi beszédét azonban elküldte Komáromba, s azt Molnár Imre olvasta fel a jelenlevőknek. Ahogy elhangzott: Jókai vélhetően valamiféle isteni elrendelés révén született meg Komáromban, s művei-büszkeségeink a magyar történelem legsötétebb korszakait és ideológiáit is túlélték.
„A nemzet hűséges Jókaihoz, s e nagy hűségében ma is ott áll nagy fia mellett“ – fogalmazott a miniszter. Majd rámutatott: bár manapság Észak- és Dél-Komáromot politikai határ választja el egymástól, de a Duna két partján élő polgárok már egy akarattal, közösen dolgozhatnak és ünnepelhetnek. Úgy véli: Jókai életművében testet ölt nem csak a magyar, hanem az európai keresztény kultúra megannyi eszménye, amelyek őrzésében és gyarapításában kell ma is segédkeznünk.
Azután a két Komárom járási vezetői, illetve a jelenlevő szervezetek, valamint kulturális és oktatási intézmények képviselői tiszteletük és hálájuk koszorúit helyezték el a Jókai-szobornál. A szervezőkén kívül a többi között a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Írószövetség, a szegedi József Attila Tudományegyetem, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány, a Jókai Emlékbizottság, a Magyar Közösség Pártja és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége koszorúi is ékesítik a szobortalapzatot.
Az emlékműsor folytatásaként Porpáczy Zoltán február végéig megtekinthető Napi Jókai című grafikai kiállítását szemrevételezhették az érdeklődők. A Jókai-regények alapján készített, idézeteket is tartalmazó 50 plakátterv az író gazdag nyelvezetére is felhívja az utókor figyelmét.
Egyre erősebben érezzük: szükségünk van anyanyelvünk megtartó erejére
A múzeum dísztermében előbb Farkas Adrianna gimnáziumi tanár, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület nevében köszöntötte a vendégeket, köztük az idei Jókai-pályázatra benevezett tollforgatókat és a bíráló bizottság tagjait is. Majd Stubendek Lászlónak, Komárom polgármesterének a köszöntője hangzott el.
„Minket, komáromiakat különös büszkeséggel tölt el, hogy az írástudók javaslata alapján, a költészet és a dráma ünnepe mellé most a széppróza napját is a megtartó ünnepek sorába emeljük, s ez épp Jókaihoz, születése napjához és helyéhez, Komáromhoz kapcsolódik. Egyre inkább, egyre erősebben érezzük, hogy szükségünk van anyanyelvünk megtartó erejére – nekünk, az elszakított nemzetrészeknek és az anyaországban élőknek is...“ – mondta el. Utána Szajbély Mihály, a Szegedi Tudományegyetem tanára Jókai helye korának kulturális térképén címmel tartott előadást. Kiemelte: bár Jókai regényei életében csak kis példányszámban jelentek meg, ám az, hogy a napilapok tárca-rovataiban folytatásokban jelentek meg a művei, meghozták számára a népszerűséget. Tárca-regényíróként a korabeli európai regény szintjére emelte a magyar regényt...
Sajnos, az 5 sikeres pályamű között egyetlen felvidéki sincs
A rendezvény egyik fénypontjaként értékelték ki és adták át a Jókai-díjat, amely kapcsán a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület a budapesti Falvak Kultúrájáért Alapítvánnyal együtt 2007 óta minden évben meghirdeti a Jókai-díjjal kapcsolatos pályázatot. A legújabb termést, amely Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából a költő időskori költészetének időszerűségét taglalta, Kustyán Ilona, az értékelő bizottság egyik tagja méltatta. Elmondta, hogy az idei 9 pályázó közül 4 tollforgató pályaművét a helytelen témaválasztás miatt ki kellett zárni a versenyből, a megmaradt 5 pályázó között pedig egyetlen felvidéki tollforgató sincs.
A zsűri végül úgy döntött, hogy a két kiemelkedő színvonalú pályamű közül a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Martfűn élő Rőszerné Fodor Ágnes magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár munkáját tartja Jókai-díjra érdemesnek. E díj legújabb tulajdonosa a hagyományokhoz híven arany díszoklevélben, márványalapra helyezett Jókai-kézmásolatban (Donáth Gyula szobrászművész alkotásában) és virágcsokorban részesült. Megérdemelt jutalmát dr. Keszegh Margittól, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnökétől, valamint Nick Ferenctől, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány elnökétől vehette át. Õk a díjátadás előtt szintén szóltak a jelenlevőkhöz.
Nagy Bella koszorúszalagja is látható a Jókai-ereklyék között
A díjátadást követő ünnepi gálaműsor keretében először Gál Sándor József Attila-díjas irodalmár ünnepi gondolatai hangzottak el. Azután Szörényi László irodalomtörténész, az MTA Irodalomtudományi Intézetének nyugalmazott igazgatója Jókai is egyike vagyonos atyáinknak című irodalmi kalauzát hallgathatták meg az érdeklődők. A gálaműsorban észak- és dél-komáromi szereplők is közreműködtek, demonstrálva a város együvétartozását és a magyar kultúra oszthatatlanságát. Fellépett a Jókai Színház két színművésze, Tóth Tibor és Szabó Viktor, valamint Korpás Éva Fonogram-díjas népdalénekes, a Concordia Vegyeskar Stubendek István vezényletével és a túlparti Komáromi Kamarazenekari Egyesület Medveczky Szabolcs karnagy vezényletével.
A rendezvényt a múzeum Zichy-palotabeli részlegén található Jókai-emlékkiállítás és a múzeum tulajdonában levő Jókai-ereklyék (pl.: Jókai íróasztala, hordozható tolltartója, festménye stb.) bemutatása színesítette. A jeles alkalom tiszteletére külön vitrinben állították ki az eredeti Jókai-kéziratokat, és csak e napon volt látható egy egyesületi tulajdonban levő, féltve őrzött ereklye: azt a koszorút díszítő szalag, amelyet Jókai ifjú neje, Nagy Bella színésznő az Egyesült Államokba történő 1939-es évi távozása előtt helyezett el volt párja szobránál. A szalagon a következő felirat olvasható: "Szülővárosod felszabadulásának ünnepén - Bellád".
A magyar széppróza napja megünneplésének egyik kezdeményezője Gál Sándor, József Attila-díjas felvidéki író-költő-publicista, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, szervezője és támogatója pedig a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület, valamint a Duna Menti Múzeum, Észak- és Dél-Komárom önkormányzata, továbbá a Pozsonyi Magyar Intézet, Magyarország szlovákiai nagykövetsége, a Magyar Írószövetség és az Emberi Erőforrások Minisztériuma volt.
