A keszthelyi csoda
A Festetics család több mint 200 éven át Magyarország egyik legjelentősebb, horvát származású nemesi családja volt. Már több mint 100 éve éltek Magyarországon, mire birtokszerzések révén nagyon komoly vagyonra tettek szert. A család keszthelyi ágának megalapítója, Festetics Kristóf 1745-ben kezdte el kastélya építését, ezt a várost választva birtokai központjának.
A 34 helyiségből álló barokk kastélyt 1792-ben Festetics I. György a könyvtári szárnnyal kibővíttette. 1883 és 1887 között Festetics II. Tasziló a bővítésekkel majdnem megkétszerezte a kastély eredeti méretét. Ekkor kapott az épület új manzárdtetőt, központi fűtést és vízvezetéket is.
A látogató első állomása a Kristóf-szoba. Festetics Kristóf volt a családi gazdaság megalapozója, aki nemcsak szeretteit, hanem Keszthely fejlődését is segítette, hiszen kórházat alapított, támogatta a ferencesek gyógyszertárát, valamint mesterembereket hívott a településre. Kristóf fia, III. Pál jogi végzettségű, művelt ember hírében állt, Mária Terézia tanácsosként alkalmazta. Ő fogalmazta meg többek között az 1767-es úrbéri rendeletet. Munkája elismeréseként az uralkodó 1772-ben grófi rangra emelte. Ő volt Keszthely első elemi és középiskolájának a megalapítója, valamint általa kapta meg a város a hetivásárjogot. Lánya, Festetics Julianna pedig a legnagyobb magyar, Széchenyi István édesanyja.
Sétánkat a György-folyosón folytatjuk. I. Festetics György katonai pályára lépett, majd 1791-ben hazatért Keszthelyre, ahol korszerű birtokgazdálkodást folytatott.
A magyar kultúra és oktatás mecénásaként támogatta a könyvkiadást, létrehozta a ma is eredeti állapotában látható főúri könyvtárat, megalapította Csurgón a református gimnáziumot, és 1797-ben a Georgikont, Európa első mezőgazdasági főiskoláját. Ugyancsak ő építtette meg az első nagyméretű balatoni vitorlást, a Phoenix-gályát, a Balaton első menetrendszerű vitorlás hajóját. 1817-ben megszervezte az első Helikoni Ünnepséget, amelyet a következő két esztendőben még újabb négy követett. Ezen a kor legjelentősebb írói és költői vettek részt.
A Tasziló-szobában a kandalló előtt a gazda kutyájának márványszobra látható, illetve egy Benczúr Gyula festette portré Festetics II. Taszilóról, aki a család legmagasabb rangú tagja volt: kamarás, titkos tanácsos és főudvarmester.
A Mary Hamilton hercegnővel kötött házassága révén európai uralkodóházakkal is kapcsolatba került, 1911-ben Ferenc József hercegi rangra emelte. II. Tasziló 1921-ben újra Helikoni Ünnepséget rendeztetett, és az újonnan létrejött Balatoni Múzeum építéséhez telket és építőanyagot adományozott. II. Tasziló szenvedélyes vadász és lótenyésztő volt. A zöld szalon a család lótenyésztéssel kapcsolatos tevékenységét mutatja be. A kastély 8 lépcsőháza közül a legszebb a tölgyfából készült díszlépcsőház. Itt alakították ki a családi arcképcsarnokot.
A kastély legértékesebb része a könyvtár, amely 80 ezer könyvtári egységből áll, kottákkal, folyóiratokkal, térképekkel, metszetgyűjteménnyel együtt. I. György a könyveket 18 szakcsoportba osztotta.
A könyvtárhoz ún. kabinetkönyvtár is csatlakozik, itt a mezőgazdasági és a sport témájú könyvek találhatók. Ez a terem egyúttal a II. Tasziló és Mary házasságából született Festetics III. György dolgozószobája volt. Ő külügyi pályán tevékenykedett, de szerepet vállalt a balatoni turizmus és a hévízi fürdő fejlesztésében is. Családjával ők voltak a kastély utolsó lakói.
A következő szoba II. Tasziló angol feleségéé, Mary Hamiltoné volt. A bútorok Olaszországból, Franciaországból és Angliából érkeztek. A Mária Terézia-szalonban névadójának a portréja, illetve fia, II. József, valamint leánya, Marie Antoinette egész alakos képe látható. Egy újabb terem pedig III. György lengyel származású feleségét idézi meg. A grófnő volt a kastély utolsó úrnője, fiával 1944-ben nemcsak otthonát, hanem Magyarországot is elhagyta.
A kastély legpompázatosabb terme a neorokokó díszebédlő, mai formáját az 1883–1887-es átalakítások során nyerte el. Középen egy 12 személyes étkezőasztal áll, aranyozott ezüsttányérokkal, kelyhekkel, ezüst evőeszközökkel, kristálypoharakkal és az elmaradhatatlan herendi porcelánnal.
A családi kápolnát Festetics I. György építtette 1804-ben. Az oratóriumban hallgatta a család a misét, a kápolna színes ólomüveg ablakai pedig Jézus és Mária életéből vett jeleneteket ábrázolnak.
A Helikon Kastélymúzeum öt épületében több állandó kiállítás várja a látogatókat, például a Főúri életforma és a Helikon Könyvtár című enteriőrkiállítás, a hintó- és vadászati kiállítás, de megtekinthetők a pálmaház egzotikus növényei. A kastélyparkot H. E. Milner angol kerttervező 1880-as tervei alapján újították fel az oroszlános kúttal, a tóval és a szökőkutakkal.
Megjelent a Magyar7 2024/21.számában.
