A Horthy-korban játszódnak Kondor elbeszélései
Amennyire hiányoztak az utóbbi száz évben a jó magyar krimik, olyannyira büszkék lehetünk vagy lehetnénk a két világháború közötti zsurnaliszták teljesítményére, akik fáradhatatlanul talpaltak a bűnügyek nyomában Budapesten. Ezek az újságírók – például Tábori Kornél, vagy az egyszemélyes lap, a Pesti Futár alapítója, Nádas Sándor, nem is beszélve Tarján Vilmosról, aki felhagyva a szakmával a New York kávéház tulajdonosa lett – fel is tűnnek Kondor Vilmos rövidebb írásokat tartalmazó legújabb kötetének lapjain. Általuk inspirálva teremtette meg az író Gordont, aki egyszerre mozog otthonosan a magyar főváros bűnnel szennyezett mélyrétegeiben, valamint amerikai kitérőjéből fakadóan gond nélkül eligazodik a nemzetközi politika viszonyai között - írja a Magyar Nemzet.
Öt regényben bukkant fel eddig a szűkszavú, bokszrajongó és sármos bűnügyi oknyomozó alakja, és ez a cinikus magyar újságíró lelkiismeretesen végig is nyomozta a magyar történelem két igencsak súlyos évtizedét 1936 és 1956 között - fűzi hozzá a cikkíró rámutatva: a könnyed kézzel útjukra indított bűnesetek egytől egyig képesek megragadni és fenntartani az olvasói figyelmet. A két háború közötti Budapest a szemünk előtt telik meg élettel, ízzel és szagokkal. Számtalan alkalommal csillan meg a szikár elbeszélésekben Rejtő humora.
A legújabb kötetben remek karakterek, emlékezetes mellékszereplők színesítik a filmszerűen pergő cselekmények folyását, egyébként a korabeli filmekre is vannak utalások, ahogy azt már Kondornál megszokhattuk. Néha elég pár mondat, hogy bepillantást nyerjünk a kor rendkívül színes éjszakai életébe, ahol a Margitsziget egyik pavilonjában a fekete Eddie South és zenekara játszik, a mulatozók között többen Molnár Ferencet vélik látni, néhányan meg Szép Ernőt keresik. Az olvasó mindeközben ízelítőt kap a korszak bohém örömtanyáinak működéséből éppúgy, mint a rossz hírű környékek hangulatából. És amit szintén kiválóan ad vissza a Kondor: a mindennapi történéseket körbefolyó, mindenhova beszivárgó rossz közérzet térnyerését, ami szoros viszonyban áll a napi politikai történésekkel.
A korábbi regények rajongói számára külön örömet nyújthat a mindenféle utalások tetten érése – olyan ismerős nevek bukkannak fel, mint a züllött kommunista és aktfotós Skublics Izsó –, ráadásul ismét kiderül több minden a főhős múltjáról, szerelmi életéről is és szokásairól, például megtudhatjuk, hogy kedvenc újságírónk valamiért idegenkedik a göndör hajú emberektől.
