A hazai reformátusság száz évét felölelő könyvek felvidéki bemutatója Komáromban - KÉPEKKEL
Tavaly ünnepelte megalakulásának 100. évfordulóját a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház. 1923. június 17-én nyílt meg ugyanis az alkotmányozó lévai zsinat, ahol a felvidéki református egyház kimondta az önállósulását, s elfogadták az egyház törvénytárát, ami az önállósulás feltétele volt. A centenárium alkalmából megjelent hiánypótló könyvek felvidéki bemutatóját március 4-én a Calvin János Teológiai Akadémia komáromi könyvtárában közösen tartotta az SZRKE, a CJTA és a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának XX. századi Egyháztörténeti Kutatóműhelye.
Somogyi Alfréd, az SJE Református Teológiai Karának dékánja üdvözölte a helyi és távolabbról érkezett érdeklődőket. Majd hangsúlyozta: „Az elmúlt évszázad történéseit nem mindig örömteli eseményként élhettük meg, de megvan bennünk a hálaadás azért, hogy Isten kegyelméből megmaradtunk, még ma is itt vagyunk. Sajnos, több évtized úgy telt el, hogy meg volt kötve a kezünk, kalitkába akartak zárni minket. Nagyon vártuk a kommunista béklyó megszűnését, ám manapság is sok erő a keresztyén bizonyságtétel ellen hat…”.
Megtudtuk: 2023-ban Magyarország Kormánya támogatásával és ezen egyház saját anyagi forrásából, az SZRKE Kulturális és Közművelődési Központja adta ki a Száz év - A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház története az önállósulástól napjainkig című könyvet. A magyar nyelvű változatban 3 országban élő 24 szerző 29 fejezetben, 300 oldalon, mozaikszerűen egy-egy időszakot dolgozott fel. A szlovák nyelvű fordítás azért csak 212 oldalas, mert a magyar nyelv mondatszerkezete, kifejezéstára bonyolultabb, helyigényesebb.
„A tartalmilag egyforma magyar és szlovák nyelvű könyvben az 1. csehszlovák köztársaság idejéből van pár tanulmány, külön az 1923. évi lévai zsinatról, továbbá a két világháború közti időszak püspökeiről, az 1925-ben megnyílt Losonci Teológiai Szemináriumról, az 1935-ben megalakult Komáromi Tanítóképző Intézetről és a belmisszió akkori munkájáról. Külön fejezet szól az 1938-45 közti időszakról, amikor az önálló szlovák állam területén is maradtak reformátusok, valamint az 1945-48 közti időszakról, a hontalanság és kitelepítés éveiről. Majd eljutunk egészen máig, a jelenlegi belmisszióig, ifjúság munkáig, egyházunk külkapcsolataiig…, illetve a hivatalban levő Ft. Géresi Róbert püspök úr hivatali idejéig” – mondta el a kötet felelős szerkesztője, Somogyi Alfréd, akinek a munkáját szerkesztőként Búza Zsolt, Czinke Zsolt, Lévai Attila, Széles Jákób, Tömösközi Ferenc és Petheő Attila segítette.
Hozzátette: a szerzők egyike, Géresi püspök úr ugyanis mindegyik még élő emeritus püspöktől, így Erdélyi Gézától és Fazekas Lászlótól is kért egy-egy szubjektív értékelést, kéziratot a szolgálatukhoz kötődő korszakról. Azon egyházvezetők időszakát, akik pedig már nincsenek az élők sorában, a szerkesztők írták meg.
Mint hallhattuk: e kötet már a tavalyi ünnepi zsinatra elkészült, de mivel csak 350 darabos példányszámban jelent meg, az ottani ünnepi alkalmon és a hozzávetőleg 150 parókiális könyvtárban gyorsan elfogyott. Tehát ez már az eredeti mű második, immár 400 darabos kiadása, ami szintén fogytán van. Emiatt előfordulhat, hogy harmadik kiadására is sor kerül, s igény esetén Közép- és Kelet-Szlovákiában is tartanak majd könyvbemutatókat.
A másik pedig A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház képes története – Fénnyel írott történetünk a lévai zsinattól a lévai zsinatig című kötet, amely archív és jelenlegi fotókat is tartalmaz. A képeskönyv ugyanis az 1923-as lévai zsinatról készített fotóval kezdődik, és a tavalyi lévai ünnepi zsinaton készült képpel végződik.
Valamennyi korszakhoz rövid leírások is tartoznak, ám ebben az egyetemi kiadványban a képeknek jutott a főszerep” – magyarázta a dékán-lelkipásztor-egyháztörténész, aki a kollégáival: Lévai Attilával, Petheő Attilával és Tömösközi Ferenccel együtt szerkesztette a képeskönyvet.
Abból először a Kultminor anyagi támogatásával 200 darabot nyomtattak ki. Mivel azonban az iránt is nagy érdeklődés mutatkozik, ezért március-április folyamán majd megjelenik annak átdolgozott, bővített kiadása. Bolti forgalomba egyik könyv sem került, csak az egyházon keresztül, a lelkészi hivatalokban szerezhető be.
„Isten-bizonyítékok ezek a könyvek, melyek legnagyobb értéke az, hogy Isten gondviselő szeretetéről tesznek tanúbizonyságot. Anélkül mi, felvidéki reformátusok eltűntünk volna, de nem így történt, mert Istennek még tervei vannak velünk” – mutatott rá a lényegre Somogyi.
A továbbiakban Géresi püspök úr azt boncolgatta, hogy nem mindegy, miként tekintünk a múltra. Hangsúlyozta: a helyes út az, ha azt valljuk: egyedül Istené a dicsőség, s például a könyvek írásakor sem a saját dicsőségünket akarjuk kidomborítani. „Mi, emberek nem vagyunk dicső teremtmények, hiszen Isten kegyelméből, az ő segítségére szorulva élünk. E kötetek készítése, vagyis a valós múltértékelés során a szerzőknek sikerült megtalálniuk a helyes utat. Kívánom, hogy a jövőben is az isteni szeretet legyen az életünk középpontjában!” – hangzott el.
A képeskönyvet részletesebben bemutatott Tömösközi Ferenctől egyebek mellett azt is megtudtuk, hogy a kiadvány mintegy 1500 fotót tartalmaz.
Azok gyűjtése folytatódik, tehát a jövőben is várjuk a könyvben találhatókhoz hasonló képeket az iskolai csoportokról, lelkészbeiktatásokról, konfirmációról, belmissziós tevékenységről, sajtótermékeinkről... Kérjük, hogy a hátoldalukra mindig írják rá az azokon szereplők nevét, mert anélkül előfordulhat, hogy az utódaink majd nem ismerik fel mindnyájukat!” – fejtette ki az ifjú szakember. Végül hangsúlyozta: „Egyrészt rajtunk, a mi nemzedékünkön, másrészt pedig az utódainkon is múlik az, lesz-e ünnepi zsinat az SZRKE megalakulásának 200. évfordulója alkalmából…”.
A tartalmas, mutatós könyveket a további könyvkiadást és a CJTA működését segítő pénzadományokért cserébe gyorsan szétkapkodták a jelenlevők, majd kötetlen eszmecserét folytathattak a szerzőkkel és egymással.
