A gömöri géniusz visszatért Rimaszombatba
Tompa Mihály születésének 200. és halálának 150. évfordulója alkalmából számos, a jubileumhoz és a költő életművéhez kapcsolódó kiadvány látott napvilágot. Ezek egyike A gömöri géniusz – Tompa Mihály élő gömöri emlékezete című interjúkötet, melyet a napokban Rimaszombatban is bemutattak.
A Görög Mása és Krausz Tivadar utánjárásában készült kötetben Gömör jeles kortárs alkotóival és gondolkodóival készült interjúk, beszélgetések kaptak helyet. A szerzők célja nem Tompa Mihály életének és költészetének értékelése, hanem a beszélgetőpartnerek hozzá fűződő viszonyának, személyes élményeinek, anekdotáinak, máig élő emlékének és hatásának a felfedezése, illetve bemutatása.
A könyv gömöri bemutatóját a rimaszombati Csillagházban tartották, ahol a szervező Fundament Polgári Társulás nevében Hajdú István, a társulás elnöke köszöntötte a résztvevőket. Az esten közreműködött Páko Mária, aki az általa vezetett Csillagvirág és Ütős Ötös formációkkal megzenésített Tompa verseket adott elő.
Görög Mása, a könyv egyik szerkesztője a gyerekek által előadott dalokat hallva rámutatott, hogy Tompa Mihály éppen ezért aktuális ma is, mert versei tele vannak élettel, s még mindig előszeretettel szavalják, éneklik azokat. A kötet készítése kapcsán elmondta, hogy olyan embereket kerestek, akik ugyanazt teszik Gömörért, mint annak idején Tompa Mihály tett – itt élnek, gondolkodnak és viszik tovább ezt a kulturális hagyományt.
A rozsnyói születésű Krausz Tivadar elmondása szerint gyerekkorától érzi, hogy Tompa legendás költő, akit azonban nem az őt megillető helyen kanonizáltak az irodalomban. Ezért is gondolták úgy, hogy az Arany-emlékév kapcsán, ők inkább a "nagy triász" harmadik tagjával kívánnak foglalkozni.
A kötet a Civil Rádió jóvoltából készített hétrészes műsorfolyamra épül, melyben a szerkesztők többek közt olyan kulturális és közéleti személyiségekkel, mint Tőzsér Árpád, Bettes István, Cselényi László, B. Kovács István, Nagy Ákos Róbert, Farkas Ottó, Orosz István beszélgetnek Tompa Mihály mai jelenlétéről és hatásáról. Ezek a beszélgetések is a kötet részét képezik és a hozzájuk mellékelt QR kódot beolvasva teljes terjedelmükben meghallgathatóak. Az interjúkötetben mindenki a személyes élményét mondja el a költővel kapcsolatban.
Görög Mása elárulta, hogy nem állt szándékukban irodalomtörténeti munkát létrehozni. Egyszerűen csak utána mentek, hogy kiderítsék milyen a rimaszombati születésű költő emlékezete a 21. században. A kutatás során jött rá, hogy maga is keveset tud Tompáról, akinek személyisége sokkal színesebb és összetettebb, mint ahogy az irodalmi köztudatban él. „Fantasztikus, hogy van egy vidék, ahol az emberek este Tompa Mihályról mesélnek a gyerekeknek, mert egy izgalmas figura” – tette hozzá.
A szerkesztők az útjuk során megtapasztalták, hogy Gömör mint kulturális egység még létezik, s ezt szerették volna bemutatni a kötetben. A gömöri emberek máig büszkék Tompa Mihályra, hogy itt élt és alkotott, s szívükben őrzik emlékét - írja a könyvben Krausz Tivadar, aki szerint az egyik legfontosabb megállapítás, azonban az, hogy Gömörben Tompának közösség összetartó ereje és identitásmegőrző szerepe van, ami az itt élő magyarság megmaradása szempontjából lényeges.
