A felvidéki magyar irodalom napja Királyhelmecen: a szavak összekötnek
A címben szereplő mottó jegyében került sor október 28-án a felvidéki magyar irodalom napjára Királyhelmecen. A Szlovákiai Magyar Írók Társasága által tavaly életre hívott rendezvény Dobos László író születésnapjával esik egybe. Itt adták át a tavaly alapított Dobos László életmű-díjat is.
A díjat a nemrég 90. születésnapját ünneplő Kossuth-díjas Tőzsér Árpádnak ítélte oda a magyarországi, erdélyi és kárpátaljai neves alkotókból álló zsűri. Az elismerést személyesen viszi el Tőzsér Árpádnak a Társaság elnöke és az előző díjazott, Tóth László. A díjazottat Lőrincz P. Gabriella József Attila-díjas költő, író laudálta. Az ünnepi gálán köszöntőt mondott Pataky Károly, Királyhelmec polgármestere és Hodossy Gyula József Attila-díjas költő, a SZMÍT elnöke.
Ugyanezen a délutánon adták át a Dobos László ifjúsági prózamondó verseny díjait (az előadásokat Varga Viktor színművész, rendező, a bírálóbizottság elnöke értékelte) és a Határvonal című, ugyancsak a Szlovákiai Magyar Írók Társasága által a felvidéki magyar középiskolások számára meghirdetett prózaíró verseny elismeréseit. A pályázat témája a határvonalak különböző megjelenítése, amely Dobos László életművében is gyakori és sokrétűen alkalmazott motívum.
A megmérettetés célja, hogy a fiatalok kreatív módon dolgozzák fel a határvonal fogalmát, ezzel is hozzájárulva a magyar nyelvű irodalom gazdagításához. A prózaíró versenyt Hogya György Talamon-díjas író, a zsűri egyik tagja értékelte.
A Dobos László életmű-díj ünnepélyes átadásán Tóth László József Attila-díjas író, költő, az MMA rendes tagja mondott ünnepi beszédet, aki kiemelte, hogy „a második világháborús és az azt követő évek felvidéki magyarságára mért kemény sorscsapások után – amelyek egyúttal a közösség népességének erős megfogyatkozását, szétzilálását, kifosztását, megalázását, szülőföldjéről való erőszakos elűzését jelentették – Dobos László az elsők között szövetkezett nemzedéke legjobbjaival a népesség közösségként való újraszervezéséért, önbecsülésének visszaállításáért és megerősítéséért. Íróként, közíróként, lapszerkesztőként, irodalom- és közösségszervezőként, közéleti emberként és politikusként, mi több, tágabb, Kárpát-medencei hazánk magyarságának egybefogásáért – a kezdettől haláláig élen járt ebben a küzdelemben.”
A díjazott Tőzsér Árpádról szólva Tóth László kifejtette: „Gömörpéterfalán kilencven évvel ezelőtt egy olyan csillag született, amelynek fénye beragyog mindenkit, aki engedi azt. Nem kedveskedik, nem hízeleg, s megfogadva a szót: igazat ír, nem csak valódit. Tudással és tisztelettel bánik a szóval, s mert annak súlyát ismeri, nem dobálja azokat.
A vers a lélek legmélyéről indul, s ha valaki olyan tudatossággal bánik a betűvel, mint Tőzsér Árpád, akkor tudhatjuk, írásait olvasni épp olyan, mint a világ legtisztább vizét inni.” Tőzsér Árpád köszönőlevelét Hogya György Talamon-díjas író tolmácsolta, a költő versét pedig Dégner Lilla színművész adta elő.
Az irodalmi napokon rangos program várta a közönséget. Ilyen volt az Opus irodalmi folyóirat bemutatója. A SZMÍT által kiadott, kéthavonta megjelenő irodalmi és művészeti folyóirat jelenleg az egyetlen nyomtatott formában megjelenő magyar irodalmi lap Szlovákiában, amely gazdag válogatást kínál kortárs szépirodalomból, esszékből, tanulmányokból és kritikákból.
Ezúttal a királyhelmeci közönség is közelebbről megismerhette a lapot, amely jövő év elején jubilál; már készül a századik lapszám, amelyet Bene Zoltán József Attila-díjas író, az Irodalmi Jelen rovatvezetője mutatott be, míg a távlati tervekről Hodossy Gyula, a lap felelős kiadója és Angyal Sándor felelős szerkesztő szóltak.
A városi művelődési központban A szavak összekötnek címmel szimpóziumot tartottak, amelynek levezető elnöke Csáky Pál Talamon-díjas író volt. Jómagam, Balázs F. Attila és Tamási Orosz János költők után Owaimer Oliver irodalomtörténész szólt a felvidéki magyar irodalom jelenlétéről a Petőfi Irodalmi Múzeumban, majd Radics Péter adott elő a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján szereplő felvidéki magyar alkotók műveiről. Roncz Melinda, a somorjai Bibliotheca Hungarica igazgatója a felvidéki magyar szépirodalom köteteinek pótolhatatlan jelenlétéről tartott előadást.
Az irodalmi napok kísérőrendezvényei közül külön kiemelést érdemel az a könyvbemutató, amelyen Jezsó Ákos Éjfélre kialszanak a lángok című, egy trilógia harmadik darabjaként nemrég megjelent regényét ajánlotta az olvasók figyelmébe a méltató, Mihályi Molnár László.
A bemutatón ugyancsak köszöntötték a Királyhelmecen született Török Nándor írót jubileuma alkalmából. Póda Erzsébet Talamon-díjas író, Balázs F. Attila Forbáth-díjas költő és Z. Németh István Forbáth-díjas költő pedig rendhagyó irodalomórát tartott a helyi alapiskolák diákjainak.
Az irodalmi napokon részt vevő alkotók, szervezők és a közönség természetesen megkoszorúzta a névadó Dobos László köztéri szobrát, ahol Vári Fábián László költő, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának vezetője szólt az író, irodalomszervező, közéleti személyiség és politikus múlhatatlan érdemeiről a felvidéki magyarság megmaradásáért folytatott küzdelmében. A koszorúzáson az író özvegye egészségi okokból nem vehetett részt, a családot az író fia, lánya és egyik unokája képviselte.
Megjelent a Magyar7 2025/45. számában.
