225 éve született Vörösmarty Mihály

Elszegényedett kisnemesi családba született egy Velencei-tó környéki faluban, a mai Kápolnásnyéken, ahol apja előbb gazdatiszt, majd bérlő volt. Iskoláit Nyéken kezdte, majd 1811-től Székesfehérváron a cisztercieknél, 1816-tól Pesten a piaristáknál tanult. Egyetemi tanulmányait Pesten folytatta, jogot hallgatott. 1817-ben édesapja meghalt, hét testvéréről és édesanyjáról ettől kezdve neki kellett gondoskodnia, ezért házitanítói állást vállalt Perczel Sándor fiai mellett, akik közül Mór később a szabadságharc ismert tábornoka lett. Vörösmarty a tanítás mellett az egyetemen elvégzett egy kétéves filozófiai tanfolyamot. Amikor Perczelék börzsönyi birtokukra költöztek, ő is velük tartott, s magánúton folytatta tanulmányait, 1824-ben tett ügyvédi vizsgát. Időközben beleszeretett Perczel Adélba (Etelkába), de a társadalmi különbség miatt szerelmük csak ábránd maradhatott.

A diákkorától verselgető Vörösmarty első nagyobb vállalkozása az 1822-es A Hűség diadalma című eposz volt. Az írói hírnevet 1825-ben megjelent, a nemzeti tudatot erősítő honfoglalási eposza, a Zalán futása hozta meg számára.

1826-ban megszűnt nevelői állása Perczeléknél, s ez súlyos anyagi válságba sodorta, biztos megélhetést csak 1828-ban talált a Tudományos Gyűjtemény szerkesztőjeként. 1830-ban a Magyar Tudós Társaság (a mai Magyar Tudományos Akadémia) is tagjává választotta, s Toldy Ferenccel közösen kidolgozta az első magyar akadémiai helyesírási szabályzatot, tájszótárt szerkesztett, s egy német-magyar zsebszótárt is összeállított.

1834-ben a Várszínház mutatta be a Kincskeresők és a Vérnász című drámáit, s ez utóbbiért és műveinek gyűjteményes kiadásáért akadémiai jutalmat kapott. 1837-ben Árpád ébredése című darabjával nyitották meg a Pesti Magyar (később Nemzeti) Színházat, ettől az évtől Bajza József és Toldy Ferenc mellett az Athenaeum című lapot is szerkesztette.

1843-ban vette feleségül a nála 26 évvel fiatalabb Csajághy Laurát, a hozzá írott versek közül gondolatiságával és romantikus képalkotásával az Ábránd és A merengőhöz című verse emelkedik ki.

Az 1840-es évek politikai küzdelmeiben Vörösmarty is tevékeny részt vállalt, gondolkodásában Széchenyihez állt közel. Az 1848-as forradalmat Szabad sajtó című versével üdvözölte, tagja lett az első népképviseleti országgyűlésnek, a kormányt elkísérte Debrecenbe, Szegedre és Aradra is. A világosi fegyverletétel után bujdosott, majd feladta magát, s egy jóindulatú hivatalnok közbenjárására felmentették.

1850-től családjával Csepen, Baracskán és Nyéken élt és gazdálkodott, de nem sok sikerrel. Ekkor már sokat betegeskedett, kedélyállapota egyre komorabb lett, gyógyulást keresve Balatonfüredre, végül Pestre utazott, itt is halt meg 1855. november 19-én. Temetése országos gyászünnep és tiltakozás volt az önkényuralom ellen. Nehéz körülmények közé került családjának a Deák Ferenc szervezte országos gyűjtés segített. Hamvai a Fiumei úti sírkertben nyugszanak.

Az 1830-as évek a kiteljesedés időszaka, ekkor írta a Csongor és Tünde című színpadi mesejátékát, a magyar romantikus drámairodalom remekét. Hazafias lírájából kiemelkedik a tiszta hazaszeretetre, a múlt vállalására, a jelen és a jövendő felelős alakítására buzdító 1836-ban írt Szózat, amelyet Egressy Béni zenésített meg.

Az 1840-es éveket, az aktív reformkor és a romantika időszakát a Liszt Ferenchez írt óda, a Gondolatok a könyvtárban és Az emberek című gondolatfilozófiai költeményei fémjelzik, drámái közül a Czillei és a Hunyadiak emelkedik ki. A szabadságharc bukásával reményét vesztett és kiábrándult költő legnagyobb alkotása az Előszó, amely kozmikus képekben érzékelteti a forradalomvárás és a tragikus bukás hangulatát, valamint A vén cigány, egyéni világképének rezignált, ám csendes reménnyel telt összegzése.

Nevét országszerte számos közintézmény viseli, róla nevezték el a székesfehérvári színházat is. A Kápolnásnyéken található Vörösmarty Mihály Emlékház 2023-ban történelmi emlékhely lett.