2021. szeptember 30., 19:54

15 éve hunyt el Sütő András

Épp ma 15 éve, hogy életének 80. esztendejében,  2006. szeptember 30-án Budapesten elhunyt Sütő András Kossuth-díjas író, az erdélyi és a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, lapszerkesztő, közéleti személyiség.

sütő Amdrás

1927-ben, a többségében románok lakta Pusztakamaráson született földműves szülők gyermekeként. 1940 őszétől a nagy hagyományokkal rendelkező nagyenyedi Református Kollégium diákja lett, öt évvel később pedig beiratkozott a kolozsvári Református Gimnáziumba. Ebben az esztendőben, 18 évesen jelent meg nyomtatásban első írása  Levél egy román barátomhoz címmel. Fiatalon számos erdélyi lapnak dolgozott, 1959-től 1989-ig pedig az Új Élet főszerkesztője volt.

1970-ben jelent meg máig legismertebb alkotása,  az Anyám könnyű álmot ígér című naplóregénye

a bukaresti Kriterion Kiadónál, amely a szélesebb hazai közvélemény figyelmét is felkeltette a nemzetiségi magyar irodalmak, s általában a nemzetiségi lét iránt, amelynek gondjai Sütő munkásságának központi elemét képezték. Vallomás ez a mű a mezőségi Pusztakamarás, saját családja valamint a nemzetiségi lét múltjáról, gondjairól, reményeiről, a megmaradásáról.

Drámaíróként 1975-ben debütált, színpadi művei az emberiség történelmének kiélezett pillanatait idézik meg, azokat, amelyek a XX. század emberét különösen foglalkoztatták./ Egy lócsiszár virágvasárnapja, Csillag a máglyán, Káin és Ábel, A szuzai mennyegző/

Esszéi külön fejezetet alkotnak életművében. Ezek elsősorban az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra védelmében születtek.

A nyolcvanas évek második felében a román politika megtiltotta színdarabjainak bemutatását, új műveinek kiadását sem engedélyezte.

Ettől kezdve drámáit kizárólag Magyarországon játszották, új műveit ott jelentették meg.

1990. március 19-én a marosvásárhelyi RMDSZ-központ elleni támadás során az írót brutálisan bántalmazták, bordatörést szenvedett, fél szemére pedig megvakult.

Előbb Budapesten ápolták, majd Amerikában kezelték.

Ugyancsak ebben az évben a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökévé, illetve a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány elnökévé választották,

1992-ben Kossuth-díjat, 1996-ban Magyar Örökség-díjat kapott, 1997-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2002-ben köztársasági elnöki Érdeméremmel, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével tüntették ki.

Életének 80. évében, 2006. szeptember 30-án  hosszan tartó betegség után melanómában hunyt el. Temetésére október 7-én Marosvásárhelyen került sor. Végső nyugalomra az ottani  református temetőben helyezték.

Sütő Andrásról  többek között Görömbei András, Bertha Zoltán és  Ablonczy László írt monográfiát.

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.