Verbunk Napja a nemzeti összetartozás jegyében: Komáromban is ropták a táncot - KÉPEKKEL

2021. június 12., 16:31
Nagy Miskó Ildikó

A Hagyományok Háza társrendezőkkel együtt június 12-én első ízben tartotta meg a Verbunk Napját, amely során az anyaországban és annak határain túl 5 helyszínen több száz, népviseletet öltött táncos ropta a különböző tájegységek verbunktáncait. Ekképp hangsúlyozva a Kárpát-medencei néptánchagyomány sokszínűségét és formagazdagságát. Kora délután az egyetlen felvidéki helyszínen, Komáromban kísértük figyelemmel a nagyszerű kezdeményezést.

Egy órakor a Pósfa zenekar kíséretével vonultak a Klapka térre a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes, a Csalló Néptáncegyüttes, a Csallóközi Táncegyüttes, a Megyer Táncegyüttes, a Generáció Táncegyüttes, a Komárom Táncegyüttes, a Kincső Ifjúsági Néptáncegyüttes, a Sendergő Ifjúsági Néptáncegyüttes, a Mátyus Néptáncegyüttes, a Rakonca Néptáncegyüttes, a Borostyán Néptáncegyüttes, a Nádos Néptáncegyüttes és az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes férfitagjai. Persze, a jelenlegi járványhelyzetben nem teljes létszámban, hanem egy-egy csapatot öten-hatan képviseltek.

A táncosok zeneszó mellett vonultak a Klapka térre.
Fotó: Nagy-Miskó Ildikó
A táncosok zeneszó mellett vonultak a Klapka térre.

A budapesti főszervező a kétórás hagyományteremtő felvidéki rendezvény megvalósításával a Táncfórum – Szlovákiai Magyar Táncosok Szakmai Egyesületét bízta meg

– tudtuk meg annak elnökétől, Gálik Gábortól. Hozzátette: voltak olyan helyszínek, ahol már 10 órakor elkezdődött, másutt pedig csak 17 órakor indul a Verbunk Napja.

Gálik Gábor felvidéki főszervező a Pósfa zenekarral
Fotó: Nagy-Miskó Ildikó
Gálik Gábor felvidéki főszervező a Pósfa zenekarral

Dobsa Tamás a népes közönségnek elárulta: a 18-19. század Európában a nemzeti táncok kialakulásának időszaka, melyek a korábbi hagyományból szervesen formálódtak, és meghatározták a néptánc további alakulását. A közép- és nyugat-európai polgárosultabb táncéletből már kikoptak a férfitáncok, ellenben a reformkori Magyarország táncéletében még jelentős szerepe volt ezen táncoknak.

A régi stílusú táncainkra jellemző improvizatív táncalkotás a verbunkban élt tovább.

A 18. századtól kezdve a katonák toborzása táncos-zenés mulatságokon történt, amelyeken a verbunkot is szívesen táncolták. Az később a parasztság táncéletében önálló, gazdag motívumkincsű, virtuóz férfitánccá vált, és nemzeti társastáncunk, a csárdás kialakulásában is szerepet játszott. A két emblematikus tánc 2018-ban az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listájára is felkerült.

Dobsa Tamás a verbunk kulisszatitkait is megosztotta az érdeklődőkkel.
Fotó: Nagy-Miskó Ildikó
Dobsa Tamás a verbunk kulisszatitkait is megosztotta az érdeklődőkkel.

A verbunknak Magyarország-szerte különböző változatai terjedtek el, a teljesen kötött formáktól a félig kötött, félig improvizatív táncalkotásig,

az egyéni előadástól a körtáncon át a csoportos formákig. A kisalföldi táncanyagot ma Kapuváron, a kelet-nyugati palócság és Sárköz hagyományát a Magyar Állami Népi Együttes táncosaival és zenekarával Budapesten jelenítették meg. A Bodrogköz és Szatmár táncait Nyíregyházán mutatták be, Székelyudvarhely az erdélyi anyagot bemutatva kapcsolódott a tartalmas és látványos programhoz, a Felvidék keleti és nyugati verbunkjait pedig egybegyűjtve Komáromban adták elő a fürge lábú táncosok.

Még Klapka György is büszke volt a sok ügyes felvidéki néptáncosra.
Fotó: Nagy-Miskó Ildikó
Még Klapka György is büszke volt a sok ügyes felvidéki néptáncosra.

Az utóbbiak kétféle verbunkot mutattak be a Klapka téren: nyitányként a sallai verbunkot, majd a jövendő katonák tréfás toborzása következett, a vasvári verbunk után pedig örömtánccal és megérdemelt tapsviharral zárult a fellépésük. Közben a belvárost is körbetáncolták: több helyszínen megállva, szabad improvizációban mutatták be a többi tájegység verbunkjait – az adott tájegység népviseletében.

A Kultúrpalotát őrző Jókait is megtisztelték bemutatójukkal a lelkes férfiak.
Fotó: Nagy-Miskó Ildikó
A Kultúrpalotát őrző Jókait is megtisztelték bemutatójukkal a lelkes férfiak.

Gálik Gábortól azt is megtudtuk, hogy

ezentúl minden évben szeretnék megünnepelni a Verbunk Napját, s ha már hatályukat vesztik a járványügyi korlátozások, akkor talán páros verbunkkal is színesítik a műsorukat.

A még vonzóbb látvány érdekében pedig azzal is idézik a múltat, hogy egyes táncegyüttesek tagjai huszárruhát öltenek, lovaskocsival vonulnak, s az egykori toborzást felidézve: kötelekkel kapják el a katonának való legényeket, akiknek borkóstolással teremtenek kedvet a katonaélethez. Ezúton is köszönik a Csoóri Sándor Alap támogatását, amely segítségével, ugyan a pandémia miatt csak bő három héttel pünkösd után, de sikerült felpezsdíteniük az életet a belvárosban – a helyi lakosok és a városba lassacskán visszatérő turisták nagy örömére.

A fülbemászó dallamokon és mutatós táncokon kívül mókából sem volt hiány!
Fotó: Nagy-Miskó Ildikó
A fülbemászó dallamokon és mutatós táncokon kívül mókából sem volt hiány!

Kövesse facebook oldalunkat is!