Tojásfestés viaszos-batik technikával

Szvorák Emese 2019. április 09., 08:26

A Palócföldi Népi Iparművészek Egyesülete „Palócföld Öröksége” címmel sikeresen pályázott az Emberi Erőforrások Minisztériumához, melynek eredményeként tojásfestő tanfolyam valósult meg Nagydarócban. Az érdeklődőket az Ipoly-mentére jellemző viaszos-batik technikával Benko Tünde, a Motolla Kézműves Baráti Kör tagja ismertette meg.

Fotó: Szvorák Emese

A tojásdíszítésnek nagyon sok fajtáját ismerjük. A legrégebbiek karcolással készültek, északabbra, a szlovák vidékeken drótozással, maratással díszítették, volt, ahol különböző rátéteket vittek a tojás felületére, pl. szalma, kákabél, újabban fonal, növények levelei, viasz (írókával, illetve gyufaszállal).

Benko Tünde, a Motolla Kézműves Baráti Kör tagja, portálunknak elmondta: az Ipoly-mentén legelterjedtebb volt a viaszos- batik technikával készített hímestojás.

Képgalériánk:
Fotó: Szvorák Emese

„Eredetét Fábián Gyula, losonci tanítótól ismertem meg, aki az 1908-ban kiadott Néprajzi Figyelőben publikálta a Losonc környéki falvakban – Panyidarócon, Bolykon, Galsán, Jelsőcön, Miksiben, Terbeléden, Vilkén – gyűjtött tojásmintáit. A figyelő másolata hozzám is eljutott, ezáltal az ő mintáit több változatban is feldolgoztam. Teljesen autentikusan, eredeti mintában, úgy ahogy megkaptam, és egy kicsit továbbgondolva is” – mondta Tünde, aki később a fülekkovácsi Sinkáné Marcinek Erzsébettől is gyűjtött olyan mintákat, amelyek korábban semmilyen publikációban nem jelentek meg, ilyen például. a Pipises, gyöngyvirágos, virágos stb.

Képgalériánk:
Fotó: Szvorák Emese

A viaszos-batik technika során az olvasztott méhviaszt írókával vagy gicével visszük rá a tojás felszínére. Ezután színes fürdőbe áztatjuk, s miután megszáradt, leolvasztjuk róla a méhviaszt, és kirajzolódik a minta. Régen a tojást személyre szabottan készítették, mivel a minta üzenetet hordozott magában. Mára ez a hagyomány is módosult. 

A magyar hímes tojások jelszerkezete a világot alkotó öt elem jele. A föld, az egyenes vonal, ami körbeér, a víz, a hullámvonal, a forgó, ami elmozdul és általában középről indul ki, a levegő, a szél jele. A tűz, ami középről sugároz ki, a napnak, vagy a tűznek a szimbóluma, az ötödik elem pedig az életfa, az új élet jele”

– tette hozzá Tünde.  

Fotó: Szvorák Emese

A rendezvény az egy éve újjáalakult nagydaróci Csemadok közreműködésével valósult meg. „Olyan rendezvényeket szeretnénk szervezni, melyekből hagyományt tudunk teremteni. Így decemberben volt karácsonyi ünnepvárónk, és úgy döntöttünk, hogy húsvétra is szervezünk foglalkozást, amiben a Motolla Baráti Kör tagjai segédkeztek” – nyilatkozta Kapsa Mónika, a Csemadok Nagydaróci Alapszervezetének elnöke.

Benko Tünde Ipoly-menti hímes tojásai elnyerték a Nógrádi Regionális Termék védjegyet is. Legközelebb az április 22-én megvalósuló Palóc húsvét című rendezvény keretében, többek között, ezzel a technikával is lehet majd hímes tojást díszíteni.

0 HOZZÁSZÓLÁS