Tíz éves a Szímői Hagyományőrző Kör

Mikor és hogyan kezdődött a községben a népszokások, hagyományok és tárgyi emlékek gyűjtése?  

A hagyományőrzés az 1950-es évektől, a Csemadok helyi szervezetének keretei közt valósult meg. A tárgyi gyűjtés azonban az 1990-es évek derekán, a Magyar Nevelési Nyelvű Óvodában kezdődött, amikor jómagam, mint az óvoda igazgatónője és az óvónők, Illés Terézia, Lénárt Éva, Varga Anna az összegyűjtött régi bútorok, ruhák felhasználásával Nagymama szobája néven kialakítottuk az első kis múzeumot, tájszobát, amelynek berendezési tárgyait a falu lakossága is több alkalommal megtekinthette a kultúrházban. A gyűjtemény egyre gazdagodott és 2000-ben a plébánián kapott helyet, mint falumúzeum.

Úgy tudom, ekkoriban alakult meg a Falumúzeum Társaság...

Igen, a már említett pedagógusokon kívül Morvai Emília, Hlavaty Zsuzsa, Morvai István, Priskin József, Kantár László, Priskin Zoltán és Nagy Henrietta voltak az alapító tagok. A hagyományőrzés érdekében 2001‑ben megindult a Mesekuckó Gyermekklub működése Priskin Magdolna vezetésével, Lénárt Éva jelenlegi igazgatónő és Varga Anna óvónő segédletével, amely 13 éven keresztül működött. Vasárnapi családi találkozókat szervezetünk, amelyeken az óvodás és kisiskolás gyermekek ismerkedtek községünk népi szokásaival, régi történeteket, meséket hallgattak Szímő történeteiből, a tollfosztásról, a fonóról. Húsvéti tojásokat hímeztek, karácsonyi díszeket, töklámpást készítettek, üvegfestést tanultak. Sajnálatos, hogy ezeknek a kedves találkozóknak 2014 decemberével véget kellett érniük. Sok munka áll mögötte, de megérte. Eljutottunk még a prágai magyar óvodások és kisiskolások közé is, akikkel magyar verseket dalokat tanítottunk.

Mára már állandó helye van a múlt tárgyi emlékeinek. 2007-től Bób János polgármester, aki maga is a társaság tagja lett, a galériában adott helyet a falumúzeumnak, amely egy helyiségből áll. Úgy kellett berendezni, hogy betekintést nyújtson a szoba, a konyha és a munkaeszközöket magába foglaló kamra berendezésébe.

A Falumúzeum Társaságból 2009-ben a Szímői Hagyományőrzők Köre lett. Mit sikerült a kör keretében a 10 év alatt megvalósítani?

2010-ben Jedlik Ányos születésének 210. évfordulóján megjelent Jedlik Ányos szülőfaluja Szímő története című monográfiám, a Szímői Hagyományőrzők Köre és a SZJÁT gondozásában. A könyv megjelenését 8 éves gyűjtőmunka előzte meg, melynél nagy segítséget kaptam Priskin Zoltántól, Priskin Andreától, Nagy Henriettától, Illés Krisztinától, Sárai Attila plébánostól, Vadkerty Katalin Jedlik Ányos díjas történésztől és Gazda Istvántól az MTI igazgatójától. 

A hagyományőrzés fontos tényezője a községi krónika vezetése, amelyet az 1950-es évektől néhai Khín Ferenc iskolaigazgató, majd néhai Nagy József iskolaigazgató, Hlavatá Magda tanítónő és Balogh Ilona kultúrfelelős vezetett. 1985-től 2014-ig ezt a feladatot a hagyományőrzők köre keretében jómagam végeztem.

2012-es évben a kör vezetősége és tagsága összefogott és brigádmunkában tatarozást végzett a múzeum épületén. Perei Lajos jóvoltából új ajtó és zsindelyes ablak került a múzeumra, Nagy István pedig elvégezte a külső és belső festést. Tagjaink a plébánia öreg épületében talált régi dokumentumokat megtisztították, osztályozták és múzeumi dokumentációként őrzik. 

2013-ban a hagyományőrzők és a nyugdíjasok berkeiből megalakult a Vágszímői Búzavirág Népdalkör 9 taggal, amely mára 11-re bővült. 2017-ben pedig a Vágszímői Dalárda férfi énekkar 6 taggal. 

Együttműködve a Vöröskereszt helyi egyesületével, a nyugdíjasok és az egészségkárosultak szervezetével – évente négy alkalommal felelevenítjük a régi teaesteket - irodalmi műsorokkal, kiállításokkal gazdagítva a falu kulturális életét, de közös kirándulásokat is szervezünk. Együttműködünk a Titkos Értelmű Rózsa Mária Légióval, akikkel együtt emlékeztünk meg Czuczor Pál plébánosról, aki 50 évig működött a faluban, szorgalmazzuk a régi plébánosok síremlékének restaurálását is, de gyümölcsöző az együttműködés a község más szervezeteivel, intézményeivel is.

A kör egyik legjelentősebb tevékenységét képezi a 2012 -től elindított Népi Akadémia, melynek keretében előadások hangzottak el Trianonról, az aradi vértanúkról, Széchenyi Istvánról, a világháborúkról, a deportálásokról és kitelepítésekről, a Rákóczi szabadságharcról, Gróf Eszterházy Jánosról, Hunyadiak koráról, a Prágai Magyar Napokon pedig Jedlik Ányos életéről és munkásságáról. Az akadémia állandó előadója Priskin Zoltán történelem szakos tanár. 

Évente gyűjtést végzünk régi tárgyak, bútorok, fényképek, ruhák, dokumentumok, dalok, versek, szófordulatok, képek, jelvények, szobrok, falvédők körében. Olyan sok érték összegyűlt, hogy a múzeum épülete pár éve már nem képes minden múzeumi anyagot befogadni. Ezeket otthon voltam kénytelen elraktározni, míg a községi hivatal által ígért tájház megvalósul. Tevékenységünk legnagyobb részét a múzeum gondozása és környékének rendben tartása teszi ki.

 A hagyományőrzésnek felső fokon is vannak művelői falunkban, a felvidéki hadjárat huszárjai Tóth Tibor, ifj. Tóth Tibor, Tóth René, Tóth Ildikó és Bihari Patrik, akik a kör tiszteletbeli tagjai.

A  jubileumi ünnepség keretében oklevelek és emléklapok kerültek kiosztásra, volt kultúrműsor és a Régi Szímő képekben kiállítást is megnyitották. Persze jókedvű körhöz méltóan a zene és a tánc sem maradt el.