2018. május 11., 10:44

Tichy Kálmán és a néprajz

Folytatódik a Tichy Kálmán Emlékév előadás-sorozata Rozsnyón, ahol ezúttal Kovács Márton, a Rozsnyói Bányászati Múzeum munkatársa ismertette Tichy Kálmán kapcsolatát a néprajzzal.

Tichy Kálmán Emlékév - előadás 2018-05-10 - Tichy Kálmán és a néprajz
Médialapozó
Fotó: Fábián Gergő

Tichy Kálmán festő, grafikus, író, néprajzkutató 1888. október 31-én született Rozsnyón. Münchenben Hollósy Simon szabadiskolájában (1906), majd 1907-11-ben a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. Grafikatanára Olgyai Viktor volt. Első grafikáit már főiskolás korában kiállították, ekkor jelentek meg első írásai is a Rozsnyói Híradóban, 1915-től a Budapest című napilap regényét (Erinnis) közölte folytatásokban.

1923-27-ben a Sajó-Vidék szerkesztője, majd a Prágai Magyar Hírlap munkatársa volt. 1927-ben jelent meg A négy évszak című  önálló kötete saját illusztrációival. 1930-ban a Rozsnyói Városi Múzeum vezetője, majd 1934-től a Szlovák–Magyar Kultúregyesület gömöri körzetének titkára lett. A pozsonyi Magyar Néplapban és a Magyar Minervában jelentek meg írásai. 1935-ben közreadta Pelsőc monográfiája (Philiceumtól Pelsőcig).

Néprajzi kutatással és gyűjtéssel is foglalkozott, anyagát a Néprajzi Múzeum adattára őrzi. Feldolgozta Pákh Albert levéltári hagyatékát. 1938-1945 között a Napkelet, a Pásztortűz, a Tükör, a Búvár, a Forrás, az Új Magyar Múzeum közölték írásait. A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete (KÉVE) tagjaként (1910-45) sorra jelentek meg képzőművészeti alkotásai. Főleg szecessziós jellegű grafikai munkái jelentősek.

A Rozsnyói Városi Múzeum egykori igazgatója tiszteletére a 2018-as esztendőt Rozsnyón Tichy Kálmán Emlékévvé nyilvánították. Ennek keretében a városban előadás-sorozatot tartanak, emlékhelyet alakítanak ki és emléktáblát avatnak, kiállítást rendeznek, illetve nemzetközi konferenciát tartanak a város híres szülötte emlékére. A Rozsnyói Bányászati Múzeum Képzőművészeti Galériájában tartott – a Rozsnyó Testvérvárosaiért Polgári Társulás, a Rozsnyói Bányászati Múzeum, Rozsnyó Város Önkormányzata, valamint a Régi Rozsnyó Barátainak Köre által szervezett – előadás-sorozat részeként május 10-én Mgr. Kovács Márton, a Rozsnyói Bányászati Múzeum etnográfiai kurátora Tichy Kálmán és a néprajz címmel tartott előadást.

Előadása során fotókat is bemutatott olyan, a múzeum gyűjteményéből származó tárgyakról, amelyek Tichy Kálmán etnográfiai tevékenységéhez köthetők.

A szakértő hangsúlyozta, Tichy Kálmán valóban sokoldalú személyiség volt, tevékenysége igen sokrétű. Néprajzi munkássága szempontjából az 1923-as év a töréspont, ebben az esztendőben kezd tevékenykedni a Sajó-Vidék rozsnyói hetilap szerkesztőjeként, s fordul a lapban felhívással a helyi polgárokhoz, amelyben közli, gyűjteni kezdi a város épített emlékeit. „Már e felhívás alapján megállapíthatjuk, hogy számára a néprajz nemcsak egyfajta szabadidős tevékenység volt, hanem hivatás” – fogalmazott Kovács Márton.

Mint rámutatott, az etnográfiai gyűjtések aranykora a XX. század 50-es és 60-as éveire tehető, Tichy Kálmán azonban évtizedekkel korábban felismerte ennek fontosságát. Liszka József is a legjelentősebb magyar etnográfusok között említi.

A kulturális örökség összegyűjtése és leírása csak Tichy Kálmán munkásságának kezdetét jelentette, talán még fontosabb azok későbbi védelme és bemutatása. A múzeum igazgatójaként is folytatja ezen irányú tevékenységét, előadásokat tart, küzd a múzeumban összegyűjtött kiállítási tárgyak közönségnek való bemutatásáért. Ezt 1931-ben sikerült elérnie – mondta.

Ha megvizsgáljuk az akkori kiállítást, megállapíthatjuk, hogy a tárgyak nagy része néprajzi jellegű – mutatott rá Kovács Márton. Hozzátette, a két rozsnyói múzeum fúzióját követően 1943-ban nyílik meg az első állandó kiállítás, amelynek anyagában ismét jelentős szerepet kapnak a néprajzi jellegű tárgyak. „Ez megerősíti, hogy bár Rozsnyó bányaváros, illetve Gömör a bányászatról ismert, mégis hihetetlenül gazdag, sok esetben egyedi népi kultúrával rendelkezik. Fontos volt – ahogy jelenleg is fontos, és a jövőben is az lesz –, hogy ezt a közönségnek is bemutassák. Tichy Kálmán ezt már akkor jól tudta” – fogalmazott a Rozsnyói Bányászati Múzeum munkatársa.

A II. világháború idején, a front átvonulásakor a múzeum néprajzi gyűjteményének jelentős részét a német csapatok magukkal vitték, emellett sok iratot szétszórtak a múzeum udvarán, köztük Pákh Albert hagyatékát és más dokumentumokat is. A háborút követően a gyűjtemény növekedni kezdett, Tichy etnográfusként nemcsak azon dolgozott, hogy az anyag gyarapodjon, hanem azon is, hogy abban jelentős számban – és jól dokumentáltan – helyet kapjanak a népi kultúra tárgyai.

Kovács Márton Tichy kutatásai egyik legfontosabb elemének nevezte a házak homlokzatát, illetve ezzel összefüggésben a falut mint egységet. Tichy Kálmán maga is azt írta, nem kaptak elég figyelmet a népi építészeti elemek, holott értékük nagyon magas. Megállapítja, hogy az 1910-es években a környék falvaiban még a házak hamisítatlan népi jelleggel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy a felhasznált díszítő elemek tisztán népi jellegűek – ezt követően már egyre több városi vagy más jellegű hatást lehet felfedezni az ornamentumokban. Tichy ezt természetes fejlődésnek tartja, ugyanakkor elmereng az idegen elemek ízléstelenségén is. Fotográfiákon, festményeken örökíti meg a falvakat vagy azok egyes részeit.

Tichy elsősorban Rozsnyót és szélesebb környékét dokumentálta. Neki köszönhetően alkothatunk egységes képet Gömör ezen részének népi építészetéről és kultúrájáról, de többé-kevésbé infrastruktúrájáról is – mondta a Rozsnyói Bányászati Múzeum munkatársa.

Tichy Kálmán Emlékév - előadás 2018-05-10 - Tichy Kálmán és a néprajz
+4 kép a galériában
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.