Teremavatás Jókai-előadással, tárlatnyitóval és Kastélyos-kóstolóval a komáromi „Egressyben” – KÉPEKKEL
Kétféle kultúrcsemegével: László Ferenc, magyarországi kultúrtörténész Jókai és a humor című előadásával, valamint a Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesülete által szintén a Jókai Mór-emlékév alkalmából, Jókai megírta, mi megfestjük címmel rendezett kiállítás megnyitójával párosult az Egressy Béni Városi Művelődési Központ felújított emeleti előcsarnokának ünnepélyes átadására.
Lakatos Róbert, az Egressy VMK igazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: a Komárom városvezetésével folytatott példás együttműködésük során szeretnék elérni, hogy az intézmény épülete kívül-belül teljes mértékben megújuljon. Az egykor Csehszlovák - Szovjet Barátság Házaként működött objektumban olyan körülményeket akarnak kialakítani, ahol minden látogató ünnepi hangulatban, kényelmesen érezheti magát. Ezért 2026/27-ben folytatódik annak több szakaszban történő korszerűsítése.
Az elmúlt hetekben Domján Nikolett, helyi építész tervei alapján az emeleti fogadóterem kapott mutatós, új köntöst, ami elnyerte a látogatók tetszését. A teljes körű felújítás, a padlózattól, az oldalsó falakon át, egészen a mennyezetig, a kábelek és égők cseréjével együtt, a fenntartó, Komárom város 90 ezer eurós támogatásából valósult meg. Erről további részleteket e júliusi cikkünkben olvashatnak: https://ma7.sk/tajaink/tobb-szakaszban-ujul-meg-az-egressy-folyik-az-emeleti-foyer-korszerusitese-kepekkel.
Majd Keszegh Béla, Komárom polgármestere is megerősítette: az épületben a volt „szovjetbarát házra” emlékeztető, korszerűnek már nem számító részleteken is változtatni szeretnének, mert a falai között folyó nívós tevékenység minden tekintetben méltó környezetet érdemel.
Azt is elmondta, hogy Komárom város a Magyar Alkotó Művészek Szlovákia Egyesületével (MAMSzE) közösen, a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásával, az ő védnökségével, szeptember 12-14-én Jókai-szimpóziumot tartott képzőművészek számára. Az ún. alkotó hétvége a Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév egyik fő felvidéki eseménye volt. Célul tűzték ki olyan új műalkotások létrehozását, amelyek még sokáig, méltó módon emlékeztetnek bennünket a Komáromban született írófejedelem személyére és értékes életművére. Az erről írt részletes cikkünk itt olvasható: https://ma7.sk/muveszet/jokai-mor-emlekev-alkoto-hetvege-jeles-kepzomuveszek-reszvetelevel-komaromban.
Mivel a szimpóziumot jótékonysági céllal rendezték meg, ezért a kapott műveket majd jótékonysági árverésre bocsátják a Komáromi Művészeti Alapiskola javára. Előbb azonban Bugyács Sándor, Csémy Éva, Csémy Olivér, Csizmadia István, Dolán György, Kopócs Tibor, Kytková Stela, Mikóczy Dénes, Petrla Ferenc Senor, Pomothy László, Szabó Krisztián és Szilva József képzőművész munkát kiállították az esemény színhelyén, ahol egy hónapon át lesz látható.
Sokak szerint sajnálatos, hogy az alkotók névsora a megnyitón, ahol a többségük jelen is volt, nem hangzott el, pedig megérdemelték volna... A MAMSzE nevében Pomothy László képzőművész hangsúlyozta: számukra Keszegh polgármester felkérésének teljesítése egyidejűleg nagy kihívás és kedves feladat volt. Hozzáteszem: remélhetőleg a nevük kiírása a műveik alá legalább utólag, mielőbb megtörténik, mert addig csak a szignók lehetnek árulkodóak…
A rendezvény során nemcsak a Jókai életéhez, munkásságához, regényhőseihez… kötődő képeket szemrevételeztük, hanem László Ferenc, magyarországi kultúrtörténész Jókai és a humor című előadását is meghallgattuk. Ő az emlékév keretében, korábban a nők és Jókai viszonyáról tartott előadást Komáromban. Ez alkalommal pedig a humor került terítékre, miközben megjegyezte: abban az idő múltával sok dolog csorbulhat…
”Jókai számára a humor és annak terén történő működés az egyik legfontosabb dolog volt. Őt a saját korában a magyar irodalom legszórakoztatóbb alakjának tekintették, sőt, róla még a további két-három nemzedék is így vélekedett. Hangsúlyozta, hogy a magyar humor nagy érték” – hangzott el.
Felidézte a korabeli humorzsákokat, akik Jókai munkásságára és saját vicces figurái megteremtésére is hatottak. Például Józsa Gyuri az Egy magyar nábobban Kárpáthy Jánosként maradt fenn az utókor számára. Hallhattunk A kőszívű ember fiai című regényének magyarul furcsa akcentussal beszélő Tallérossy Zebulonjáról, valamint Bernáth Gazsiról és Mindenváró Ádámról is. Majd Kakas Márton, Jókai saját teremtménye és virtuális munkatársa került fókuszba.
Kiderült, hogy időnként az író is céltáblájává vált a humornak. Például annak kapcsán, hogy a kopaszodása miatt telente a hidegtől parókaviselettel védte a fejét, s emiatt cikkekben, karcolatokban is élcelődtek vele. Végül íme, egy kis ízelítő Jókai sajátos humorából: „ Egy kis halál nem tesz semmit, őseinknek épp úgy volt…”. A péntek esti zárófogadáson az írófejedelem kedvenc borát, a Kastélyost is megkóstolhatták a jelenlevők, akik elbeszélgettek a látottakról – hallottakról, nézelődtek a kiállításon.
