Színészpályára készül az idei Kaszás Attila-díjas, Pikler Mátyás – KÉPEKKEL
Minden középiskolás életében jelentős állomásnak számít a szóbeli érettségi vizsgát megelőző ballagás. Hab az ünnepi tortán az, ha az eseményt valamilyen díjjal is sikerül megkoronázni. A komáromi Selye János Gimnázium ballagásán szép hagyomány a különféle teljesítménnyel kiérdemelt díjak végzős diákoknak történő átadása. Nos, a május 16-i „selyés“ ballagás kapcsán a Kaszás Attila - díj újabb tulajdonosára, a IV. A osztályt maga mögött hagyó Pikler Mátyásra fókuszálunk, aki a GIMISZ Diákszínpad oszlopos tagjaként négy éven át feledhetetlen percekkel örvendeztette meg a közönséget.
A hagyományhoz híven Bajkai Csengel Mónika, a GIMISZ Diákszínpad vezetője és rendezője előbb az idei kiválasztott diákszínjátszó nevének elhangzása nélkül méltatta a Kaszás Attila-díj várományosát. Majd hozzátette: aki közben magára ismer, jöjjön ki mellé.
„ A GIMISZ Diákszínpad az 1993-as évi megalakulása óta színművészek hadát adta a szlovákiai, magyarországi és nemzetközi színházaknak, filmeknek. Sokan közülük sikert sikerre halmoznak, mégis keveset beszélnk róluk, pedig filmes vagy színházi karriert legalább olyan nehéz építeni, mint tudományosat. Talán még kicsit nehezebb is, hiszen a befektetett, mérhetetlen energiát nem patikamérlegen, hanem alapvetően szubjektív módon mérik, manapság sajnos, politikai mérlegen is. Pedig a tehetség sokszínű, sokrétű dolog, és mindenféle jól használt tehetség egyformán érték“ – fogalmazott.
Hangsúlyozta: a Kaszás Attila-díj történetének is egy újabb mérföldkövéhez érkeztünk.
„Ezek a mérföldkövek emberek, akik pályájukkal, személyiségükkel szilárdan mutatják az utat az őket követő generációknak. Évről évre, évadról évadra számtalan tehetség mutatkozik meg a színjátszó csoportok előadásaiban, a szavalóversenyeken, színházi fesztiválokon. Ezek a diákok mindig kicsit mások, mint a többiek. Mások, mert bennük van egy egészséges exhibicionizmus, a megmutatkozásra való vágy. Én minden évben kicsit hősnek is tekintem őket, hiszen a negyedikesekre terhelődő rengeteg plusz tennivaló, tanulnivaló, különóra, egyetemi felkészülés mellett felvállalják, hogy hetente két, három, sőt, néha négy-öt alkalommal is próbálnak, szöveget tanulnak, énekelnek (vagy legalább megpróbálnak énekelni), táncolnak, akár akrobatikus elemeket is belecsempészve a megálmodott koreográfiákba. Hajrá Rydell, köszönöm drágáim!“ – hallhattuk a továbbiakban.
Végül elárulta, hogy az idén könnyen meghozta a döntést, hogy ki kapja a Kaszás Attila-díjat: „Ő egy nyílt, tiszta, őszinte ember. Ami a szívén, az a száján. Makacs, de tehetséges. Néha talán nyersebben őszinte, mint az átlag, de a hátán elvitt bármilyen produkciót. Nem negyedikesként lépett a „gimiszesek“ sorába. Voltak sikeres és kevésbé sikeres éveink, keserű pillanataink is, de mindig túl tudtunk lépni a személyes problémákon, és együtt, a csapat érdekében dolgozva vittük sikerre a Pomádét. Táncol és énekel, majdnem, mint Travolta. Szeme, érzéke, értelme és érzelmi kötődése van a színházhoz. A karvai színjátszó tábor csapatának oszlopos tagja. Bizonyított már a Komáromi Jókai Színház színpadán is, hiszen van az úgy, hogy valaki kiragyog a karból. Szerencsére, a tehetséget nem csupán én láttam meg benne, hanem sokan mások is. Remélem, hamarosan „színművészetis palánta“ lesz a 2025-ös évi Kaszás Attila-díjas, Pikler Mátyás!“.
A díj átvétele és a diáktársai üdvrivalgása után Matyi a Ma7-nek elmondta, hogy a jelentkezését a pozsonyi színművészeti egyetemre (VŠMU), valamint a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemre is beadta.
– árulta el a sokoldalú tehetség, aki már a színészi vénáján kívül a zenei és tánctudását is többször megcsillogtatta.
Sokunkban vélhetően a legutóbbi GIMISZ Diákszínpad-beli alakítása marad meg: a helyi Egressy Béni Városi Művelődési Központban tavaly decemberben bemutatott Pomádé című produkcióban a tinilányok Rydell gimibeli, jampec bálványát, Danny Zukót játszotta. A „kis Travolta“ azonban az előző évek darabjaiból sem maradhatott ki, s azokra is szívesen emlékezett vissza „Elsős voltam, amikor az akkor időszerű Covid-járványról készült egy színpadi játékunk, a KARAN-TÉMA. Másodikba jártam, amikor Shakespeare nyomán, szabadon a Tévedések vígjátékának kamaradarab-változatát mutattuk be, melyben az egyik Antipholust játszottam. A harmadikosként bemutatott, Majdnem című, félig saját szerzeményünkben pedig több szerepem is volt“.
Mielőtt a diáktársaival körbeballagtak a belvároson, mosolyogva jegyezte meg: „Reménykedtem abban, hogy az idén én kapom meg a Kaszás Attila-díjat. Csengel Mónika méltatása közben legjobban a karvai színjátszó tábor említése közben ismertem magamra, ami számomra a szakmai fejlődésem és az ott átélt élmények szempontjából is nagyon meghatározó volt“.
Végül őt a rá nagyon büszke osztályfőnökével, Farkas Adrianna magyar nyelv és irodalom szakos tanárnővel is lefényképeztem. Matyi oklevelén ez olvasható: „A komáromi Selye János Gimnázium igazgatósága Kaszás Attila-díjat adományoz Pikler Mátyás, IV.A osztályos tanuló részére a GIMISZ előadásain nyújtott tehetséges szerepléséért“. Az olvasóink nevében is gratulálunk, és szurkolunk a budapesti felvételi sikeréhez!
