Szilice „Tiszta forrás település” lett
Szilice „Tiszta forrás település” lett. A megtisztelő díjat az egyetemes magyar kultúra ápolásáért és továbbörökítéséért vehették át a napokban Budapesten.
Magyar Művészeti Akadémia Néprajzi és Népművészeti Tagozata a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetével együtt 2014-ben indította a Tiszta forrás település elnevezésű programját. A magyar tudományos élet ezzel elismerését kívánja kifejezni azoknak a Kárpát-medencei településeknek, amelyekben az elmúlt évtizedekben a magyar népzene és néptánc kutatói a népi kultúra felbecsülhetetlen értékű kincseit jelentős mennyiségben gyűjthették. Ezeknek a falvaknak a lakói nagyban hozzájárultak a magyarság népi örökségének megőrzéséhez és továbbörökítéséhez. A Tiszta forrás település elismerést Szilice képviselői is átvehették 2018. május 22-én Budapesten, a Zenetörténeti Múzeumban. Kodály Zoltán ugyanis 1913-ban ezen a településen számos népdalt gyűjtött.
Az ünnepélyes díjátadóra öttagú delegációval mentek a sziliceiek. A polgármestert a Kökörcsin Hagyományőrző Népdalkör és a Kakasmandikó Polgári Társulás két-két tagja kísérte el. Kodály Zoltán nemcsak Szilicére, hanem Szalócra és Páskaházára s más gömöri falvakba is ellátogatott. Tevekénységéről a Zenetörténeti Múzeumban egy térképet találunk, ahol a mi gömöri községeink is fel vannak tüntetve. A Zenetudományi Intézet vezetősége úgy döntött, hogy első gömöri, illetve második felvidéki településként (Nagymegyer után) most Szilice kapja ezt az elismerést, mondta el lapunknak Várady Tamás, Szilice polgármestere. Hozzátette, hogy tudomása szerint mások is gyűjtöttek a környéken, például Vikár Béla.
– A Kodály Zoltán által gyűjtött anyagok elérhetőek lesznek a Zenetudományi Intézet honlapján digitális formában. Ezeket a település is megkapta, s a felhasználási engedély alapján tetszés szerint sokszorosíthatja a népzenei értékeket. Kodály Zoltán 1913. december 31-én érkezett Szilicére. Abban az időszakban nem fűzött sok reményt ahhoz, hogy sikerül valamit összegyűjtenie, de már az első nap ötven népdalt örökített meg, összességében pedig közel kétszázat – mondta nem kis büszkeséggel a polgármester.
A tervek szerint a Budapesten kapott emléktáblák a községháza mellett, a Fonó bejáratánál kialakítandó emlékparkban kapnak majd helyet, az 1848/49-es szabadságharc emlékfájával, illetve az első és második világháborúban elhunyt szilicei lakosok, katonák emléktáblájának másolatával (az eredetiek a helyi református templomban találhatók) egyetemben.
Várady Tamás hangsúlyozta, hogy az elismerés minden sziliceinek szól, hálából mindazokért a néptánci és népzenei értékekért, amelyekkel a település a magyar egyetemes népművészetet gazdagította. – Hálát kell adnunk az őseinknek, hogy maradandót alkottak azzal, amit Kodály Zoltán 1913-ban gyűjtött itt – mondta, hozzátéve, maga a gyűjtés több mint százéves, de a rögzített népzenék, népdalok sokkal régebbiek. – Ezt nagy becsben kell tartanunk. Úgy érzem, ezzel az elismeréssel Szilice visszakapta múltjának egy részét is, amit nekünk most már szent kötelességünk megőrizni. De itt nem szabad megállnunk! Tovább kell vinnünk, s ennek az elismerésnek, díjnak ösztönöznie kell arra, hogy a munkánkat még jobban végezzük, és a következő generációknak értéket tudjunk majd átadni! – húzta alá a polgármester.
Szilicén egyébként élénk kulturális élet folyik, nagyrészt a Kökörcsin Hagyományőrző Népdalkörnek és a Kakasmandikó Polgári Társulásnak köszönhetően. A Kakasmandikó társulás 2010-ben kezdte meg a tevékenységét. Nagyon aktívan hozzájárultak ahhoz, hogy Szilice meg tudja mutatni a hagyományait a külvilágnak. Hagyományos, paraszti tematikájú kiállításokat, rendezvényeket, eseményeket, előadásokat szerveznek.
A Kökörcsin Hagyományőrző Népdalkör 2014-ben alakult. Tagjai szilicei népdalokat gyűjtöttek, ezeket éneklik. A népdalkört megalakulása idején Ragály Géza vezette, aki maga is számos népdalt és szöveget gyűjtött. – Méltóképpen képviselik a falut idehaza és külföldön. Három alkalommal léptek fel testvértelepülésünkön, a Heves megyei Szihalmon, de jártak Budapesten, a budai Fonóban, most pedig Zselízre készülnek, az Országos Népművészeti Fesztiválra – sorolta a polgármester. Várady Tamás azt is elárulta, hogy a Kakasmandikó az idén gyűjtést szervez. Sikerült támogatást szerezniük arra, hogy Szilice értékeit alaposabb kutatásnak vessék alá. Konkrétan hanganyagokat gyűjtenek majd, információkat az idősebb emberektől azzal kapcsolatban, milyen volt régen a temetések, a lagzik menete, hogyan zajlott az egyházi, a paraszti élet, illetve fényképeket, régi újságcikkeket digitalizálnak az 1800-as évek végétől a huszadik század elejéig.
– A most kapott elismerés és az elektronikus formában meglevő népzenék nagymértékben hozzájárulnak majd a tevékenységükhöz, segítik őket, hogy minél mélyebben kutathassák hagyományainkat – emelte ki Várady Tamás. Hozzáfűzte, a gyűjtés feltehetően decemberig tart, így várhatóan karácsonykor, egy közösségi eseményen tárják a nagyközönség elé a gyűjtés eredményét. Nyomtatott formában is elérhetővé szeretnék tenni, brosúrát vagy kisebb könyvet adnak ki hagyományokról.
Végezetül a település első embere arra is rámutatott, hogy az idősebbek még ma is tudják a dalokat, s hála a Kökörcsinnek, a fiatalabbak is megismerik azokat. A Kakasmandikó jóvoltából pedig az emberek összejárhatnak a községháza épületében található Fonóban, ahol felállítottak egy szátyvát is, amelyen pokrócokat tudnak készíteni. Ami talán a legfontosabb, hogy itt idősebbek és fiatalok egyaránt összejönnek, így generációk adják át egymásnak a tudásukat és a tapasztalataikat.
Az írás megjelent a Magyar 7 hetilap 23. heti számában.
