Rendhagyó irodalomóra József Attiláról Tóth Péter Lóránttal

hirek.sk 2016. március 14., 16:55
Irodalomórákon rengeteg művel, íróval és költővel ismerkedhetünk meg. A tankönyvek lapjain mindannyian csak képek, megtanulni való adatok, akik olyan távolinak tűnnek, mintha nem is valós, hús-vér emberekként élték volna életüket. Néha értjük, néha nem értjük őket, és eldönthetjük, hogy szeretjük, vagy nem szeretjük egy-egy művüket. Ám ha szavaik eljutnak hozzánk, irányt mutathatnak életünk döntéseiben, jobbá tehetnek bennünket és ezáltal a körülöttünk élő emberek életét is.

Tóth Péter úgy gondolta, hogy megpróbálja eltüntetni a távolságot a tanulók és József Attila között. Szeretné közelebb hozni és megszerettetni a költőt és költészetét a fiatalokkal és nem csupán egy középiskolában, hanem az egész Kárpát-medencében. Ezért a múlt év szeptemberéig, a testneveléssel is foglalkozó tanár, nem utolsósorban Radnóti- és Latinovits-díjas versmondó a lélek építését tűzte ki elsődleges céljaként és a 2015/2016-os tanévben vonatra szállt, hogy minél több iskolába és térségbe „juttassa el József Attilát“. 

Terve megvalósulását nagyban segítette, hogy a Köznevelésért Felelős Államtitkárság is fontosnak találta Tóth Péter elképzelését, és a Határtalanul! Program keretében megjelentett pályázat által lehetővé tette számára, hogy 147 felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, muravidéki és vajdasági iskolába érkezzen meg a Vasútállomás című József Attila életét és munkásságát bemutató összeállítás. Ehhez kapcsolódott az a segítség, amit Huszár László, a Dunaszerdahelyen működő Közművelődési Intézet elnöke nyújtott azzal, hogy Rozsnyón Ambrus Ferenchez, a keleti régiókban a Petőfi Program képviselőjéhez, Veres Annamáriához és a Patrónus Polgári Társulás elnökéhez, Nagy Zsuzsannához irányította Tóth Pétert. Õk biztosították és szervezték meg, hogy az Ung-vidék és a Bodrogköz számos iskolájába megérkezzen az előadás.

„Héj diákok, héj tanárok! Én, József Attila, itt vagyok! 

Ti jók vagytok? …

Ti jók vagytok mindannyian!“- hangzottak első mondatokként előbb Rozsnyó két, majd Ung-vidék és Bodrogköz további nyolc általános és középiskolájában József Attila Tanítások című versének részletei. Kiemelve az összetartozás és a jó művelésének fontosságát, amely üzenetként megfontolandó nemcsak a diákok, de a már szétszakított magyarságot tovább osztó politikai és szellemi képviselők részéről is. 

A tanulók válasza Péter kérdésére általában mosoly volt, némi morgás kíséretében, hogy hát: nem mindenki jó és főleg nem mindig. "Pedig mind jók vagyunk – figyelmeztet az előadó – csak a környezet, a buta felnőttek buta döntései, amikkel például háborúkat hívnak életre, alakítanak úgy bennünket, embereket, hogy néha elfelejtjük, hogy az Isten jónak teremtett bennünket". 

József Attila is jónak született és kitartónak, céltudatosnak és nem szerette feladni, még akkor sem, ha épp koldulnia kellett, egyedül volt vagy épp megalázták.

Nem csak verseket hallhattak a tanulók a rendhagyó irodalomóra során, hanem részleteket is József Attila életéből, gyermekkoráról, szerelméről, haláláról. De nem egyszerűen verseket és szemelvényeket hallottak a résztvevők. Az élménydús előadás alatt átélhették a félelmet, a szomorúságot, a reményt, a kétségbeesést, a haragot, a humort, a bizalmat... Mindazokat az érzéseket, amelyek a költőt jellemezték, és amelyek által az embert is megismerhetjük a fénykép és a megtanulandó tananyag mögött. 

"Apai nagymamámat kislányként Felvidékről, Andódról telepítették át 1947-ben egy tehervagonban. Így felvidéki vér is csörgedez ereimben, ezért is volt nagy élmény számomra, hogy végre ezen a gyönyörű tájon is felléphettem. Az Ung-vidéken és a Bodrogközben pedig még soha nem jártam" – árulta el Tóth Péter a tanulóknak az előadás során.  

Ezért nem csoda, hogy bár feszített tempójú volt az előadáskörút, mégis szakított időt a régió megismerésére. Az egyik legmeghatóbb pillanat talán a dobóruszkai találkozás volt, ahol Péter bácsi (Tóth Péter), mint Dobóruszka és a templom történetének mesélője, továbbá Dobó István emlékének lelkes és avatott ápolója egy kézfogást követően bemutatkozott a szintén Tóth Péter nevet viselő versmondónak. A néhány perces meghatott csönd, amely során egymás kezét szorongatták nemcsak Dobó István hősiességének szólt, hanem a meglepetésnek és jó érzésnek, amelyet a névazonosság okozott mindkét viselőjének. 

Az első körben a József Attlia rendhagyó óra a következő iskolákba juthatott el:

Rozsnyó - Református Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola

Fábry Zoltán Alapiskola és Szakközépiskola Rozsnyó

Királyhelmec - Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola

Nagygéres - Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola

Nagykapos - Gimnázium

Nagykapos - Erdélyi János Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola

Vajáni Református Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola

Nagyszelmenc - Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola

Bély - Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola 

A versmondó tanárnak persze nem sikerült mindenhová eljutnia. Ezért májusban még visszavárják őt azok az általános és középiskolák, ahol most nem tett látogatást, csakúgy, mint a térség számos, megismerése váró titka és minden ismerős, akivel sikerült barátságot kötnie ez alatt a néhány nap alatt. 

0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS