Furik Ritát és a Rovást is Kallós Zoltán Díjjal tüntették ki
A nemzeti összetartozás érzésének, tudatának, élményének megerősödése a legfontosabb eredményünk az elmúlt 14 esztendőben - hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken Budapesten, amikor a nemzeti ünnep alkalmából átadta a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díjakat.
Potápi Árpád János kiemelte: az összetartozás, amely "nemzeti identitásunk záróköve", a legvilágosabban az együttműködésben érhető tetten: a feladatok végrehajtásában és a sikerek megünneplésében.
Úgy fogalmazott:
és közös ünnepléssel sokszorozzuk meg örömünket.
Ezt hirdetik példamutatásukkal a Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutatóról elnevezett díjjal kitüntetett közösségépítők, közösségszervezők, politikai, kulturális vagy vallási vezetők - mondta az államtitkár.
Szólt arról: a díjat - amely 2019 óta viseli Kallós Zoltán nevét és amelyet évente általában tízen vehetnek át - 2024-ben tizenhárman, hat ember és hét szervezet kapja meg. Három-három díjazott való Erdélyből, Vajdaságból és a diaszpórából - Ausztriából, Ciprusról és Svédországból -, kettő a Felvidékről, egy Kárpátaljáról és egy a Muravidékről - ismertette.
Kallós Zoltánt idézte, aki 2004-ben még csak reményekről beszélhetett, amikor azt mondta, olyan kormányt szeretne, amelyre tekintve büszkén lehet vállalni magyarságunkat. Néhány évvel később azonban már ezt mondta: "A nehézségek ellenére nyugodt lehetek, mert most már biztosan látom, hogy van jövője a magyar népi kultúránknak."
Az államtitkár hozzátette: 2010-től közösen építjük a jövőt, amely Szent István szellemi-lelki hagyatékából következik.
Azt is mondta: a nemzet ügye túlnyúlik Magyarország határain. A magyarság a szülőföldjén, a Kárpát-medence országaiban és a diaszpórában is képviselteti magát, ezért
Potápi Árpád János kitért arra is: valamennyi díjazott munkásságában "ott van a népies jelleg", és mindenki ugyanazt a célt szolgálja, a magyar hazát. Ezért mi is mondhatjuk Kallós Zoltánnal együtt: van jövője a magyar népi kultúrának. A "kalákákban, az énekekben, hitünkben, közösségeinkben és gyermekeinkben ott van a jövőnk", és az Isten, haza, család hármassága, "ami évszázadok óta meghatározza nemzetünket, ma is biztos eligazodási pontunk" - fogalmazott Potápi Árpád János.
Magyarország miniszterelnöke a külhoni magyarságért végzett áldozatos tevékenységet 1995 óta ismeri el kitüntetéssel. Az elismerés eleinte a Kisebbségekért Díj nevet viselte és két tagozattal rendelkezett: a Hazai Kisebbségekért és a Külhoni Magyarságért Tagozattal. 2011-től a hazai nemzetiségek és a külhoni magyarok külön-külön díjban részesülnek.
Évente 10, kivételes alkalmakkor legfeljebb további 5 díj adományozható a külhoni magyar közösségek érdekében végzett kiemelkedő tevékenységért.
A díjjal oklevél és emlékplakett, továbbá - személyenként vagy szervezetenként - egymillió forint jutalom jár. A plakett tervezője és kivitelezője Sárpátki Zoltán Csíkrákoson élő szobrász, képzőművész.
Idén a következő személyek és szervezetek részesültek az elismerésben:
Balázs-Bécsi Attila (Erdély)
Bálint Elemér Imre (Erdély)
Ferencz Tibor (Erdély)
Furik Rita (Felvidék)
Rovás Polgári Társulás (Felvidék)
Bezdáni Önkéntes Tűzoltó Egyeset (Vajdaság)
Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület (Vajdaság)
Kalapis Stojan szalézi szerzetes (Vajdaság)
BorzsaVári magyar népi együttes (Kárpátalja)
Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (Muravidék)
Ciprusi-Magyar Baráti és Kulturális Kapcsolatok Társasága (Ciprus)
Svédországi Magyarok Országos Szövetsége (SMOSZ) (Svédország)
Wurst Erzsébet (Ausztria)
